Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Elveszített kislányom emlékére, aki erőt adott az újrakezdéshez! fórum

Elveszített kislányom emlékére, aki erőt adott az újrakezdéshez! (beszélgetés)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Elveszített kislányom emlékére, aki erőt adott az újrakezdéshez!

1 2
2014. márc. 25. 20:34

ez gyönyörű. ugyanezt érzem, amit Te.

igazságtalan az élet, de fel kell állni, és előre nézni. remélem, egyszer a felhők felett nekünk is sütni fog a nap, hiszen egyszer egy rövid időre már sütött.

gratulálok a pici lányhoz.:)

2013. júl. 17. 21:07

Ismét eltelt egy év, ismét egy évvel távolabb kerültem attól az élménytől, ami-jól, rosszul-de megváltoztatta az életemet. 4 éve született Veronika, az első kislányom.

Isten áldja Őt, és az ő emlékét.

Sokat köszönhetünk neki és nem felejtjük el soha!

2013. jún. 24. 17:19
Köszönöm. Ezért is született ez az írás: hogy reményt adjon azoknak, akiknek velem együtt át kellett élnie a gyermeke elvesztését. Sok-sok boldogságot kívánok Neked4
41. Bugs02
2013. jún. 23. 13:00

nagyon meghatott a cikked, könnye lett a szemem, sajnos magam is átéltem, igaz elég korai stádiumban, de szerintem ez mindegy, mert amikor az embernek azt mondják, nincs szívhang az egy borzalmas érzés, velem ez 6 éve történt...elfelejteni nem lehet...de az élet megy tovább.Én egyedül maradtam, de végül sikerült túljutnom a mélyponton....

Az a kis fenyő meg maga a csoda, hogy csak úgy ott kinőtt:)

Jó egészséget kívánok és köszönöm e kis cikket!

Szép nyarat!

40. fr.andi (válaszként erre: 39. - Ee1dc9ba06)
2012. júl. 28. 19:38

Köszönjük, kedves Tőled...

Begyógyítja, de sosem lehet elfelejteni. A hiányát, azt, hogy most lenne 3 éves nagylány, hogy mit csinálna...ezek gyakran eszünkbe jutnak.

Persze, így 3 év távlatából-és egy egészséges, gyönyörűséges kislánnyal a karomban-már sokkal könnyebb...akkor azt hiszed, megszűnt a világ és csak Te vagy és a lelked nagy fájdalma...és fel kell kelni...de minek...

Aztán telik az idő, és megtörténik a csoda!!!!


Hát, így lehet meggyógyulni :))

2012. júl. 27. 23:35

Uram Isten:((( Potyog a könnyem....

Amikor ilyen tragikus történeteket hall az ember, tegye össze a kezét, ha egészséges a gyermeke, és nem kellett átélnie ezt a szörnyű tragédiát...:((( Begyógyítja az idő ezeket a sebeket valaha? Vagy legalább enyhíti a fájdalmat?

El se tudom képzelni, mit éreztek, Andi és Kati.

Őszinte részvétem.

2012. júl. 25. 19:03
nagyon sajnálom át érzem a fájdalmad én is el vesztetem a kicsi lányom sajnos edig azt hitem hogy velem nem tőrténhet meg de sajna meg tőrtént
2012. júl. 18. 15:05

Viszontlátásra-mondom és megyek,

Robognak vonatok és életek,

S bennem legbelül valami remeg,

Mert nem tudom, sohasem tudhatom,

Szoríthatom-e azt a kezet, amit elengedek.


... Viszontlátásra-mondom mégis, mégis.

Viszontlátásra holnap,

Ha nem holnap, hát holnapután,

Vagy ha akkor sem, hát azután,

Vagy ha nem, hát ezer év múlva.


Viszontlátásra a földnek porában,

Viszontlátásra az égi sugárban,

Viszontlátásra a Holdnak udvarán,

Vagy a Tejút valamely csillagán.


Ma lenne 3 éves...


Kass Veronka emlékére...(2009.07.18.)

Anya, Apa

36. fr.andi (válaszként erre: 35. - Dohány Kati)
2012. júl. 7. 16:41

Jaj, ahogy olvasom...

