Hogyan lehet elviselni a magányt? (beszélgetés)

Mindenkinek van valamilyen kapcsolata...pl szomszéd.

Mi sem egyszerűbb ennél...bárcsak ez lenne az életem legnagyobb prblémája.

Bennem elkezdett változni valami. :) Az egyedül töltött időt most önmagam fejlesztésére fordítom. Nem akarom görcsösen kitalálni, mit kezdjek magammal... hallgatok inkább az ösztöneimre s azt teszem, ami jól esik. :)

Ó, még valami: MAGAMTÓL kell boldognak érezni magam. És én most jól érzem magam! Nem akarom a boldogságom senkitől és semmitől függővé tenni, csak attól, én hogy érzek és gondolkodom. :)

Így van.. voltam pszichológusnál és azt mondta ő is, hogy azt érzi bennem, hogy szabad akarok lenni. Azt mondta, hogy nagyon erős vagyok és ő nem félt engem, csak hallgassak a megérzéseimre, s ne nyomjam el őket. Amúgy most is fent van a messen a férjem s nem lépek be, hogy lásson, már ezt is meg tudom állni...szóval fejlődöm :)

Az enyém a világ... :) Most nagyon jól érzem magam a bőrömben, szóval.. jó lesz minden :) És biztos, hogy lesznek pillanatok, amikor magányosnak fogom érezni magam, de most arra akarok törekedni, hogy igazán megismerjem magam és igazán boldog legyek:)!!!

Harcra fellányok, tegyünk önmagunkért!

??

Én akkor voltam magányos, amikor nagyon szerettem, és nem volt velem, urambocsá tán nem is szeretett... úgy igen, úgy magányos voltam. De ha az ember nincs kapcsolatban, akkor csak egyedül van... és az egyedüllétet már sok mindenre lehet használni...

... szerintem..

Ez érdekes kérdés.

Leginkább sehogy, vagyis meglehetősen bonyolult. Egyszerűbb barátokat szerezni. Akinek viszont nincs ehhez elég kitartása, azt nyugodtan eltemetheti a magány - ha már ilyen beletörődő.