Éled az életed és egyszer csak rájössz nem így tervezted, de veled"szemben jön" a lehetőség amire anno vágytál, de nem lehet a tiéd... (beszélgetés)

Belenéztem a naplódba. Bolti eladó állás - lenne az álmod? Gondolom az szembe jöhet veled később is. Nem Bogotában akarsz lenni nagykövet tehát nem hiszem, hogy most aztán lecsúsztál életed nagy lehetőségéről. Mivel ezzel amúgy sem keresnél olyan sokat, nem hiszem, hogy azért kellene dolgoznod, hogy a kereseted odadd a dadának aki hazahordja a gyerekeid az oviból.

Talán rosszul fogalmaztad meg a kérdést: nem az álmaid megvalósításáról csúszol le, egyszerűen már agyf..szt kapsz attól, hogy otthon vagy bezárva, mennél már dolgozni, a pénz is jól jönne és egyébként is szívesen csinálnád az adott munkát.

Ez teljesen normális így, viszont tényleg ott a 3 gyerek és ha én mérlegre tenném a két dolgot, számomra egyszerű lenne a döntés.

Akadnak mindig, akik fikázzák, de valahogy mégis működik! :)

Nincsen benne semmi misztikus, csupán megmutatja az illetőnek, hogy miként is döntött ő már, mielőtt a 2 listát elkezdte volna írni.

Teljesen megértem a húgod, én sem mennék más kölkeiért rendszeresen, még akkor sem, ha az unokahúgomról, -öcsémről lenne szó. Ezért kell egy fizetett dadát keresni.

Ha egy-két nap után feladtad, mert keveset voltál a fiúkkal? Egy-két nap?

Nem. Figyeled, hogy denevér vagy vércse kapja el, szépen leszáll vagy lezuhan, esetleg visszakanyarodik, és szemköztvág :)

Nem jó semmire, de kisimítja az agytekervényeket és olyan misztikusan hangzik ;)

Szerintem ha feladsz egy olyan állást, amire mindig is vágytál, akkor amíg élsz, bánni fogod, és eszedbe is fog jutni mindig. Álomállást elfogadni nem bűn - pláne ebben a mai szörnyű világban,ahol az ember örül,ha egyáltalán van állása, nemhogy még olyan ,amit kifejezetten szeret is - akkor sem, ha családod van. Valahogy át kellene szervezni,hogy más menjen el a gyermekért az oviba.

Meg hosszútávon a családod is tutira jól fog belőle kijönni, mert elégedett leszel, s emiatt türelmesebb is (ha alapból az vagy, talán még inkább az leszel).

Nagyon egyszerűen eldönteném.

Ha nem volnék biztos a döntésem helyességében, akkor elővenném a régi és bevált "félbehajtott papírlap" módszert.

Csakis okosan és károkozás nélkül,de meg lehet csinálni.

Konkrét kérdésedre:

Néha azért kell dolgozni/keresni,hogy dolgozhass.Vagyis:fizess meg babysittert.

Túl azon,hogy önállóságra kell nevelni a lurkókat kezdettől fogva és még egy külföldi munka is sűrű hazajárással simaügy.

Ez egyben ahhoz is hozzájárul,hogy a gyerekek fokozatosan szokják meg:apa és anya külön él.A többibe meg belenőnek.

Szerintem fokozatosan megoldható,anélkül,hogy tönkre tennéd a gyerekek lelkivilágát és ezzel egyúttal ragyogó életpályájukat is.Mert azt hazavágni...Senkiért!A te helyzeted...mérlegelj,nincs lehetetlen.Álmaid pasija meg vagy tud/akar várni és kiderül tényleg az-e,vagy...Hát ez a jövő titka tényleg.:)

;)