Hogyan altassam el 16 hónapos kisfiam (beszélgetés)

Nos mostanság hogy hosszabbak a nappalok később van a fürcsi idő kb 20:30 körűl aztán kajálás (ez mindig az ő szobájába történik a nagy fotelba űlve).Van hogy mostanság ahogy végez a kajcival a mellkasomra fektetem hogy böfizzen és kb 1 perc alatt elalszik rajtam :0) és így már csak berakom az ágyába és húzza is a lóbőrt.De tegnap tegnap előtt is ott űltem az ágya mellett kicsit átfogtam hogy ne tudjon forgolódni kb 15-20 perc míg elaludt,ilyenkor nem szólok hozzá sőt úgy tettetek mintha én is minfjárt elaludnék de beszélni nem beszélek hozzá ne hogy eltereljem a figyelmét........

A mai éjszaka megdöbbentő volt mert végig aludta az éjszakát és nem aludt a nagy ágyba(el sem hiszem)mert már 3 -4 hónapja szinte minden éjszaka vagy minden hajnalba nálunk kötött ki mert semmivel sem tudtam a saját ágyába visszaaltatni.....szóval ma 07:15 körűl kelt fel :0))))) nem rugdosott össze éjszaka tudtam rendesen aludni juhuuuuu

No de nemrég hallottam valahol hogy a gyerekeknek kb 2 évese koruk körűl alakúl ki a nyugodt alvás.Mert addig sok minden befolyásolhatjamint pl:

-mozgás fejlődés(tud egyedűl űlni,kúszni,állni menni.....)mert ez annyira érdekes neki hogy ezzel van elfoglalva,és nem csak az esti éjszakai alvásra van hatással hanem a nappali alvásra is

-a másik meg a fogzás

-ciciről való leszokás

nálunk akkor kezdődtek az alvási "zavarok" mikor már tudott kúszni és ezt tetézte hogy rettentő nehezen akart kibújni a felső 2 foga

A mesekönyvek sajnos még jobban felpörgetik, mert minduntalan menne és enné meg, tépné szét, rágná meg, én meg persze igyekszem ettől távol tartani.

Gondoltam már arra is, hogy fürdés után nem sokkal szoktam őt lefektetni, pedig az mindig nagyon felpörgeti. Talán megpróbálkozom azzal, hogy fürcsi után még egy jó darabig valami lenyugtató játékokat játszom majd vele. Hátha úgy könnyebben megy majd.

Köszönöm szépen! ... Szabolcs nevében is!

Kristóf abszolút cicifüggő. Reggelente annyit játszik is vele. Mindig, amikor még Apukának nem kell felkelni, birkóznak egy kicsit, amit meg-megszakít egy-egy "tankolással" (szív kettőt a ciciből, aztán irány vissza az apjához). Nagyon tündéri aranyosak ilyenkor (is).

A cumi: nem késő már ilyen nagy gyereknek cumit adni? Ilyenkor már leszoktatni szokták őket. Én nagyon félnék tőle, hogy hogyan vegyem majd el később. Egyébként a következő babánál komolyan elgondolkoznék rajta, hogy cumihoz szoktatom.

A ringatást viszont megpróbálom majd. Hátha az segít.

Igazi fáradtság: valóban néha előfordul, hogy "időzítenem" kell az alvását. Ilyenkor nem feltétlenül akkor altatom, amikor igazán álmos, de azért ált. tényleg akkor fektetem le, amikor már nagyon fáradt, álmos. A türelmetlenség viszont nagyon nagy problémám. Küzdök is ellene, de abban van még mit fejlődnöm.

Nappali alvás: néha sikerül ugyan, de sajnos ritkán, mert az ő alvásidejét tudom felhasználni a ház körüli munkákra. Kevés olyan van, amit Kristóffal együtt el tudok végezni. De azért van, hogy sikerül napközben is aludnom, csak sajnos ritkán.

Egyébként nagyon szépen köszönöm a tanácsaidat.

Ne butáskodj!!! Te biztos jó anya vagy hisz most is itt ülsz és keresed a megoldást a gyermeked gondjára, hogy ö és te is nyugodtabb lehess!

Ha nem lennél jó anya, ez nem igy lenne!

Minden nő érzi néha, hogy na jó, most kidobom az ablakon a gyereket, csak ezt senki nem akarja bevallani!

Ha bemész ne vedd ki, beszélj hozzá csendben, kedvesen és probálj meg nyugodt lenni!

