Hogyan lehet az anyatejet még táplálóbbá, még zsírosabbá tenni? (tudásbázis kérdés)

Nem tudom, ezt kinek írtad, de kissé magamra vettem. :))

Nem kezelek le senkit, sokkal inkább a segítő szándék vezérel, s pont azért, mert tapasztalatom bőven van, s amiről írsz, azon bizony én is átmentem, háromszorosan is.

Az elsőnél - én marha, bedőlve a sok okostojásnak - nekiálltam pótolni. :(( A másik kettőnél meg kivertem a fejemből a "nem elég a tejem" gondolatot, s láss csodát, több, mint két évig szoptattam (meg most is folyamatban, a legkisebbem 32 hónapos, tehát 2 és fél már elmúlt). Tudom, miről beszélek. :) Hit kérdése az egész.

Honnan veszed, hogy éhes? Csak azért, mert sír, s ha pótlást adsz, akkor behúzza??? Naná! Könnyebb az üvegből kiszippantani, ami ott van, s adott (meg folyik ész nélkül), mint megdolgozni érte, s szívni az anyamellet! A gyerek nem buta, gyorsan képes feladni a munkát a könnyebb útért cserébe! De biztos, hogy ez az érdeke? Szerintem nem. Az anyatej pótolhatatlan.

Fejés: teljesen természetes, hogy nem jön belőle semmi!!! Ha nem vagy olyan ügyes, mint a szopós babád, akkor egy-két cseppnél többet nem bírsz belőle kifacsarni, s ez így van rendjén. Ja, persze ezt is tudni kell elhinni! Vannak, akik rengeteg tejet tudnak lefejni pluszban, de az átlagnak beáll a kereslet-kínálat (ez folyton változik a baba igényeihez mérten, de nem csak hónapokban mérve, hanem reggeltől estig is! ezért tűnhet du-ra éhesebbnek a kicsi, pedig nem az), csakis annyi tejet termel, amennyi pont elég a babának. Se többet, se kevesebbet, s ebbe a fejés már nem fér bele. :) Emiatt szoktak megijedni a mamák, mert nincs látható tejük (és még a mellük is lóg, ahelyett, hogy keményre lennének durranva), holott a gyerek teljesen jól fejlődik, s egyáltalán nem éhezik!

Nekem is volt rengeteg szoptatási problémám (az összes gyerekkel!!), de nem adtam fel. Legalábbis másodjára... Épp elég volt azzal a tudattal megbírkózni, hogy az első gyerekem nem lett olyannyira 100%-os anyatejes, amennyire szerettem volna, s be kellett látnom, én rontottam el. Érvelhetek ugyan az akkori tudatlanságommal, de ez a tényen nem változtat.

Tiszta szopi: egyetlen egy titka van: mellre tenni, mellre tenni, s újfent mellre tenni! Mellette pedig a világon semmit se adni!!! SDe egy korty vizet, se teát, s legfőképp nem tápszert. Üvölt, sír, éhesnek tűnik?? Sebaj! Ott a mell, s szívja, ha éhes! Két-három napon belül az anya szervezete tökéletesen alkalmazkodik a megnövekedett igényekhez!

Viszont ha azt hiteted el magaddal, hogy te mindent megtettél, s mégsincs elég tejed, hát, akkor tényleg nem is lesz. Stressz, önsajnálat = tejapadás. Én is átéltem.

ideges nem vagyok a tej miatt, aggasztani aggaszt, persze, de nem akarom, hogy ennyi se legyen. a család ki van zárva, mert ők már az elején ellenezték az óránkénti szopit, senkinek semmi köze a dologhoz!, de a fiamat és az evését én ismerem, nem gondoltam volna ,hogy ez lesz a dologból, de sajnos ez van, mindig mellre teszem, ahogy kéri, de akkorse növekszik a mennyisége, ő pedig éhes! és ha éhes, pótolni fogom továbbra is!

a délutáni dolog pedig, miután kiszopizta azt a nem túl sokat, ami van, nem jön belőle.. próbálom fejni, de semmi. ingert 2 felöl kap, szopi, és fejés. mégse lesz több, szopi technikával nincs baj, ügyesen szopizik! örülök, hogy neked nem voltak problémáid, de ne "kezeld" le azokat, akiknek van! mert léteznek ilyen dolgok is! amit az ember tapasztal, arra "hivatkozik", hivatkozzon! mi továbbra is próbálkozunk, hátha összejön a tiszta szopi a továbbiakban, de nem fogok a tiszába ugrani, ha nem, nem leszek ettől rosszabb anya, és a gyerkőcnek se lesz semmi baja!

Gratulálok a kitartásodhoz, nagyon ügyes voltál!

Sajnos én ezt csak a 2. gyerektől mondhatom el magamnak. :(( Elsőnél nem jött össze úgy (csak 5 hónapos koráig), ahogy én szerettem volna, mert.... (hosszú lenne sorolni, de bizonyára el tudod képzelni;) ).

Aztán a másodiknál már engem se érdekelt a világon senki és semmi! Szopott is 2 és fél éves koráig. :) A mostani "picurom" (januárban lesz 3 éves) meg még mindig rámtalál, naponta egyszer mindenképp. :))

Nálam ez nem "vita" tárgya, hanem tény. Nem termelődött több tejem, sőt... Amúgy én pont úgy voltam, mint ahogy írtad, hogy kemény volt a mellem, és folyton csorgott belőle. Ez tényleg nem azt jelenti, hogy sok a tej.

Még a védőnőt, gyerekorvost is kérdeztem, hogy igaz e az, hogy több tej termelődik, mint amennyit eszik a baba/igénye van rá. Azt mondták, hogy ez nem minden esetben igaz (nem genetikai elváltozásra gondoltak). Pedig ettem, ittam rendesen. Mindkét gyerkőcömnél így jártam, pedig a másodszorra már sokkal jobban fel voltam készülve mégis hiába sajnos.

Teljesen normális, hogy nem tudsz du. kifacsarni semmit se. Reggel van ugyanis jóval nagyobb tejtermelés, estére eljut a mell az üres zacskó szintjére, de ettől még van tej, csak nem érezhető az anya számára. És?? Miért nem elég, ha a baba érzi?? Egyébként miért is kéne kifacsarni??? Csak azért, hogy lásd, van tejed??? Sokkal többet érne, ha hinnél benne, s nyugodtan szoptatnál!! Akkor nem apadna, s lenne épp elég.

A tej apadását leginkább a stressz, idegeskedés és társai okozzák. :(( No meg az az előre belédtáplált marhaság, hogy anyád-nagyanyád s ki tudja még hány rokonod nem tudott szoptatni. :(( Ezt feledni sajnos nagyon nehéz....

Jogosan vagy magadra büszke, legyél is, de még jobban éreznéd te is magad, ha ezek után is 100% anyatejes lenne a babád, nem? Ahhoz pedig csak szoptatni kell, s tudni, kizárt, hogy éhezteted!!! Ha meg épp "éhen akar halni" szakaszban vagytok, akkor nálatok bizonyára most van ugrásszerű növekedés, akár hosszban, akár bármi másban. Attól, hogy a tankönyvek a 3 és 6 hónapos kort írják, még nagyon is lehet ez az ok, hiszen a babák tényleg nem egyformák. ;) Megjegyzem, nekem sokszor volt olyan érzésem, hogy ez a növekedési igénytöbblet havonta jelentkezik. :)

A du-i hiszti meg egyáltalán nem biztos, hogy az éhezés miatt van. Menetrendszerűen szokott ez jönni, még akkor is, ha közben degeszre ette magát egy gyerek. ;)

Szerintem nincs nem tápláló anyatej, hiszen minden anya a saját gyerekének a neki való tejet termeli naponta, napszakonként, stb...

Az meg nagyon is igaz, hogy minél többször teszik mellre a babát, annál több tej termelődik. (Kivéve, ha betegség, genetikai elváltozás vagy valami nagyon komoly gond áll a háttérben, de normál, átlagos esetben ugye nem erre gondolunk.)

Persze nem azt kell várni, hogy a mellek keményre bedurranjanak (az egyébként nem is egészséges, mégis mindenki azt hiszi, akkor van elég teje, holott nagyon nem!!), s folyton csöpögjön belőle jól láthatóan a tej. Nem, nem! A tej legnagyobb %-a ugyanis a szoptatás során termelődik, s nem előtte. Ha pedig igény szerint mellen van egy baba s megfelelő szopástechnikával szopik (a cumiztatás bármilyen formája - üveges avagy rágócumi - ebben úgy is okozhat gondot, hogy anyuka észre se veszi), akkor megteremti önnön magának a megfelelő mennyiségű tejet! Nem többet (miért is kellene többet?), de nem is kevesebbet!!! Átmenetileg akkor lehet némi probléma, amikor hirtelen megnő az igény, pl. növekedési ugrásoknál, de ezt még sűrűbb mellretétellel gyorsan át lehet hidalni!

Nem, nincs "vizes tej", avagy mindenkié az.

Pánikkeltő duma....

:))))))))))

Ne dühöngj!!! Amúgy igazad van! :)

Na ja, olyan méretekben, ha gond van.

De a mackósajtnak meg a 2,8-as tejnek ne fogod észlelni a hatását a színében, sem pedig a pici sírásában. A hiba valószínűleg nem az étrendben volt.

Ez sem igaz így, tudok rá példát, aki hiába étkezett egészségesen, mégis szinte víz színe volt a tejének, a picije állandóan sírt az éhségtől. A vége tápszer lett, pedig nagyon sok mindennel próbálkozott.

Az orvos sem tudta megmondani, hogy miért nem elég tápláló a teje.

Nem akarlak kiábrándítani;-), de ezekből sajna nem lehet megállapítani, puszta tévhit. Táplálkozz egészségesen, ne dohányozz, ne fogyassz sok alkoholt, kávét, energiaitalt, és akkor nem lesz gond;-)

Kb. igen, ezt jelenti (valaha női magazinokkal, diétás oldalakkal kezdtem, de ma már azért komolyabb helyekről tanulok, egyetemi tankönyvek, cikkek, előadások), ill. vannak szakértő ismerőseim (dietetikus, biokémikus, gyógyszerész, vegyész), akiktől szintén sokat tanulok.