Hogy legyen szobatiszta? (beszélgetés)

"férfi módra belepisil"

Ellentmondást érzek ebben: férfi módra => <= bele :DDD

Az éjjel kiviszem pisilni dologtól a szakértők óva intenek, mert nem az a cél, hogy a gyerek felkeljen éjjel pisilni, hanem az, hogy ne pisiljen éjjel. Ehhez egy bizonyos fokú érettség kell egyébként.

Mindenki úgy szoktatja szobatisztaságra a gyerekét, ahogy akarja, de én nem akartam ezzel görcsölni. Nálam a két nagyobb gyerkőc teljesen magától lett egyik napról a másikra szobatiszta. A lányom két és fél évesen, a fiam kétévesen dobta el a pelust. Szóltak, hogy nem kell a pelus, anya. Nem adtam rájuk. Ennyi volt. :-)

Jókat derültem a hozzászólásodon, teljesen egyetértek Veled, jó recept nincsen.. :)

Én is sokat hallom innen-onnan, hogy anyukák ráültetik a bilire a gyereket és az addig ül rajta, míg pisilnie/kakilnia nem kell. Na az én fiam szófogadóan ráült mindig, mikor megkértem rá, de egy másodperc múlva fel is pattant, úgyhogy ezt a módszert hanyagoltuk. (Persze, rendszeresen használja a bilit... sisaknak. :D)

Egyértelmű, mindenkire vonatkozó recept nincs - ráadásul a körülöttem lévő 2-3 éveseket látva azt is kiemelném, hogy igen, van 1-1,5 évesen szobatiszta gyerek, de nem ez az általános. Sőt. Próbálkozni lehet, ha anyukának van kedve, ideje, energiája, vagy ha ő annyira nagyon fontosnak tartja ezt, és az is lehet, hogy sikerül. De azért senki ne dőljön a kardjába, ha nem...

Amíg a lányom nem lett szobatiszta, én is azt hallgattam, hogy na mikor már, még mindig nem, meg azénfiammárkilenchónaposan és a többi (persze, aztán 3 évesen már derivál is, meg rúdugrik), és valljuk be őszintén, bár az ember próbál laza maradni, azért hihetetlen flusztráló ilyeneket hallgatni...

Nálunk ráadásul lehetett volna, ha én erőltetem, de nem tettem. Lányom egyidős Orsi fiával. Tavaly nyáron lekerült róla is a pelus, de nem szobatisztasági szándékkal, hanem mert melegítette, zavarta, tépte le magáról. De hiába pisilt-kakilt össze naponta ezer gatyát, szikrája nem volt benne az érdeklődésnek a bili vagy vécé iránt. Ahol érte, ott csinálta.

De mivel a gyerek jelzéseit komolyan vesszük, nem hagytam annyiban, hogy utálja a pelust, elhittem neki, hogy meleg és zavarja, s áttértünk a moshatóra (bár hamarabb tettük volna). Nincs szemét, nincs költés, csak csinos pelusok, amiben érezni ám a pisit :)

A múlt év decemberében, tehát nem sokkal két éves kora után elkezdett nagyon érdeklődni a bili iránt. Volt addig is, pakolt bele, meg vizet öntött bele. Karácsony előtt aztán saját elhatározásából 2 hétig egyfolytában a bilibe pisilt, igaz volt minden nap baleset is, és a kaka mindig bugyiba ment. Örültünk, de nem presszionáltam, kérdezgettem, ha akart ment, ha nem, felmostam. Egyre többször mostam fel, és nemsoká vissza is került a pelus. Kipróbálta, ment, megunta, nem volt tovább izgalmas. Pedig volt, hogy reggel is szárazon ébredt...

