Ételfüggő vagyok.Ha nem eszek folyamatosan, rossz kedvem lesz! (beszélgetés)
Ez a fórum egy anonim vallomáshoz nyílt.
Az utolsó mondatoddal nem értek egyet. Bocs. Egy életünk van, azt kell lehetőség szerint minél jobban élni.
Még semmi sincs veszve, változhat még pozitív irányba ez utad. Ne add fel!
Remélem, nem kioktatásnak veszed, hanem útmutatónak, biztatásnak!
Folyt.
Ilyen háttérrel nem is találhattam volna jobbat.
Az egyedülállókat semmi sem illeti meg, csak 1.500,- Ft plusz a családi pótléknál. Semmi más. Inkább kevesebb dolog, mint a párban élőket.
Pl. szállásfoglalásnál nem tudok a gyerekre sem kedvezményt igénybe venni, mert kell hozzá 2 teljes árat fizető felnőtt. Így ketten gyerekkel csak 2 felnőtt árért tudunk megszállni mindenhol.
Soroljam még?
Én ezt az életet elengedtem. Majd a következőben jobban a sarkamra állok. 😉
Ingyenes étkezést kapunk, mert a határ alatt van az 1 főre eső jövedelmünk.
Munkát Bp-en a diploma után próbáltam keresni, de előtte sosem volt annyi keresetem, hogy le tudjak tenni 3 havi kauciót meg az 1. fizuig az albit is állni. Annyit ígértek a szüleim, hogy miután megvan a munka, esetleg segítenek. De állásinterjún meg kiröhögtek Bp-i lakcím nélkül. Kínos volt. Feladtam.
Itthon lett munkám és vettek itt nekem egy lakást.
A volt férjemet is lenézték és a hátasságunkat is. Mondjuk tényleg szar volt mindkettő, de ily
Sajnálom. Nagyon nehéz helyzetben vagy. Nem nyomom a süket szöveget, hogy de pedig rajtad múlik minden. Az eddigi infók alapján azt látom, nem igazán válogathatsz munkahelyekben, pedig egy megalázó munkahelyen dolgozni iszonyat lehet.
Az, hogy egyedül maradtál a gyermekeddel, a férjed lelépett a sikeres lombik után, megint csapás. Az, hogy a saját szüleid ilyen szinten korlátoznak, és ahogy beszélnek rólad, ez felháborító.
Nem tudom, de talán diplomaszerzés után kellett volna erősebbnek lenned, és szembeszállni a szüleiddel, függetlenedni tőlük. Mi az, hogy nem engedtek Bp-re költözni?! Elhiszem, hogy ők már egyre kevesebbet bírnak. Na de már akkor is ez volt a helyzet, amikor megszerezted a diplomádat és függetlenedni szerettél volna?
Próbálj minden lehetőséget kihasználni, ami egyedülálló anyaként megillet. Sokan nem is tudnak bizonyos dolgokról, senki nem szól nekik, hogy mi jár esetleg egyedülállóként. Ha alacsony a kereseted, kérhetsz ingyenes étkezést az óvodában. Nem tudom, most mennyi az 1 főre eső nettó, ami után jár a kedvezmény. Persze lehet, hogy már igénybe is vetted, csak agyalok, hogy mivel lehetnél kicsit beljebb anyagilag. Na, az is elég furcsa, hogy még azt is a szüleid szabták meg, hogy melyik oviba írasd a gyerekedet.
Jaj! Nem is tudom, mit kívánjak. Hiába mondanék hangzatos dolgokat, azzal nem tudok javítani a helyzeteden. Azért mégis azt kívánom, javuljon a helyzeted! 💕
A múltat már ismerjük.
A jövőt nem mindig jó tudni.
Miért nem engedtek? Talán még nem késő. Szüleiddel élsz?
"csődtömeg, szégyenfolt" - olvasni rossz, hogy ilyeneket mond egy szülő a gyerekéről.
