Ha az érdekeid úgy kívánják hazudnál? (beszélgetés)

igazából az a baj, hogy te lehet el sem tudod képzelni, hogy igenis vannak rossz anyósok? neked szerencséd volt, hogy jó anya és jó anyós vagy(vagy leszel), igazából az én anyósom is szerintem hasonló lehetett, mint te, pl rólam mindig úgy beszélt, mintha a lánya lennék, másoknak úgy beszélt rólunk, hogy "gyerekek", vagyis abban én is benne voltam.(pl mondta valakinek a telefonba, hogy hazajöttek a "gyerekek", és ezt már akkor így mondta, amikor még nem is voltunk házasok!)

de pl anyukám ki nem állhatja a sógornőmet, csak azért mert egyes dolgokról nem úgy gondolkodik, mint ő! igaz nem neki teszi szóvá, illetve neki is, de sógórnőm pl van annyira kulturált, hogy nem veszik vele össze, inkább nem szól, de emiatt meg iszonyú "fagyos" közöttük a kapcsolat, ha találkoznak, mindkettő jól nevelt ember módjára viselkedik, de ég és föld a 2 ember. Ráadásul a tesómék az ország másik felében laknak, most éppen nincs autójuk, így nem jönnek karácsonykor sem, mert csak anyukáméknál tudnának aludni, ott meg nem akarnak, mert akkor csak piszkálnák őket, a saját dolgaikkal. Így nem jönnek, nekem meg meghasad a szívem, hogy karácsonykor nincsen velem a tesóm...pedig az autó hiánya nem lehetne kifogás, ha én haza szeretnék menni, mert ott szeretet vár, akkor felszállok egy vonatra, még akkor is, ha kb 7-8 óra az út...nem igaz? és anyukám miatt nem jönnek leginkább(meg apukám miatt pláne nem...), és akkor mondjam azt, hogy anyukám az édesanyjával már nem találkozott kb 10éve???????? de persze ebben is a nagymama a hibás, ő magát mindenben tökéletesnek tartja...sajnos vannak ilyen emberek is, nem lennék az anyukám menye az biztos...

Érdekes.

Ha csak valakinek mondja, hogy nem fogad el csak ekkor, akkor, stb, akkor ne foglalkozz vele. Csúnya az ismerőstől, hogy elmondja neked.

Nem csinál neked kaját? Ez nem szép. Sosem tenném meg. Én a fiamnak nem teszem elé a kaját, de ha ott alszik valamelyik barátnője, akkor mindkettőjüknek készitek reggelit. Rosszul éhezném magam, ha az a kislány éhezne, ha nálunk van.

Nem vagyunk egyformák. Ötletem sincs ezekre. Nekem a fiam mindig szól, ha tervei vannak vendégekkel, ott alvással, stb. Vagy felhiv, vagy már előre szól. Ennyit kértem tőle, hogy tudjak róla.

Nem, nem anyuci kedvéért kell megtenni. Csak ha úgy érzed. Mi sem akartunk összeházasodni, de mindkettőnk családja, addig érdeklődött, hogy összeházasodtunk:)

Ó mi van itt!

Azért őlre ne menjetek:)

Én azt gondolom senki nem tudhatja milyen anyós lesz belőle.Ezt majd a menytől vagy vőtől kell megkérdezni.

Azt szokták mondani amit egy anya 20 év alatt felépít azt egy meny/vő 20 perc alatt lerombólja.

Sosem felejtem el amikor a lányom előszőr szerelmes volt az oviban.Napokig áradozott a kisfiúról és egyik nap mikor én vittem odasúgta gyere megmutatom.Benéztem és egy esetlen, nyeszlett nagy és elálló fülü kisfiút mutatott aztán elájúlva megjegyezte ugye milyen szép?

Én pedig próbáltam nem nevetni és azt mondtam igen aranyos:)

Azóta persze jókat nevetünk ha eszünkbe jut de most sem különb a helyzet. Bár még 15 éves és fiúja még nem volt de sokszor tetszenek neki fiúk akiket nekem is megmutat és bevallom még egy sem volt aki nekem is tetszett volna.Az elején felháborodtam mikor megláttam a kutyafrizurás, fültágítós fiúk képeit mára meg már csak nevetek és megjegyzem na azért ez jobb mint az xy az oviban:)

Szerintem addig nem kell ezt komolyan venni amíg csak abból van a vita meddig alszanak, mit főzőtt vagy mit nem stb.