Egyetlen dolog, amit tanácsolhatok: légy türelmes magadhoz, és adj időt a gyógyuláshoz. Annyira közhelyes és annyira nem segít most, hiszen, mint írod alig pár nap telt el, de így utólag tisztán látva ez a legjobb út a gyógyuláshoz.

És az írás is segít, miért ne írhatnád ki magaddból a fájdalmadat?


Fogadd őszinte együttérzésemet!

2012. júl. 6. 22:33
Vasárnap délután 14:30kor szültem meg 30hetes kisfiam,sajnos holtan!Úgy terveztem,hogy leirom a történetem és mérhetetlen fájdalmam részletesen,de a te cikked volt az elsö,amit elolvastam,aminek nagyon örülök,mert sok eröt adtál és csak reménykedni tudok,hogy mi is mihamarabb örömünket lelhetjük egészséges gyermekeinkben!Sok boldogságot!
34. savanya6 (válaszként erre: 33. - Muraja)
2012. ápr. 14. 12:24

Szia!

Most olvastam, amit írtál, nagyon sajnálom, megkönnyeztem.

Szerintem is mindennek oka van, de akkor is nagyon nehéz elfogadni.

Én azóta sem tudom túltenni magam az egészen, sőt januárba terhes lettem, de sajna a baba nem maradt velünk, február végén missed ab lett a vége! :(

33. Muraja
2012. jan. 19. 15:42

Elolvastam es meghatatott , megertettem.

En mind nagy csak anyit tudok hozza tenni , hasonlo tragedia csak mas " szinben " minket sem hagyott i !

Fiam es elettersa vartak az elsö babyt , megszuletett es vissza fordult...

Igen nagyon fontos az örökre valo bucsumondas.

Fiam es kis partnerja sokaig ultek a kislany pici agyacskaja mellett gyertyalnagoknal felvaltva meseket olvastak szamara . Elmondtak azt is hogy menyire mar a szivukben van , es ott is marad örökre.

Nalunk sajnos nem ugy lett hogy egy kis testver követte volna , nalunk a pappa , fiam követte a picit oda at ...

Naponta gondolok arra hogy mi az elet ertelme , de ha igaz az hogy nincs veletlen mindennek oka van akkor ..

Kivanok sok szepet a jövöben ! legyetek BOLDOGAK !

2011. dec. 20. 21:33
Köszi a biztatást! Sokszor nem bírom, olyan mintha valaki hiányozna életemből, s persze hiányzik Ő, de nagyon. Vannak időszakok, hogy jobban viselem, de van mikor nagyon nehezen. Most már elkezdtünk gyúrni kis tesóra, igaz lehet korai, de úgy érzem , csak ő adhatna megnyugvást!
2011. dec. 14. 18:08

Megkönnyeztem a történetedet! Sajnos tudom miről van szó, velem 3 és fél hónapja történt! Hasonlóan éreztem magam, ahogy leírtad, sőt sokszor még most is! Dolgozom már, de sajna az sem köt le, sokat gondolok a babócámra...

Köszönöm, hogy erőt adtál!

30. fr.andi (válaszként erre: 29. - Ami.)
2011. dec. 13. 07:47
Köszönöm, azt tesszük, amióta megszületett!!
29. Ami.
2011. dec. 11. 19:19

Jujj,nagyon szép formás kislányod van:)

Gyönyörködj benne egész nap,és egész életedben:)

2011. dec. 8. 18:01
Nagyon sok boldogságot kívánok nektek!!!!
2011. dec. 7. 19:38

Kedves Lányok, Asszonyok :)!


Nagyon köszönöm a hozzászólásokat és a "tengersok" jelet, amit küldtetek. Örülök, hogy többekben hasonló érzések fogalmazódtak meg...annak viszont nem örülök, hogy ilyen sokan vagyunk azok, akik átélték a babájuk elvesztését.

Minden erőmmel azon vagyok és leszek, hogy a történtek ellenére azt sugározzam magamból, hogy az élet szép! S bár még most is vannak napok, amikor szomorú vagyok, de van itt Valaki, aki nem sokáig hagyja ezt. Érte érdemes volt megjárni a poklot, érdemes volt küzdeni. Tegyétek hát Ti is, ne adjátok fel soha!