Kivánok neked kitartást és egy boldogabb életet.
Ésszel tudom is, hogy mit kellene. Egy komplett dietetikus veszett el bennem. De. DEDEDE! A megvalósításhoz nincs erőm. Azaz a változtatáshoz. Ezt baromi nehéz elmagyarázni-megfogalmazni olyan személy részére, aki nincs benne, mert egész máshogy működik az agyam ilyenkor, amikor a rossz döntéseket hozom, mint a normálisaké és nem vagyok tudatában sem olyankor, nem tudok leállni. Csak amikor üres a doboz, zacskó, vagy már 2 órája aludni kellett volna menni, stb.
Amit megerősödésnek írsz, na azt nem tudom, hogy hogyan csináljam. Azt tudom, hogy MIT, csak azt nem, hogy HOGYAN. Pl. senki nem áll ott mellettem, hogy lekeverjen egy pofont, amikor a 2. adagért nyúlok és a tányér sem robban fel. A hűtő sem csipog. 🙄 Bár egyszer nagyon régen volt egy malacom, ami röfögött minden hűtőajtó kinyitáskor. Cuki volt.
Ha már felismerted, ráléptél a jó útra. Innen már, ha lassacskán, bébiléptekkel, de tudsz haladni, amerre szeretnéd. Olyan ételek legyenek elérhetőek ilyenkor, ami nem árt, zöldségdarabok, egy főtt tojás, ilyenek.
Nem akarok neked okoskodni, mert sose voltam még csak hasonló helyzetben sem, de talán határozottabb határokat tudnál húzni, ha megerősödnél egy kicsit. Ehhez pedig annyi ingyenes anyagot is találsz a neten, mint égen a csillag.
Hogyan? Senkire sem tudom bízni a kisfiamat. Se testvér, se barát, se szomszéd.
Időnként muszáj elmennem orvoshoz, kozmetikushoz. Oda hogyan vigyek el egy fiút? Fodrásznál 1 éve nem voltam. Szerencsére nem kell festeni a hajamat és hosszú. Elmegy így is, letojom...
Csütörtökön szülői lesz az oviban, mindig kérik, hogy nem legyen ott gyerek. Akkor is muszáj szüleimmel elhozatni.
Ha a munkahelyen van vmi extra történés és nem végzek a szokott időben, nem érek oda az oviba.
A szabim nem elég a gyerek betegségeire. Táppénzből meg nem tudok megélni, nem is néznék jó szemmel.
Múltkor bokaszalag szakadásom lett egy esés miatt. Nem tudtam lábraállni másnaptól egy pár napig. Szüleim hozták vitték a gyereket.
Ezek apróságnak tűnnek, de egy idő után már mindent negatívabban élek meg, hogy "megint egy újabb probléma".
Meg a gyerek szeret velük lenni, csak engem cseszegetnek.
Bocsánat és nem bántásból,,de hogy nem tudsz tőlük függetlenedni vagy leállítani őket,,valami módon.
Megértem hogy estleg segítenek vigyázni a gyerekre,,és ez nem kevés,, alapvetően mégis csak nyomorítanak.
Ez egy függőség. Amikor tele a hasam, simán el tudom dönteni, hogy akkor innen nem eszem magam halálra, vigyázok, ez nem is nehéz. Aztán jön egy helyzet, amikor kaja kell, és akkor szinte transzba esek. Ez a helyzet lehet bármi, ami miatt rosszul érzem magam: problémák, amikkel magamra maradtam, betegség, fáradtság, unalom, pozitív élmények hiánya, szeretethiány, lecseszés, hibáztatás, igazságtalan helyzetek miatti bűntudat, reménytelenség, ingerültség, stb. Ilyenkor mindent felülír az ízek utáni vágy, a józan észt is, kikapcsol az agyam ezen része. Aztán ráeszmélek, hogy b... meg, már megint elcsesztem. Jön a bűntudat, ami miatt megint rosszul érzem magam. Ördögi kör, amit nem tudok megszakítani, mert akkor mindig kikapcsol a józan eszem!
