Első randin gáz rákérdezni, hogy szeretne-e még gyereket? (tudásbázis)

És a csaj is ezt mondta, hogy van egy gyerekszoba náluk? Mert őszintén, nekem olyan túlzás ez a sztori. Habár már semmin nem lepődök meg, hogy miket összepletykálnak az emberek és mások ezt fenntartás nélkül elhiszik.

Mifelénk a gyerekszobát, gyerekágyat "babonából" sem szokás születés előtt megcsinálni. De a jelenet, amit levetített neked a főnököd, inkább egy filmre hajaz, volt egy ilyen film, hogy bébiszitter vagy ilyesmi, Rebecca de Morning-al.

Húh, pedig az imént használt nickjével kiírt fórumán, egy teljesen normális nő képe rajzolódott ki :/

De így...

Főnököm sztorija:

3 éve - akkor volt 36 éves - randizott egy csajjal. A legelső találkozás egy étteremben volt, vacsora, bor minden, mondja a csaj, hogy menjenek fel hozzá. Főnökömnek felcsillant a szeme, azt hitte, hogy na itt bizony ma eksőn lesz. Aha... Tudjátok mi volt? Beértek a lakásba, a csaj egyből egy kicsike szobába vezette, ami már be volt rendezve!!!! Ott állt a baldachinos kiságy, hintaszék a szoptatáshoz, játékok, pelenkázóasztal...stb. Teljesen letaglózott. És a csaj elkezdte mondani, hogy az esküvő teljes költségét az ő apja állja, és jobb lenne minél hamarabb túl lenni rajta, nehogy kifussanak az időből. A főnököm persze hárított, hogy ácsi, hát előbb meg kellene ismernünk egymást, utána jöhet a házasság és csak azután a gyerek. Mire a csaj, hogy ugyan már minek várni, ISMERKEDNI RÁÉRNEK KÉSŐBB IS! De most nincs idejük ilyesmire, ő már kinézte a ruhát is, a helyszínt is, tessék itt van az esküvői menüsor, 100 fős lagzit simán ki tud az apja fizetni. Mondanom sem kell, hogy nem volt több randi. Hanyatt-homlok menekült a főnököm.

Aztán most nemrég kíváncsiságból rákeresett a csajra, hát valakivel csak csináltatott magának gyereket - aki persze nem akart apa lenni, ezért nem is vállalta fel - most még egy nagyon picike, még anyatejes babával lefotózva sír a csaj a facebookon, hogy nehéz az egyedülálló anyák sorsa. :/ WTF?

Figyelemmel kísértem a fórumot, és úgy látom a kérdésedre megkaptad a választ.

Az azonban feltűnt, hogy egyszer sem említetted, hogy bármelyik férfiba is szerelmes lettél volna.

Ennyire tudatosan rendezed el az életed, hogy nem férnek bele az érzelmek?

Vagy én nem olvastam elég figyelmesen?

mar bocsi, de miert mindig a pasi a hibas es kell alkalmazkodnia meg valtoztatnia? mi az, hogy ha tudod, a pasi nem akar pestre koltozni, nem randizgatsz vele? adott volt, hogy hol ismerkedtek, neked kellett volna mondanod, ha valami nem tetszik, vagy elvaras.

szamodra fontosabb, hogy hol elsz, hany gyerekkel stb., minthogy szeretsz-e valakit vagy o szeret-e?

azt sem ertem, ha ezzel a pasival olyan viszonyban vagy mar, hogy a fiat is total ismered, szeret, nem tudsz feltenni egy bazi egyszeru kerdest neki? nem vagytok idegenek, ezek szerint kialakult mar koztetek valami

bocsanat elore is, de szamomra rohejes egy olyan ember, aki keptelen feltenni egy egyszeru kerdest annak, akitol elvileg majd gyereket akarna. biztos klassz kapcsolatok szuletnek igy, hogy elvaras az van dogivel, de ha oszinten meg kellene kerdezni valamit, nem megy siman, alapbol es termeszetes modon, hanem forumot kell nyitni rola

tehat egyszerubb felcsinaltatni magad es kozos gyereket vallalni valakivel, leelni netan egy eletet, mint megkerdezni, hogy jozsikam, te meg akarsz gyereket? mert en majd szeretnek

mintha nem lenne halal termeszetes dolog egy fiatal, gyerektelen notol, ha egy idosebb, gyerekes faszival kezd

Nem, nem az a legfontosabb, hogy apát fogjak.

Néhány éve költöztem fel Budapestre. A szülővárosomban közvetlenül előtte megismertem egy nagyszerű fiút, minden passzolt, csak éppen az nem, hogy számomra akkor már világos volt, hogy a fővárosban szeretnék/fogok élni, ő viszont erről hallani sem akart (teszem hozzá, jogosan, őt a munkája abszolút az osztrák határszélen tartotta). Nagyon sok szenvedéstől megkímélhettem volna akkor is magam (és őt is), ha akkor is csak egy kicsit lettem volna tudatosabb és nem megyek bele úgy randizgatásokba, majd érzelmekbe, hogy tudjam, hogy mekkora akadály lesz előttünk nemsokára... Ezt többet nem szeretném elkövetni. A költözés fontos volt, a gyerek pedig fontos lesz. Így is van 2 ember között számtalan dolog, amely majd kompromisszumot igényel...

erdekes, en sosem ugy alakitottam ki kapcsolatot, hogy vajon akar-e gyereket meg hazassagot. hanem ha odavoltunk egymasert es alakultak a dolgok, az is hamar kiderult, egyforman gondolkodunk-e bizonyos dolgokrol

27 evesen mi a fenerol van lekesve? es pont egy 40-es, elvalt, gyerekes fickot akarna apajeloltnek? erdekes, az meg sem fordul a fejeben, vajon o jol kijonne-e a 16 eves gyerekkel, hanem csak az szamit elsokent, hogy a faszi akar-e meg gyereket? :D