Simogasd a hátát és ringasd el! Nem tudom szereti e, én mindig szerettem picinek! :)

Vagy ha megoldható buj mellé valahogy.

Védőnő?!?!?! Hahaha... :( A 16 hónap alatt talán ha 3-szor volt nálunk, abból egyszer csak azért, hogy hozzon egy barackot. Tanácsadásra 2-3 havonta járunk, a mobil számát pedig nem adja meg. Vezetékesen lehet őt keresni reggel 8-ig és délután 4-5 után. Köszi. Igaz, sikerült megszereznem a mobilszámát, de nem nagyon szeretem azon hívni, mert hát ő nem adta meg.

A babamasszázst viszont nem ismerem. Az milyen, hol lehet utánanézni?

Ált. akkor nehezebb az elalvás, ha este túl fáradt már és nyűgös. 5 percnél hosszabb időre nem szoktam egyedül hagyni, azt is nehéz elviselni mindannyiunknak.

Kedvenc macija és kutyusa van. Mikor melyikkel akar inkább aludni. Alváskor mindig ezek köré gömbölyödik. Ezek nála is elengedhetetlenek.

Nálunk sem múlhat el altatás éneklés nélkül. Van egy pár altató dalom, azokat váltogatom, meg természetesen elmondom mindig neki, hogy most éjszaka van, már alszik minden (itt felsorolom a kedvenc tárgyait, ami a szobában van), neked is aludnod kell. Vár az ágyikóban a maci, a kutyus, (mikor melyiket akarja vinni magával). stb. Megvan a koreográfia, amihez mindig tartjuk magunkat.

Egyébként az éneklés legtöbbször megnyugtatja.

Az az igazság, hogy Kristóf vagy pohárból iszik, vagy sportkupakos üvegből, amit le kell csukni, és egyikből sem tud egyedül inni.

Egyébként éjszaka valahányszor felébred, az első mindig az, hogy az odakészített üvegből megkínálom, és utána próbálom visszaaltatni. Ált. nem sikerül. És változó, hogy iszik-e. Néha nagyon sokat, főleg a nagy melegben, néha semmit.

Megpróbálom majd valami varázsitatós üveggel is itatni, csak olyanunk nincs még. Kipróbáljuk.

Köszönöm szépen!

Próbáltuk a suttogót. Azt használtuk a leghosszabb ideig, mert még az tűnt a legkevésbé durvának. Csak abban is az volt a nehéz, hogy nagyon sokat sírt. De azt a részét a módszernek még most is tartom, hogy rendszeresen bemegyek hozzá, kiveszem, megnyugtatom és még ébren beteszem az ágyába. Csak már nem 2-4-6-8 percenként teszem ezt, hanem fixen 5 percenként.

Sokan mondják, hogy szerintük azzal rontom el a dolgot, hogy kiveszem az ágyból. Mivel megtanulja, hogy csak eleget kell sírni, és előbb-utóbb úgyis kivesz az anya. De nekem az nem ment, hogy ki sem veszem az ágyból, csak bemegyek és elmagyarázom neki, hogy itt kell aludnia.

Dorottya!

Szívemből szóltál. 6 hónapos kora óta próbálkozunk mindennel. Voltak jobb és voltak rosszabb időszakai. Most épp a rosszabban vagyunk.

A cumisüveget meg sem próbálnám, mert annyira cicifüggő, hogy lehetetlen lenne most leszoktatni róla. Rengetegszer van olyan, hogy egyszerűen jön, elkezdi húzogatni a pólómat, hálóingemet, takarót stb., és iszonyatos hisztit rendez, amíg meg nem kapja a cicit. Neki nem a tejcsi a lényeg, hanem a cici.

Egyébként meg tudlak érteni. Én is hosszabb-rövidebb ideig próbálgattam mindent, de a vége mindig az volt, hogy ne ordítson szegény, hadd aludjunk mi is, ne keltse fel apósomat és a szomszédokat. És ilyenkor jött a cici és a nagyágy. Csak ilyenkor mindig elkeseredek, hogy az én fiam mikor fogja átaludni az éjszakát?

Most épp hogyan altatod a kicsit?

Barátnöm kislánya 2,5 évesen cicin aludt el, és alig birták elválasztani, külön lefektetni!

Barátnöm ugy döntött elég volt! De nagyon büntudata volt, hogy van még teje(?!?!?!) és ugy döntött lefeji és odaadja üvegből! Szerintetek a tej kelett a kicsinek??? Hát nem...

Pár nap hiszti volt a cici után, aztán felfogta, hogy ez van, nincs több cici és kész!