Sajnos nálam elindult egy lavina, egyik baj jött a másik után. Plusz nem állt mellettem soha senki, hiába könyörögtem, mindent egyedül kellett a vállamon vinni és ez sok volt. Másnak lehet, hogy nem sok, nekem az volt, az én lelkem ennyit nem bír.
Megalázó munkahely
Levelezőn egyetem
Munkahely csőd.
Szüleim szerint lúzer vagyok.
Férjhez mentem. Kiderült, hogy férj meddő. Lombiksorozat, reménytelenül.
Férj csak kihasznál, engem hibáztat. Ha elzavarom, maradok egyedül. 35-40 éves vagyok akkor.
Donoros lombik, sikerül, férj lelép. Boldogság, gyerek.
Szülők szemében továbbra is csődtömeg vagyok. Szégyenfolt. Minden az én hibám: hogy nekik fáj az élet, egyre kevesebbet bírnak, hogy a gyerek beteg lesz az oviban és nincs elég szabim, hogy nem tudok nyaralásra költeni, és a szar ovi, amihez ők ragaszkodtak, nem tanít eleget a gyereknek. Nem mehetek el kocsival a szomszéd városig sem, de egy szar alak vagyok, mert nem viszem a gyereket nyaralni. Bezzeg ők!!!
Stb., stb.
Megjegyzem, vidéken élek, nem Bp-en, ehhez mérten szerény a fizetésem is, tehát nem tudok se bébiszittert fogadni, se luxuséletet finanszírozni 1 fizetésből. Ők nem engedtek Bp-re költözni a diplomaszerzésem után.
Érzem részedről a jó szándékot, a tanácsokat, amivel biztatod a fórumnyitót. Csak azt nem értem, hogy akkor te hogy jutottál idáig. Azt mondod, legyél te az elrettentés. Te hogyhogy eljutottál idáig, és nem tudtál leállni a hízással?
Tényleg érdekel, nehogy rosszindulatnak vedd. Se számonkérésnek.
Csak ez olyan, hogy amikor munkaalkalmasságin voltam, megkérdezte tőlem a 150 kilós doki, nem érzek-e magamon súlyfelesleget. Röhöghetnékem volt.
Rajtad nem röhögök, csak kérdezlek.
Most állj le, mert 20 kilót vissza tudsz csinálni 1-2 év alatt, akár nyom nélkül. 40-50-60-at már lehetetlen szinte, és változtatás nélkül nem lesz megállás, arra ne számíts!
Kell találnod valami más örömforrást, aminek nincs köze kajáláshoz.
Anyám mondta, hogy vékonyan kb. fél kiflit tudtam reggelizni. Most meg simán lemegy 2 szendvics is, észre sem veszem.
Látom a vékony kolléganőket, icipici edényben hozzák az ebédet. A nasi nekik egy szem gyümölcs.
A mennyiségekkel van a gond, azt csesszük el. Plusz a nasit úgy vesszük, hogy az semmi, 0. Pedig a kalóriája egy komplett étkezés, akár dupla is.
Nagyon sok a 2 év/20 kg.
Nem tudom, milyen házban laksz, de én emeleten és majd’ megpusztulok, mire felérek. Fájnak az ízületeim. Hamar fáradok.
Moziban alig férek a székbe.
46-48 mérettől felfelé ruhát szinte lehetetlen találni. Nálunk a C&A is megszüntette a nagy méretet.
Nyáron dagad a lábam, egyik csini szandálom sem jön rám.
Undok velem sok helyen mindenki, mert ránézésre utál. Idegenek!
Kell ez mind neked?
Aki hasonló cipőben jár,akkor tudja milyen ördögi kör ez.
Valóban nagyon sok 2 év alatt 20 kg.
Ammi rossz még ebben,hogy sokkal jobban izzadok mint azelőtt.