A következő felvonás tavasszal volt, elutaztunk 4 napra, és tiszta pelenkákkal jöttem haza (nem azért, mert mostam :D). Itthon ismét bepisilt/kakilt. Már elkezdtem kapni azokat a tanácsokat, hogy fenekeljem el, meg fenyegessem meg, hogy kizárom a házból ha..., mert fizikailag képes rá... nyilván nem fogadtam meg. Elfogadtam, hogy valami oka van rá. A pelenkát levette, nem szerette, de nem pisilt a bilibe. Én meg ahhoz ragaszkodtam, hogy vagy a pelusba pisil, vagy a bilibe, padlót nem mosok utána... Mert az én gyerekem olyan, hogy egyáltalán nem zavarta, ha pisis lett, ha fel kellett mosni, vagy lehúzni a kanapét. Boldogan pisilt bárhova.

Idén májusban, pont két és fél évesen aztán levette a pelust, és elkezdett a bilibe pisilni/kakilni. Azóta nincs pelus, se éjjel se nappal, olyan szakasz nem is volt nálunk, hogy csak nappal szobatiszta.

Vannak balesetek, sőt visszaesések is! Volt pl. 1 hetünk, amikor a fejébe vette, hogy ő csak a szőnyegre pisil, és így is tett. Ha visszaadtam rá a pelenkát (következményként), a következő pisinél szólt, hogy vegyük le és menjünk a bilire, a rákövetkező megint a szőnyegre (gyapjú ráadásul) ment. Felszedtem a szőnyegeket, és addig nem tettem vissza - pedig kérlelt nagyon - amíg egy héten át ismét minden a bilibe nem ment.

Szóval jó kis csiki-csuki játék ez, türelem kell hozzá. És mindenkinek megvan a saját útja, azt kell csinálni, ami a gyereknek jó, és amivel te is tudsz azonosulni. Én például megőrülök, amikor anyuka állandóan kérdezgeti a gyereket, hogy kell e neki, elmenjenek e, ráadásul egy olyan korban, amikor a válasz akkor is NEM, ha valójában igen :D (nem mondom, hogy én néha nem csinálom, de nálunk a lány nem tűr semmilyen külső pressziót, ha nem ő akar pisilni, hiába ültetem a bilire, nem pisil...)

Ne is mondd!! Az én fiam ráadásul jó magas (kb. mint egy 3,5-4 éves gyerek) és még egy szava sincs. Ha pelenkában viszem valahová, mindenki úgy néz, mintha megőrültem volna...

Nálunk is általában a nagyszülők szoktak belerondítani a dolgokba, bár a bilizést hál'istennek ők sem erőltetik (szerencsére nekik nincs bilijük). :D

Csak éppen ettől tartok, hogy az oviban nem fogják elé tartani a bilit... :)

De azért megnyugtató, hogy jó úton haladunk!

Hát, még nem olvastam el a hozzászólásokat, de kb. ugyanígy volt nekünk is az augusztusi gyerkőccel - másfél évesen majdnem 100% szobatiszta volt, csak éjjelre kapott még a biztonság kedvéért leszoktatós pelust.

De ez nagyban függ attól is, hogy egészséges-e a gyerkőc, és mikor jut el a nyári lehetőségig (melyik hónapban született)...:)

Ügyesek vagytok! :)

Látod, ugyanakkorra lett szobatiszta, amikorra a szakik mondják :-)

Lehet,h lustának tűnök,de nem fovlalkoztam ezzel magamtól és kevesebb munkával ugyanoda jutottunk, ugyanakkor.

Lehet,h mégis tudbak vmit a pszichológusok?:-)

Ez is a fejlődés egy része, nem? Ha nem mutatok egy másféle utat vagy alternatívát, honnan tudná a gyerek, hogy ez jó vagy másképpen is lehet?

Én azt vettem észre, hogy egy dolog tudni valamit és egy dolog birtokolni azt. Van, hogy a gyerek tudja, de - bár nem lustaságból - csak éppen nem érdekli ez a - nevezzük izgalmas - önálló és akaratlagos szabályozás. Fejlődés az is, hogy tudatában vagyok annak, mire képes a testem és mire nem.

