Hogyan lehetnék beszédesebb? (beszélgetés)
Nehogy azt hidd, hogy az emberek nagy része igényli a beszélgetést, pl én sem. ( bár munkaidőben szinte végig beszélnem kell )
kishiján frászt kaptam néhÁny napja, fél órán belül 3 idegen megszólitott, l. fiatalember vegyek neki maszkot, mert nem engedik be egy szh.marketba.
2. középkorú csóka
láttam-e filmet, ha igen, hogy tetszett
3 is hasonló már nem tudom hogy mi, ő egy idős néni volt, asszem valamelyik villmosról érdeklódött, de nem tudom hogy miért akkor és ott / Tisza parton /, amikor legalább l km-re volt a megálló, igy alig tudtam normálisan válaszolni
mind a 3 csak ugy elém pördült és rákezdett
nem tudom , ebben a fórumban elhangozott-e már hogy sok beszéldnek sok az alja.
Ha lesz mondanivalód, belejössz Te iS, Hajrá !!!
Sok dolog lehet...
- emberektől való félelem (szociális fóbia)
- önbizalomhiány/lelki gátlások (szégyen, bűntudat)
- érdeklődés hiánya
- ismeretek hiánya
- kommunikációs problémák (kommunikációs ismeretek hiánya)
- introverzió (befelé fordulás)
- depresszió (lelkesedés hiánya, valósággal való megküzdés hiánya)
Sok önismereti, pszichológiai könyvet kell olvasni vagy elmenni egy jó kineziológushoz!
Ismertebb előadók: Csernus Imre, Popper Péter, Bagdy Emőke, Tari Annamária, Szondy Máté...
Könyvajánló:
Amikor új munkahelyre ment a volt férjem, neki tanácsoltam azt, hogy ha nem tud mit mondani, akkor tegyen fel olyan kérdést, amire válaszul a másik fél saját magáról tud beszélni. Szeretnek az emberek magukról beszélni, és szeretik, ha mások érdeklődnek felőlük, ezzel nagyon nem lehet mellélőni.
Olyan jól sikerült a “tréning”, hogy annyira összebarátkozott a kollégáival (főleg nő kollégái voltak), hogy el is váltunk később. 🤣
Például, hogy belegondolsz, abszolút semmi tétje nincs a dolognak, ha idegenekkel kezdesz beszélgetni, sose látod többet. Meglátod, egyre bátrabb leszel, csak kezdd el semmitmondó kérdésekkel, mikor indul a busz, hol van a legközelebbi könyvesbolt, stb.
Aztán jöhet a beszélgetés akár az atomvillanásról, agysebészetről. Nincs hülye kérdés.
Igen. Velem is ez van, nincs mit, nincs miről. Mert tudom, vagy legalábbis azt gondolom, őt, őket nem érdekli az ami engem foglalkoztat.
Pl: A hozzám hasonló korúak témája többnyire az, hogy mire milyen és mennyi gyógyszert szed, mi használ, mit mondott erre és arra az orvos, hol fáj neki, milyen az unokája, stb. Engem más dolgok érdekelnek, foglalkoztatnak, és az előbbiekhez hozzá sem tudok szólni nagyon, mert nem ismerem a gyógyszereket és nincs unokám. Még irígy is vagyok arra akinek van.
Talán olyan emberek társaságában tudnál lazán beszélgetni, akiket azok a dolgok foglalkoztatják mint téged. Első nekifutásra keress egy olyan témájú fórumot. Aztán ha jobban összhangba kerülsz valakivel, még személyes kapcsolatot s ki lehet alakítani. Az index fórum erre egy jó lehetőség. Rengeteg benne a témakör. Én is ott vagyok 1-2 engem érdeklő témában, és vannak is onnan személyes ismerőseim is. Írhatsz nekem magánban is, ha szeretnéd hogy segítsek ott valamiben.
Tisztázd magadban, van-e közlendőd az adott emberrel.
Amennyiben úgy gondolod van, akkor ne azon görcsölj, jól fejezed-e ki magad, hanem elmondod és pont. Majd eldöntöd beszélsz-e vele máskor is, ahogy reagál.
Hidd el még az atomfizikáról is lehet beszélgetni, akkor is, ha lövésed sincs a dologról, de érdekel, mi és hogyan történik. Amennyiben nem is érdekel x téma, akkor abban a témában nem tanácsos beszédbe elegyedni, hiszen egy miértet sem tudsz feltenni akkor.
Pletykálkodással ne próbálkozz, azt a legtöbb ember nem szereti. Legalábbis én úgy vagyok vele, ha valakit kibeszél, akkor ha hátat fordítok, miért ne tenné ugyanezt velem is akár.
Bármilyen meglepő de én is ilyen voltam. Ma már átestem a ló túloldalára. :)
Igaz, akivel nem akarok, nem beszélek, nem nyitok felé. Most pont abban a szituációban vagyok, amikor a munkahelyemen keveset beszélek magamhoz képest. Ennek az az oka, hogy túl sok olyan ember van, aki szerintem az én szintemet nem üti meg annyira, hogy szóljak hozzá, mert nincs mit, nincs miről. Persze akad akivel nagyon jól elvagyok. De szelektálok.
Nagyon bánt, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, hogy nem kihívás nekik, ha beszélni kell más emberekkel.
Én nem merek beszélni az emberekkel, meg nem is tudok, mert nem jut eszembe semmi amit mondhatnék, vagy ha mégis, akkor nem merem mondani.
Ha mégis merek valakitől valamit kérdezni, akkor utánna azon pörög az agyam amit kérdeztem, hogy nem e mondtam e rosszul, vagy valami.
Mit tehetnék, hogy tudjak beszélni félelem, szorongás nélkül az emberekkel?