Nagy szeretettel ölelek mindenkit, aki idelátogatott.

ui: többen várakoznak, hogy bepillanthassanak a naplómba...nem vezetek naplót, de írni nagyon szeretek. Ha valami fontos történik, biztosan megírom majd. Köszönöm a bizalmatokatés az őszinte kíváncsiságot. Szeretettel: Andi

2011. dec. 6. 09:14
Mintha én írtam volna, csak nem egyet gyermekről van szó az én esetemben,hanem eg yikerpárról. Tényleg rendbe jön minden,azt hittem sosem kapom vissza a vidám önmagam,de igen,szerencsére nekem is sikerült. Sőt még jobban,mert már nincs mitől félnem, megtapasztaltam milyen az tényleg elveszíteni valamit és nem egy tárgyat, valamint én is megéltem azt a mély fájdalmat elejétől a végéig és igazából talán ennél nincs is rosszabb. Ha meg így alakult,akkor örüljön az ember,hogy él és szerethet. Nekem két éve volt november, volt és van persze oylan időszakom,mikor nagyon vágytam gyerekre, de tudom korai volt. Lassan eljön a mi időnk is a párommal,de annak örülök, hogy van más is,aki várt legalább 2 évet,mert persze a környezetem már kezd zúgolódni, hogy mikor lesz már gyerek?! Nem értik,nem tudják mi ez....Sok boldogságot kívánok nektek! És még sok-sok gyermeket,ha szeretnétek.
2011. dec. 5. 12:34
Drága Andi! Nagyon megható a történeted, szépen írtad meg! És egyetértek Veled (én is átéltem egy gyermek elvesztését, majd küldött nekünk egy gyönyörű kislányt), tényleg mindig kisüt a Nap, csak várni kell rá. Sok boldogságot a kislányotokhoz! Andi
2011. dec. 5. 11:19
Gyönyörű a kislányotok, gratulálok, és sok boldogságot kívánok!
23. Kurán
2011. dec. 5. 11:09
Könnyeket csaltál a szemembe....legyetek nagyon nagyon boldogok!
22. NyZy
2011. dec. 5. 10:23

Igen,most már én is tudom a felhők felett mindig süt a nap. :)

Az angyalkák vigyáznak a gyermekeinkre odafent.Nagy ölelés neked.

2011. dec. 5. 09:08
sok boldogságot nektek!!
2011. dec. 5. 07:27
Nagyon sok boldogságot Kívánok Neked és a családodnak!
2011. dec. 5. 06:28
Nagyon sok boldogságot kívánok!
2011. dec. 5. 00:54

Tenyleg "sallangmentes",mar amennyiben sallangnak nevezhetjuk azt,amit csak az tud,aki atelte. A varakkzast,boldogsagot,majd a mennyekbol a pokolbazuhanast,a szavakat,amiket sosem feledsz...sajnos nincs szivhang,es a hideg kezet,ami nyugtatni probal,de a szivedet tepi... orulok,h lett egy ilyen cikk!!! Tenyleg tiszta,vilagos,keveset irtal,megis, mindent elmondtal. Koszonom,h elilvashattam!!! Szeretettel olellek,Balint (39hetes orok baba) es Biborka (most 3honapos kislany) anyukaja


A gyermekeim kozott 14honap es 1het van.

2011. dec. 4. 21:22
Nagyon megható, tényleg.... És jó, hogy megosztottad, mert ez most arra buzdít, ne a következő babára koncentráljak, hanem élvezzem a pillanatokat a fél éves lánykámmal. Hiszen Ő csoda, hogy van nekünk!!!!! Pápá görcs, akarás :) Sok boldogságot kívánok Nektek!!
16. Dina30
2011. dec. 4. 21:20
Én nemtudok mit irni, hisz ugyis tudod, hogy mit gondolok! :) :) :) :)
2011. dec. 4. 21:12

Egészséget és sok boldogságot az életben!

kétgyermekes anyuka

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook