Hol lehet most? Min megy keresztul? (beszélgetés)

Ha hiszel az ilyesmiben talán ez is tetszeni fog:

"Ne állj zokogva síromnál,

Nem vagyok ott,

Nem alszom.

De ott vagyok az ezer szélben, mi fú,

Én vagyok a gyémántcsillogás a havon.

Én vagyok a napfény az érett gabonán,

Én vagyok a szelíd őszi eső.

Amikor felébreszt a reggeli zsivaj,

Ott vagyok minden hangban veled.

Ne állj hát zokogva síromnál,

Nem vagyok ott...

koszonom...

de tenyleg nem emiatt inditottam a forumot!

a gyerekeknek beszelni a tortentekrol erthetoen, meg nehez - de beszelgetni LaciPaparol, mar tudunk.... es vidaman, mert Ok imadtak es csak kacagva tudjak meselni az elmenyeiket - s ez nagyon jo!

... csak felfoghatatlan, ertelmetlen, erthetetlen,...

Lányomnak azt szoktam mondani: mindenki addig él, amíg emlékeznek rá.(Épp ezért nem olyan szörnyű: ha egyszer meghalok, bennük - a fejükben, szívükben - tovább élek.)Magamat azzal próbálom vígasztalni - nem túl eredményesen -, hogy aki elment, már jó helyen van. Istenben hiszek, de ettől még nagyon hiányzik az elhunyt.

Részvétem, Blueberry!

Vigasztaláősul egy Írás:

"A halál tulajdonképpen jelentéktelen dolog... valójában csak átmentem ide a szomszéd szobába. Én én vagyok, te pedig te. Akármit is jelentettünk egymásnak egymás életében, ez mit sem változott. Nevezz csak nyugodtan a megszokott nevemen, beszélj velem ugyanazon a könnyed hangon, melyen mindig is beszéltél. Ne változtass hangszíneden. Nevess ugyanúgy, ahogy valaha együtt nevettünk a vicceken. Imádkozz, mosolyogj, gondolj rám - emlegesd fel a nevem nap mint nap, ahogyan annak előtte is, de ne árnyékolja be semmi a hangulatot, amikor szóba kerülök. Az élet nem kapott semmiféle új jelentést. Minden olyan, mint amilyen volt, nem szakadt meg a folytonosság. Az, hogy nem látnak, még nem jelenti azt, hogy nem kell rám gondolni. Várok rád, itt vagyok a közeledben - egészen közel. Nincs semmi baj."

Az én anyukám két éve ment el...

Szia.Először is,fogadd őszinte részvétemet!

Én is vallom azt,hogy az ember tovább létezik valamilyen formában halála után is,csak a teste hal meg,a lelke,Ő MAGA,igazi valója,megmarad,tovább él -valahol.Nehéz ebbe belegondolni és elképzelni,de ha jól belegondolsz,egy ember személye,lénye,megnyilvánulásai,rezdülései,lelkivilága,érzései,gondolatai...stb,amik igazából alkotják AZ EMBERT, nem kézzelfogható,fizikai dolgok,amik eltünhetnek csak úgy a semmibe mint egy tárgy,-vagy egy élő szövet.De ami még biztosabb:a szívedben biztosan ott él,és ez a lényeg!

Ha ilyen szeretettel írsz az édesapádról, akkor tényleg a legcsodálatosabb apa lehetett és ha a legcsodálatosabb apa volt, akkor nem kell aggódnod, a lelke a lehető legjobb helyen pihen. Azt nem tudom, hogy újjászületünk -e vagy halálunk után végleg megnyugszik a lelkünk, de abban biztos vagyok, hogy aki életében szeretetreméltó volt, annak nem kell félnie a haláltól.

Az én apukám is meghalt, nem olyan rég és hiányzik sokszor nagyon, de a leginkább azt bánom, hogy kevesebbet voltam vele, mint lehetett volna. Amikor még élt, azt hittem, sosem fog meghalni, olyan természetes volt, hogy ő mindig ott van. Annyi mindent meg akartam vele beszélni, sokmindent akartam neki mutatni, de mindig halogattam, hogy még lesz rá idő...

Sajnos már nincs idő semmire, de tudom, hogy jó ember volt, becsületesen élt, ezért tudom, hogy jó helyen van a lelke, ezért nem szomorkodom a halála miatt, csak hiányzik nagyon. :(

Szia!

Nem értem egészen, hogy miről van szó?

Meghalt Apukád?

A vilag legcsodasabb apukajanak ma hajnalban szarnya nott es elrepult - jo utat apucikam!

(ez csutortokon tortent, tehat nagyon firss bennem)

Nem igazsagot, vitat szeretnek itt, csak lehetosegeket, nezeteket, vallasi meggyozodeseket hallani... talan tudnek meriteni beloluk, de azt gondolom, mindenkepp tanulsagos lenne a kulonbozo felfogasokat olvasnom! Komolyan erdekel, kerlek benneteket, h oszinten vallaljatok a hiteteket... elore is koszonom