Ha mi legalább egy átlagos nevelési szintet el tudunk érni náluk szülőként biztos, hogy az ő párválasztásukban sem lesz olyan nagy melléfogás.

Szülökkel lakni pedig szerintem nem egészséges.

Leszidásomat? Nem tudom mire gondolsz.

Nevelésben szerencsém van/volt. A fiam mindig egy nyugodt kiegyensúlyozott gyerek volt és felnőttként is az. Már az első éjszakáját végig aludta, és ez igy volt mindig. Nem volt verekedős, nehezen kezelhető. Kamasz korában sem. Nem drogozik, nem iszik (csak mértékkel). Tanul és dolgozik, ha van rá lehetősége. Udvarias a felnőttekkel, a lányokkal normális.

Nem kell elhinni, amit irok, úgy sem attól lesz igaz, hogy elhiszed e vagy sem. Elég ha mi tudjuk:)

Én is támogatom a gyerekemet. Van lakása, bár együtt élünk.

"Megteremtik együtt az együttélés feltételét. Vagy megbeszélik a szülőkkel, hogy náluk laknak, vagy külön költöznek." Ha komoly terveik vannak, akkor szokás leülni a szülőkkel és megbeszélni az elképzeléseket, vagy nem? nálunk igy szokás.

Ha nálam fognak lakni a fiam és a társa, akkor azt nem kell albérletnek tekinteniük majd. Remélem akkor is belefér majd úgy, mint most az "eltartása". Nekem sem kellett albérletnek tekintenem a szüleim lakását és a férjem szüleinek a lakását sem.

Látod, ezt mondom, a minta amit magunkkal hozunk.

Engem és a férjemet is támogattak a szülök, ahogy tudtak. Mi ugyanezt tesszük a gyerekünkkel. Nem vettek nekünk lakást, autót, stb., de amikor még nem volt lakásunk, nem kellett albérletben lakunk, hanem gyűjtögethettünk a sajátunkra.. Én a most vett lakásunkat a fiam nevére vettem, és ha nősülni fog, akkor remélem tudunk még egyet venni magunknak, vagy nekik.

Szégyenlem magam, mert nem tudom milyen az, ha a szüleim nem szeretnek és támogatnak, de ez van. Én azt tudom a fiamnak továbbadni, amit én is kaptam. És tudom, hogy neki ez éppen olyan jól esik, mint nekem. Biztos nem véletlen, hogy a barátainak, barátnőinek büszkén mutat be, sosem volt még játszásiból sem, hogy nem vele vagyok, sose érezte cikinek, hogy mi vagyunk a szülei, és valószinű, hogy ez igy is marad:)

"Majd ha végleges a döntés, hogy valóban akarják a közös életet, akkor megteremtik annak feltételét. Ekkor jöhet a beszélgetés az anyós jelölttel és mivel az ő lakása, eldönti, hogy milyen feltételekkel igen, vagy sem. Ha ezt nem érti meg valaki, akkor nincs miről beszélgetni."

ezt amúgy hogy érted? a közös feltétel nem feltétlen csak a te lakásod lehet, lehet az egy albérlet is nem? ahhoz meg egyik szülőnek sem lesz semmi köze, főleg ha dolgoznak és ők tartják el magukat. Csak halkan jegyezném meg, ha majd a gyerekeim ebbe a szituációba kerülnek, (jelenleg a legidősebb 5,5éves, tehát ez még nálunk nagyon messze van)ha anyagilag megtehetem szó nélkül támogatni fogom őket és semmit nem fogok elvárni cserébe...tudod az én szüleim mindig mindent csak elvártak tőlem( adni pedig alig adnak, akár anyagi, akár nem anyagi téren, holott megtehetnék..)és tudom ez milyen rossz érzés, én biztos, hogy nem leszek ilyen szülő...mert ez piszkosul tud fájni...

Martini, tudom, hogy egyetértettél velem, ezét sem értettem, azt amikor azt irtad, hogy én a saját gyerekemet a tulajdonomnak tekintem és, hogy rossz anyós leszek...

