Gyerekkorotokból mennyi időre visszamenőleg emlékeztek? (beszélgetés)
Nekem van egy korai emlékem, amikor leestem az ágyról, egy csörgő után kúsztam. A múltkor meséltem Anyumnak, és el volt hűlve, hogy hogy emlékezhetek rá.
Nekem is van 1 év körül egy kórházas emlékem, de csak foszlányok. Már értem, hogy miért viszolyogtam világ életemben a kórháztól.
1 év után már sok emlékem van, azt nem tudom megmondani, hogy mikortól. Rengeteg játékomra emlékszem, néhány látogatóra is, a lakásra, ahol laktunk akkoriban, és nem sokkal később el is költöztünk.
Én sem :( És most,hogy olvasgatom a fórumot,zavar.Illetve inkább bosszant.A fiam 8 hónapos volt,mikor először költöztünk.Egy teljesen vadidegen fickó segített költözni,egy kisokosból kerestük ki,előtte,utána nem láttuk.A fiam meg simán elmesélte,hogy az a csúnya hangú ember vezette az autót és ő félt tőle.
Na,a fickó hangja valóban nagyon mély volt és olyan "érdes".
Viszont érdekes,mert ha előveszek egy fotót mondjuk 2 éves koromból,akkor a képhez halvány emlékkép felsejlik.De ennyi :(
Fiam nagy agykontrollos,szte ez is csupán ezen múlik.Mondja mindezt 14 évesen.
Egyre jobban foglalkoztat ez a kérdés.Én az ovis korom előtti időkből semmit nem tudok felidézni.Az oviból is csak emlékképek vannak,sok,de nem folyamatos.
Viszont meginterjúvoltam a gyereket.Ő mindig is furcsa volt,így nem lepődtem meg,hogy olyan dologra emlékezett,ami 8 hónapos korában volt.És mivel erre a történetre sem kép,sem hang sem semmilyen ismerősi kapocs nincs,téma nem volt soha,tuti tényleg emlékszik.Aztán neki is sok homály,de az ovit már simán meséli.
Szóval én elhiszem,hogy van,aki csecsemő korából emlékképeket tud előhozni.Irigylem is.Érdekelt volna,hogy mire és hogy emlékszem abból az időből,amikor még csak ide-oda rakosgattak a szüleim.
A fórum témája inspirált, hogy feltegyem ugyanezt a kérdést a páromnak. Nos, én is csak pislogtam a válaszán...
Azt mondta, hogy lehet, hogy nem fogom elhinni, de ő benne tisztán él egy emlékkép, ahogy bent van az anyukája hasában és látja a köldökzsinórt, csend van és szürkeség és lubickol...
Azzal érvelt, hogy ez nem lehet egy kisgyerekkori képzelgés, mert amikor ő kicsi volt, még nem voltak ilyen-olyan ultrahangos, 3D-s felvételek, sehol sem és hogy ő ezt abszolút emlékként éli meg.
Hát akkor leírom, hátha nem nevettek i.. :
Az első emlékem kb 6 hónapos koromból való.
Pontosan meg tudom határozni a helyet, ahol a 9. kerületben a Nagycsarnok mögött az egyik utcában az egyik utca sarkon volt egy közért. A bejárat a sarkon volt közvetlen. Mivel lépcső vezetett a boltba, és akkoriban még nem kellett attól félni, hog ellopnak egy gyereket, szóval anyukám kint hagyott a bolt bejárata előtt a babakocsiban. Nyárias idő volt, szépen, melegen sütött a nap. Jól éreztem magam, rúgkapáltam és a kezemmel játszottam, nézegettem őket. Egyszer csak egy idősebb néni nézett rám, be a babakocsiba, és mosolyogni kezdett rám. Én autómatikusan visszamosolyogtam. Nem akartam, de akaratom ellenére msolyogatm mégis és közben azt mondtam magamban: Miért mosolygok, nem akarok mosolyogni. Esküszöm, ezek voltak a gondolataim. 6 hónaposan!! A néni nagyon kedves volt, valamit gügyögött nekem, viszont úgy emlékszem, hogy semmit sem hallottam ebből. Tök csönd van csak a saját gondolatomat hallom. Közben anyukám kijött a boltból, a nénivel beszélgettek kicsit rólam, gondolom, hogy milyen aranyos kisbaba, stb, a néni elköszönt, majd elment. Az egész egy kellemes és jó emlékként él bennem. Erre emlékszem. :)
Én is pislogok...
És szabad tudni azt is mik voltak azok a negatív élmények?
Igencsak érdekel.
1 éves korom előtti emlék: éhség érzet vagy hasfájás,kiszolgáltatott érzés, és ezzel egyidőben próbáltam megállapítani hogy milyen helyre kerűltem hogy bánnak velem.
Tutira van előző élet.
Egy gumi-műanyag babát, amin csikos matrózpóló volt és sapka a fején"
Nem mondod?!
Tizenévvel korábban hasonló volt nekem
Egy közértben a pénztáros mindig kérdezgette hány éves vagyok
Két és fél, mondtam
Aztán sokadszorra , megkérdeztem anyámat "én mindig két és fél éves maradok?"
:)
Nem írom le, hogy mikorból van az első emlékem, mert úgy sem hinné el senki sem. De én tudom, és még most is emlékszem rá, tisztán.
A következő az 3 éves koromban volt. Egy játékboltban voltunk anyukámmal és a nővéremmel. A játékbolt a Kőrúton volt, ahol a 4-6-os jár, és közelebb a Boráros térhez. Most is megtudnám mutatni, hol volt. (Most Lottózó van a helyén.)
Szóval a játékboltban voltunk, és mivel a születésnapom volt, anyukámm azt mondta, hogy választhatok magamnak amit szeretnék. Igazából nem volt olyan, amire nagyon vágytam volna. A polcon megláttam egy babát. Egy gumi-műanyag babát, amin csikos matrózpóló volt és sapka a fején. Levettem a polcról és azt mondtam: Ezt kérem. A nővérem meg erre azt mondta: Na, pont egy fiú babát kellett választania! :(
Anyukám megkérdezte, hogy biztosan ezt szeretném-e és én azt válaszoltam hogy igen. Betettük a kosárba és mentünk a pénztárhoz.
Hát ez már nagyon régen volt. Kb 40 éve.. :)
További ajánlott fórumok:
- Mi szerettél volna lenni gyerekkorodban? - És mi lett belőled?
- Retró ízek, emlékeztek?
- Szellemekkel kapcsolatos gyerekkori élményetek volt már?
- Mai gyerekek kontra mi gyerekkorunk
- A gyerekkori elhanyagolás hatásai, mit gondoltok erről?
- Manapság kb. mennyi időre visszamenőleg lehet kideríteni a családfát?