Én sokat tanultam róla a fősulin (óvónéni vagyok)

Ez egy nagyon hires gondolat részlete, amit ugy emlegetnek "az elég jó anya" Nem kell tökéletesnek lenned, ne törekedj erre, ez ugyis lehetlen! csak legyél elég jó!

Ha sír a pici ne rohanj azonnal, csak szolj neki, hogy mindjárt jövök! igy megtanulja, hogy anya mindjárt jön és, ha betartod amit neki igérsz ö is megnyugszik és boldog baba lesz!

Mesekönyvet nem próbáltál még "mesélni" neki?

De ahogy ezt leírtad, hogy kapkodja a fejét, mutogat, kiugrana a kezedből, szerintem ilyenkor még nem fáradt! :S

Igen, így már egész más! Sokkal áttekinthetőbb! :) Minden elismerésem a férjednek! :)))

Ahogy látom semmi gond nincs, egyszerűen csak cicifüggő a kisporonty! :) Ez a nyugija neki!

Amit alattam leírtak többen is, nagyon okos tanács, próbáld meg a cicit éjszaka valami innivalóval helyettesíteni! Hátha leszokik róla, vagy később azzal már magát is ki tudja szolgálni!

A cumit én azért próbálnám meg a helyedben, mert később sokkal könnyebb lesz leszoktatni róla, mint a ciciről!

A harmadik dolog, amit még megpróbálnék, hogy a 2 óra küzdelem helyett, próbáld meg addig ringatni a kicsit, míg elalszik! Persze csak ha látod rajta, hogy nagyon fáradt, mert ha nem fáradt, akkor hiába, mert erőlettéssel nem fog aludni úgysem, csak szenvedés lesz a vége! Várd ki, amíg meglátod rajta az igazi fáradtság jeleit és akkor altasd! Próbálj meg ne türelmetlen és zaklatott lenni, mert megérzi, ez is síróssá teheti a kicsit!

HA nagyon fáradt vagy ringatgatni esténként, nappal próbálj meg te is aludni, amikor a kicsi is alszik, vagy esténként váltsátok egymást a pároddal, de ne hagyd sírni a kicsit, mert kikezdi mindhármótok idegeit!

Nem okoskodom, csak segíteni próbálok azokból a tapasztalatokból amik nálam már beváltak!

kicsit idéznék:

"Egy neves pszichoanalitikus D.W.Winnicott szerint eleve nem létezik „jó anya”. Ez illúzió. Amire törekedhetünk az az „elég jó anya”-ság elérése. A csecsemő gondozásának sikere, véleménye szerint, nem az okosságtól vagy a racionális felvilágosultságtól függ, hanem az elköteleződéstől. Az elköteleződés a kulcsszó. A rajtunk kívüli másik személy iránti elköteleződés. A másikra való odafigyelés és a másikra reagálás képessége.

Hála Istennek, férjemmel nagyon jó a kapcsolatunk. Közöttünk semmi probléma nincs. Nagyon szeretjük és tiszteljük egymást. 7 évi házasság után is őszintén szerelmesek vagyunk egymásba.

A fény: próbálkoztunk azzal, hogy teljes sötétség volt a szobában, próbáltuk, hogy csak egy kis éjszakai fény világított, próbáltuk azt is, hogy nem húztuk be a függönyt, hogy bevilágítson az utcai lámpa. Ezek közül nagy különbséget nem tapasztaltunk. Legfeljebb azt, hogy a teljes sötétséget nem szereti. Most épp az utcai lámpa fényénél alszik.

Ez lehet, hogy jó megoldás. Nappal egyébként nem szokott problémát okozni az alvás. Beviszem a szobába, kicsit beszélek hozzá, elmondom neki, hogy most aludni fogunk, elbúcsúzunk mindentől, énekelek neki, beteszem az ágyába és kijövök. Van, hogy még 10-15 perc múlva is ébren van, és halkan dumál. Ilyenkor nem is szoktam bemenni hozzá, csak ha sír. Aztán egyszer csak csend lesz, és elalszik.

Csak este nem tudom őt ott hagyni. A kezemben nem akar ellenni, ugrana ki, mutogat minden felé, kapkodja a fejét, mutogat az ágya felé, de mikor beteszem, azonnal elkezd sírni. Azért megpróbálom majd, hogy ilyenkor leülök mellé, hátha az segít.

Pontosan ezt mondom én is!

Ha mindig bemész, akkor megtanulja: sírok és anya jön is!