Gondolatok az életről! (beszélgetés)
Vannak unokak boven 21 eves-es 8 eves is.
Osszesen nyolcan ok tartanak eletben.
Szia! Azért nem vagy olyan öreg, hogy az életed végén gondolkodj. "Öreg az országút" mondta régen egy kolléganőm. FEL A FEJJEL, és csak optimistán állj a dolgokhoz, ez erőt ad hidd el.!
Gondolkodj el ezen és csak előre, és a jóra, szép dolgokra koncentrálj. A képen az unokáid vannak? vagy más családtagok.
MIndenki másképp fogja fel a dolgokat, és másképpen éli az életét.
Nekem semmi más szándékom nem volt ezzel a fórummal, hogy elmondjam mennyi mindenen mentem keresztül már gyerekfejjel látógatóban jártam a börtönben, az elmegyógyintézetben, a a patológián, ahol más akár egész életében nem jár.
Jaa és kifelejtettem az égési osztályt, ahol anyám haldoklott. A hullaházat, ahova a két hónapos kisbabámnak vittem a ruhát.
Kiváncsi lennék hány ember képes , ezeket a dolgokat elfelejteni.
Tudom mindenkinek megvannak a maga bajai.Sőt sokszor lát az ember sok nyomorúságot.
DE mivel én lassan az életem vége felé járok, kiváncsi voltam, mások véleményére, hogyan dolgozták fel a tragédiákat, ami őket érte.
Amit én átéltem nem kívánom senkinek, és nem lehet ezen se csodálkozni, hogy életemet végigkísérte, az apám elvesztése.
A garázsban találtunk rá egy pisztoly lövéssel a homlokán.
Előtte baleset, háziőrizet, börtön, és mindehhez csak gyereklány voltam.
Itélkezni könnyű, de végég élni nem egyszerű.
A szülők elmennek. Ki így, ki úgy. Ki fiatalabban, ki matuzsálemként.
De biztos vagyok benne, hogy egy volt szerető szülő nem szeretné azt látni (már ha látja?), hogy a gyermeke belerokkan az elvesztésébe.
Épp az tenné boldoggá, ha a nevelése és tanításai kiteljesednének a gyermeke életében és boldoggá tenné azt.
"Azt hiszem kierdemeltem a jogot,hogy "tanacsokat" adjak"
Ezt erősen vitatom. Ilyen komor, lemondó gondolkodással nem hiszem, hogy tudsz segíteni bárkinek.
Lehetnek tapasztalataid, de a rossz döntések sorozatával nem tudsz motiválni v. utat mutatni.
Aztán meg ha nem annyira jól sült el a szándék, abból le lehet vonni a tanulságot és irány tovább.
60 éves vagyok, sok szépet és sok rosszabb helyzetet is megéltem már, olyat is, amiből még kijönni se volt könnyű, de sosem mondanék ilyet, hogy "megtört az élet".
Igenis van olyan esemeny az ember eleteben.ami onhibajan kivul meghatarozza a tovabbi eletmenetet.
Tanacsado meg keretlenul semmikepp nem akarok lenni senkinek.
sZIA Globus!!
Olvasd el acikkem, ha megjelenik?A címe?: Már nincs időm
Dehogyis javíthatatlan. Lehet, hogy néha rossz irányba fordulunk, de máskor jóba. Csak azt nem értékeljük, észre sem vesszük, természetes.
Pont erre gondotam, hogy így fognak reagálni.
Eéárulod hány éves vagy Eny?
Én pedig megírom éppen milyen élethelyzetben voltam a te korodban.
Azt hiszem kierdemeltem a jogot,hogy "tanacsokat" adjak tem joval fiatalabb lanyoknak.noknek.anyukaknak.
Most latom mennyire egy futo pillanat az elet.Amint egyszer rossz iranyban fordultal az utkeresztezodesben,soha nem javithatod ki.
Persze igyekszik az ember lanya mindig ujra es ujra kezdeni es remelni, hogy most mar jobb lesz.De ez legtobbszor nem jon be.
En azt hiszem 16 evesen kisiklott az eletem.Amikor apam elment orokre.