Te nem elemezhetsz engem 3 hozzászólás alapján, ráadásul úgy, hogy abból szerintetek én vagyok a világ réme. Ez ronda dolog...

Fura, nem fura az én környezetemben nincs ilyen. Nem a mesében élek, hanem valószinüleg egészségesek, akik körül vesznek... És ennek nagyon örülök!

gondoltam, hogy félreértesz, amúgy én tartoztam azon kevesek közé, aki az elején egyetértett veled, nekem is jó anyósom volt, soha egy rossz szót nem is mondtam rá, bár akár tehettem volna, mert azért ő sem volt tökéletes. És abban is abszolút egyet értek, hogy ez az anyós-meny dolog azért kettős játék...de hidd el van rengeteg anyuka, (és elnézést, ha te nem ide tartozol) aki igenis birokolja a kicsi fiát és egészen egyszerűen féltékeny a menyére...bár én ezt soha nem értettem, én az anyukája vagyok(maradok) a menyem meg az a személy, akivel él...attól még szeretheti mind a 2 nő, csak éppen másként.

amúgy abban én is reménykedem, hogy a gyerkeim(2 fiaim is van) majd olyan lányt hoz haza, amilyen példát lát maga körül.

mindössze annyit szerettem volna mondani, hogy nálunk például a családban van olyan anya-fiú kapcsolat, ahol szó szerint megfojtotta az anyai szeretet a fiút...igaz ott volt még egy fiú, aki sajnos 7évesen meghalt, és emiatt a másik fiút mindentől és mindenkitől "védelmezte" az anyuka, mára a fiú egy roncs, képtelen önálló döntéseket hozni, és olyan komolyan depressziós, hogy minden évben kórházban(!) kezelik hetekig, most is éppen ott van. Csoda, hogy lett egy aranyos felesége, és egy gyönyörű kislányuk, de a lány(aki baromira alkalmazkodott a szituációhoz, mármint ahhoz, hogy anyuci elnyomja a kisfiát, és semmiben nincs önálló akarata, nem dönthet semmiben sem)már ott tart, hogy nem bírja tovább azt a lelki terrort amiben tartják őket, és lehet otthagyja a fiút...és a fiúnak még annyi ereje sincs már, hogy a felesége mellé álljon, mert lelkiismeret furdalása van, mi lesz az anyukájával...szóval lehet te el sem tudod képzelni, milyen negatív dolgokra is képes egy agyonszeretett anya-fia kapcsolat....

Szerintem meg irtál rám, hiszen nekem válaszoltál. De nem érdekel, mert az a lényeg, amit én, illetve azok gondolnak, akik ismernek. Vadidegenek véleménye nem tud érdekelni.

És engem nem kell nevelni, mert tisztelek mindenkit a fiatalokat is. Természetesen szelektálok a viselkedésük alapján. Örülök, hogy anyukád sok gondot forditott a nevelésedre, és bizom benne, hogy ennek meg lesz az eredménye.

Érdekes, hogy itt mindenki pipa lehet attól, hogy én mit irok csak engem nem zavarhat, hogy miket mondanak rám.

Változatlanul az a véleményem, hogy a konfliktusokhoz minimum két ember kell. A semmiért nem igen szoktak kialakulni ilyen események. és tartom azt a véleményemet is, hogy azért mert járunk valakivel nem kell beköltözni hozzá. Majd ha végleges a döntés, hogy valóban akarják a közös életet, akkor megteremtik annak feltételét. Ekkor jöhet a beszélgetés az anyós jelölttel és mivel az ő lakása, eldönti, hogy milyen feltételekkel igen, vagy sem. Ha ezt nem érti meg valaki, akkor nincs miről beszélgetni.

És igaz, hogy te nem mondtad, hogy az anyós a hibás, de sok elvileg idősebb, tapasztaltabb, bölcsebb fórumozó, rögtön ezt akarta kihozni belőle, ami egyáltalán nem szép dolog. Mert lehet, hogy valakinek az kell a boldogságához, hogy szidja az anyóst, szülőket, stb., de nem kell ráerőltetni a rossz beidegződéseket idegen fiatalokra. Senki nem tehet az keserűségükről, igy nem kell elrontani másokat.

Ugye te is egyet értesz azzal. hogy nem szép dolog másokat befolyásolni a baromságokkal?

