Hogyan készülsz az adventi ünnepekre? (beszélgetés)
Sziasztok Lányok!
Bocsi, de betegség miatt eltűntem egy pár napra. Mostmár ismét itt vagyok és dolgozom. Összeszedtem egy vírusos torokgyuszit és úgy köhögtem szinte ugattam. Már jól vagyok:)
Én már szombaton délután kiraktam az adventi koszorút az asztalra, rajta a gyertyákkal. Nem bírtam magammal. 3 lila és 1 rózsaszín gyertya van rajta. Nem én készítettem, hanem készen vettem selyem koszorút és még megspékeltem egy kis dísszel:) Nagyon jól néz ki. Ja és a lakást is elkezdtem ünnepi díszbe öltöztetni. Míg otthon voltam kicseréltem a függönyöket is, de még a takarítás hátra van:)
elkészült tegnap az adventi koszorúnk:) az alap az zöld, rajta 3 lila és egy rózsaszín gyertya, ez adott, mert az oviban egységes a koszorú alap:)
Sütöttünk a lányommal mézes sütit, párat kidíszítettünk:) A koszorú oldalára felezett dióbélt ragasztottunk, a gyertyák alá szárított narancskarikát tettünk, bal oldalra 3 mézes csillag került, jobb oldalára pedig 5 szívecske, rajta a nevünk:) Sajnos a héten nem ment oviba a lányom, így itthon készítettük el a koszorút, de pénteken az ovis ünnepségen ott leszünk, és megáldja a pap. Nálunk így kezdődik az advent:)
Hét végén azt hiszem almás-fahéjas sütit sütök:)
Sziasztok!
Tegnap vettem egy szép ajtóra való koszorút:) Azt is teszem ki vasárnap, már alig várom.
öööö.... milyen zsákba? Mit akarsz vele? Én úgy tudom a zsákoknak, csak viszonylag nagy lyukú írókájuk van.
1 tojásfehérje felverve 1-2 cseppentés citromlével, és annyi porcukorral amennyit felvesz, hogy írható legyen vele, ne cseppenjen el a kanálról.... aztán én nylon zacsit javasolnék a zsák helyett... méghozzá a vastagabb, fagyasztóba való fajtát. (LIDL-ben van igen jó, én minden évben ott veszem)... beletöltöd a cukormázt, ollóval lyukat (kicsinyét) vágsz a sarkára, és írsz. (a vékonyabb zacsik előszeretettel durrannak ki, és terítenek be cukormázzal. ;)
Ha van olyan hegesztett széle, 05-1 cm között szokott lenni, azt egy 5 cm-es darabon vágd le, hogy ne szóljon bele a mázadba.:)
Sziasztok!
Eredeti tervek szerint a tavalyi adventi koszorút tettem volna ki az idén is, aztán gondoltam egyet és szétszedtem. Vettem rá új gyertyákat, és már össze is állítottam az ezüst-lila színösszeállítású koszorúnkat. Nekem nagyon tetszik, és a párom is elismerően nyilatkozott róla. Én a 3 lila gyertya mellé negyediknek nem rózsaszínűt tettem, mert ezzel a színnel nem igazán vagyok kibékülve, hanem helyette fehéret. Tettem rá egy ezüst színű angyalkát is, meg pici ezüst csengettyűket. Imádok kreatívkodni, öröm volt vele dolgozni. Már alig várom a lakásdíszítést.
Ezt elértettem:)
Végülis már sokminden létezik:)
Nagyon ügyi vagy!:)
Az ehető adventi koszorú is mézesből készül majd?
Köszi!:)
Én is erre gondoltam, + van otthon grapefruitmag cseppem, az is jó a bacikra:)
Kíváncsian várom majd a képeket. Én is csinálok fotót és szintén felteszem a naplómba:)
kapjál be mega adag c vitamint. amikor még csak kezdődik a nyavalya, akkor ez szokott segíteni.
egyébként meg vigyázz magadra!
a díszítésekről, majd teszek fel képet a naplómba.
Szia!
A piros-arany sztem nagyon szép, igazi karácsonyos hangulatot áraszt:) Biztos nagyon jól fog kinézni a kis falud:) Az jó, hogy a férjed is partner ebben. Szerencsére a páromnak is tetszenek a díszítéseim:) Most egy kicsit viszont rányomja a hangulatomra a bélyeget a torokfájásom. Már kezd fájni az ízületem is. Jó lenne hamar kilábalni belőle. Ha reggel úgy érzem magam elmegyek orvoshoz és nem jövök a héten dolgozni. Meglátom mi lesz.