Két lányom van, egy év korküllel, egyik kétésfél, másik másfél. Kétévesen próbálkoztam télen a nagyobbikkal, le-leszedegettem róla a pelenkát és hagytam egy kicsit harisnya-bugyiban, úgy két hétig. Bár tudta, hogy pisilnie kell, ott volt a bili mellette, nem érdekelte. Akkor jegeltem a témát. Igen, képes volt rá, de nem érdekelte. És most, nyár elején szobatiszta lett, ugyancsak "rábeszéléssel" - azaz most bugyi van, nincs pelenka, tessék szépen bilibe. Ha máshova ment, azt se bántam, de konstatáltuk, igen, a pisi az ilyen, végigcsorog a lábszáron és nicsak, kényelmetlen is. És itt a másfél éves húga. Olyannyira érdeklődik magától a testi folyamatok iránt, hogy bilin ül ha kell, ha nem, s bár erősen kedvfüggő, de mondhatni, hogy a másfél éves lányom egyszerre szobatisztul a két és fél évesemmel csupán utánzás útján.

Az ágytisztaság még nem téma - ébresztgetni nem akarom, azt gondolom, ahhoz már biológiai érettség is kell és idegrendszeri teljesen, ami kevésbé akaratlagos, hiszen nem tud kontrollt tartani éjjel a teste felett.

Szerintem, mert azt halljuk (védőnőtől, vagy akár a neten található gyerek pszichológusoktól), hogy nem kell leszoktatni, hanem amikor eléri a megfelelő érettséget,akkor leszokik magától.

Nekünk pl. bevált ez az út.

Én hiába próbáltam leszoktatni a lányom másfél évesen. Aztán két évesen elkezdett szólni, haladtunk, ha akart wc-be, bilibe. Akkor anyósom azt mondta, ültetgessük rá bizonyos időszakonként, amit elleneztem, párom csinálta és nem szólt többet a gyerek.

Idén februárban újra kezdtem, két hét alatt leszokott, éjszaka sincs pelus. Szeptemberben lesz három.

Én meg azt furcsállom,hogy manapság az anyukáknak eszük ágában sincs hagyni szegény gyereküket nyugton fejlődni.

Ez van,ki ilyen,ki olyan.

Mi lenne, ha azt mondanád, szóljon, ha pisi lesz, és akkor kap pelust?

A környezettel ne törődj, ha csak egy-két hónap múlva lesz szobatiszta, akkor sincs semmi.

Nagyon ügyesen csináltad a leszoktatást, a cikkeddel mindössze annyi a problémám, hogy minden gyerek más és más... Te írtál egy receptet, ami az egyik gyerekednél bevált (a másiknál már nem biztos hogy be fog).

Sok anyuka VALÓBAN feleslegesen erőlteti idő előtt a bilizést, aminek semmi értelme. Egyik ismerősöm pl. 1 éves korában már újságolta, hogy a kislánya bilizik, de érdekes módon még 3 évesen is előfordul, hogy bekakil, pedig beszél mint a vízfolyás. Én a fiamat egy hónapja kezdtem leszoktatni a pelusról (2,5 éves), ez az egy hónap alatt elértem azt, hogy mindig kimegy az udvarra pisilni, ha kakilnia kell, akkor hozza a pelenkát. Pedig szegénykémnek még egy szava sincs, beszéd tekintetében jelentősen el van maradva a kortársaitól.

Viszont nem tudom, hogyan mit lehetne tenni ebben az esetben, ha nem hajlandó ráülni sem a wc-re, sem a bilire!?

Én nem hiszem, hogy a pszichológusok a pelenkagyárak fizetett ügynöke lennének.

Három évesen a lányom egy hét alatt saját akaratából lett szobatiszta. Annyi volt, hogy kicsit noszogattam, kérdezgettem, hogy nem akarna-e WC-be pisilni. Egyszer csak azt mondta, hogy de, onnan néhány baleset történt.

Ez már érettség volt, nem szoktatás.

Nem mondom, Orsi, hogy a te fiad nem volt érett, de eleinte szoktatás volt és az talán kicsit előre hozta az érettséget. Vagy sikerült egybeesniük.