Én nem tettem, igy rossz vagyok. vállalom. Legyen még sok olyan gonosz ember, mint én, mert akkor a világ szebb lesz.....

Sem Martinit, sem Fókamamát nem kértem, hogy engem elemezzen, és igy igenis gusztustalanok voltak. Több gyerekes anyukák.... és nem csak a saját gyereküket akarják rosszul nevelni. Szánalmas....

Ne válaszoljatok, szidjátok az anyóst, mag a saját szüleiteket, engem meg hagyjatok ki belőle. Nekem van fontosabb dolgom is annál, mint végig olvassam azt a sok hülyeséget, amit összehoztok.

Akkor szerinted az rendben van, hogy én leírtam normálisan a véleményemet aztán Martin és Fókamama úgy gondolja, hogy én rossz anya és anyós vagyok, és önző, utálatos módon nevelem a gyereket stb.

Ha szerinted ez tényleg így rendben van, akkor nem csodálom, hogy problémád van az anyóssal, és elnézést, de ezt gondolom, És bizonyítottuk is, hogy nem csak az anyóssal vannak gondok.....

Az utolsó mondatodat most olvastam el. Neked nem csak az írásod önző és undorító, hanem te is az vagy!

Zsarolás? Érdekes az én szókincsesmben nincs ilyen, de nálad biztos jól működik. Még a párodat is sajnálom, hogy egy ilyen emberrel kell élnie, gondolom nagyon rövid lesz a kapcsolatotok, és rád valószínű, hogy nem sokan fogják nyitni az ajtót majd a jövőben, hanem inkább csak rádcsukják.

Mit is csinálok rosszul????

Hogy veszed a bátorságot arra, hogy te bírálj engem úgy, hogy nem ismersz? Te az én gyerekemet ne sajnáld!!! Én sem sajnálom miattad a tiedet!!!!

Megérdemlitek egymást, csak azt sajnálom, hogy nem is tudom hány rosszindulatú emberrel vagyunk többen!

Miért is vagy te jó anya szerinted????? Ki osztja a véleményedet??? Anyósod????

Azt javaslom, hogy gondolkozz el azon, amiket írkálsz! Anyóssal megengedheted ezeket magadnak és anyukáddal is, de idegen emberekkel szemben nem!!!! És erre tanítod a gyerekeidet is, borzalmas vagy!!!!

Nem szoktál értelmetlenségeket írni, de ez most nagyon olyanra sikeredett.

Én nem értek belőle semmi...

"De 100%-ig egyet értek,magam is így gondolom,3 gyermekkel "egyetlen IMÁDOTT FIÚGYERMEKKEL" megáldva is.Akit valóban szeretek,(Őt,nem csak magamat!!!!!!!!!!!!!)én mindig csakis az Ő érdekeit tarom szem előtt, a saját önző érdekeimmel szemben." Ez számomra teljesen kusza.

Nekem akkor is az a véleményem, hogy a környezet és a hozott minta határozza meg esetekeben is ezt a hozzáállást!

Tehát, ha itt rossz anyós lesz valaki, akkor ti azok lesztek, mert ez belétek van nevelve, ezt láttátok, stb.

Nagyon,de nagyon sajnálom a fiadat:(((((((((((((((

(((Saját maga miatt,nem miattad.Mert,alapból mindenki szereti aki a világra szülte felnevelte.De NEM TARTOZNAK SEMMIVEL NEKÜNK!!!!!!!!!Nem a gyerekek felelősek értünk,hanem mi értük!Nem Ők akartak minket,hanem Mi Őket!Te nagyon vaskalapos vagy,valószínű tönkre teszed a gyereked életét,és a választottjáénak is egy részét(ameddig hagyja)

Tudod,"a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve"Te ezen az úton vezeted a gyerekedet.(Habár remélem nem ennyire"anyucipicifia".

És ne reménykedj,mert nem csinálod jól!!Sőt,a lehető legrosszabbul.Már ha valóban így van ahogy leírod,mert sztem ez nem igaz.

Amit leírtál,ha ezzel zsarolod Őt,az a lehető legkicsinyesebb legönzőbb undorítóbb anyuka szöveg amit ismerek!És,megbosszulja magát,ebben biztos lehetsz.Ha így gondolkodsz,akkor a "szereteted",de inkább önzésed teszi tönkre a fiadat!