:-) Köszönöm.
Én azt látom, hogy az emberek már lassan azt sem tudják, merre vannak előre. A férjük a legfontosabb az életükben (vagy férfiaknak a feleségük), de otthon kinyúlt pólóban, fésületlenül, ki tudja, hogyan fetrengenek. Bezzeg, amikor elmennek idegenek közé, akkor kicsípik magukat. Hát ki a fontosabb, a hentes vagy a tulajdon férjünk?
Az ünnepekkel dettó ugyanígy van. Nem tudják, hogyan kellene, miért kellene, mit kellene, aztán meg kinyúlt melegítőben ülnek és bámulják a tévét karácsony ürügyén. Persze, hogy nem érzik át az ünnepet.
Szerintem ez is egy nagyon aranyos dolog! (Addig legalább anya is tud kicsit készülődni:)
Amíg kicsik voltak, nálunk is így volt, most már nem mennek sehová, együtt csináljuk a fát is, viszont a becsomagolt ajándékok most is épp úgy izgatják őket, mint 10 éve.
Semmi köze az ünneplésnek a gyerekek meglétéhez. Nekünk nincsen gyerekünk, mégis minden ünnepet megünneplünk és minden értelemeben megadjuk a módját. Sajnálom azokat, akik nem tudnak ünnepelni, mert nem tudják, azt igazából hogyan s miért kellene megtenniük.
Van egy kolléganőm, aki a mai napig nem hiszi el nekem, hogy karácsonykor mi nem macinaciban ülünk a fa alatt. "mert minek az", "az nem is kényelmes" és " csak ti látjátok, akkor nem mindegy"? Hát kérem szépen, pont ez a lényeg. Mi látjuk. S mivel mi vagyunk egymásnak a legfontosabbak, így magunkért még jobban készülődünk.
Ez így kerek.
Nem gyulladt még ki ,szerencsére! Mert ahogy a tűzoltók is minden évben elmondják: mécses, gyertya csak akkor ég ha ott vagyunk körülötte. A látványát is csak akkor élvezzük egyébként! Az olcsón vehető díszeknél sokan jobban szeretik maguk készíteni (én is, pl. veszek koszorú alapot és minden évben vmi mással díszítem, csak a színe állandó). Ezt is közösen csináljuk a lányaimmal, mint az egész díszítést a házban. A férjem nem vesz benne részt (nem is hagynánk) de a végeredményt szereti.
És nem arról volt szó, hogy máskor nincs beszélgetés, de ez az időszak rányomja a nyugalmat is a családokra, és pl. egy közös díszítés közben igenis többet vagyunk együtt, mert senki nem vonul a szobájába (kamaszokról beszélek), hanem KÖZÖSEN csinálunk vmit, amiben ők is örömmel részt vesznek, és ezt viszik majd tovább magukkal is!
Bocs, ha kicsit hosszú voltam!
Lehet, hogy ez pl. csacskaság, de: nálunk úgy volt, hogy dec.24-én, mielőtt jött a Jézuska, a férjem elvitte a kislányunkat mindig sétálni. Tettek egy kört, végigmentek az utcánkban, visszajöttek a másik utcán. Addig én gyorsan feldíszítettem a fát, és alá tettem az ajándékokat. (Másképp nem tudtuk megoldani, nagymamák 100 km-re vannak.)
A lényeg, hogy ez évről évre így ment. Ez a "kicsi lány" már 15 és fél éves, és még mindig el kell menni vele az apjának sétálni szenteste. Pedig a fát már rég együtt díszítjük, az ajándékokat oda tudnám csempészni, de neki a hangulathoz kell a téli délutáni nagy séta.
(Ez is olyan kis "hagyomány" nálunk:) Nem nagy dolog, de mégis...
... tiszteletben tartom a véleményed... Te így... én így... más meg máshogy... rendben van ez. :)
A szokások, hagyományok "megcsinálása"... ehhez fűznék annyit, hogy szerintem igen... ahhoz, hogy a családnak legyenek hagyományai, szép ünnepei, különleges napjai, ahhoz bizony a családból valakinek "meg kell csinálni", el kell tervezni, bele kell tenni az energiáját, meg egy csomó mindent... és ha szerencsés, akkor még élvezi és boldogsággal is tölti el.:)