Egy nap pihi... a magam módján... (napló-részlet)
Megígértem az előző cikkemben, hogy közzéteszem azt a bizonyos csodálatos egy napot a szabadságomból.
Íme!
2007. július 14.
Hazaértem, mindenki nyugodjon meg! Már aki izgult, hogy eltűntem! No, azért nem igazándiból tűntem el, csak éppen a "Nagy Évi Szabadság" egy napját úgy töltöttem, mint a normális emberek.
Nah, azért nem éppen!... mert pénteken reggel elindultunk, hogy kikapcsolódjunk egy jó kis esti koncert erejéig a Balcsin, azaz Siófokon. Nálam ez tartozik a "normális kikapcsolódás" kategóriájába. Meg iszonyrégen nem voltam ilyen örjöngéseses balhén.
Ez a kis kiruccanás egy újságos-kisplakátról zizzent be az agyamba azt hiszem szerdán, és ráadásul ellenvetés sem volt a másik fél jogán… és mivel nekem nem kell semmi, csak egy jó kis csavargás, meg mocigőz, meg zene, hogy kiürítsem az agyam, ezért go!!!
Péntek 13!!! A legjobb nap! Teljesen simán leértünk. Nem találkoztunk mocisokat az útról jusztis leszorító autósokkal, akik mindenféle ellenszenvvel utálják a kétkerekűn utazókat, "egykalapalávéve" az összeset, hogy mindegyik csak "őrült" lehet, és „élődonor”. Moci le a parkolóba, egy aranyos lányzó felügyeletére bízva, és irány a part! Az összes szendvicset rögtön megettük, ugráltam a móló síkos kőszegélyein, hol máshol?!... Ott találkoztunk a vízben hüsizve uszikázó Süsükével is, aki utánunk röpködött (biztos, hogy ő volt, mert szerintünk csak Süsüke lehet akkora marha kacsa, hogy ő is lejöjjön a koncertre), szétizzadtunk a sok cuccban, járkáltunk a vásárlósrészen, vettünk a lányoknak "vásárfiát", benéztünk a Kálmán Imre muzejba, aztán le a Bíííícsreeee!!!! Ahogy felrántottuk a fürdőrucit, azonnal jöttek a felhők. Bezzeg addig!!!! Ezerszázsugárral bombázódott a nap sugara.
Azért nem unatkoztunk. Nézelődtünk! Sok minden hasznos dolgot láttunk/hallottunk! Pl. mellettünk jobbról két cicababa a sminkjét féltette nagyon, mert smink nélkül Bííícsre jönni botor dolog! A bal oldalon egy párocska üldögélt a törölközőkön. Egy halványvékony srác, egy eléggénagyontosan telt lánnyal. No látjátok, innentől nekem ne siránkozzatok, hogy a teltebb körvonal miatt nem kelletek senkinek!!!! Ellenpélda teljesen igazándisan ott pompázott előttünk!!!! Dúúúlt a láááv kéremszépen! Ami viszont nagyon idegesített, a folyamatosan a fülünkbe zúgó tuccc-tucccos zene, de reménykedtünk, hogy estére kikúszogat az agytekervényeinkből, amiben elég nagy pusztítást végzett.
…s amíg ott "felhőnapoztunk", megjelent "álmaim pasija", és én csak néztem, kikerekedett szemmel, és huhhhgattam nagyokat. Az úriember lehetett vagy 120 kiló (nah, nem az alakja fogott meg, meg kb. kilói megegyezése évei számával), hanem az, hogy csodálatos tangában flangált a parton. Kis pántocska, elegánsan a fenékvonalban, elől pedig egy picinyke, leopárdmintás izétakaróval. Néha megállt, és nagyon sportosan zsonglőrködött egy labdával. Amikor az elpattogott labdát visszahozták neki, még meg is köszönte (mindig elpattogott két ütés után, de ő elegánsan úgy tett, mintha direkte pattogtatta volna el a lasztit). Nem is kellett napsugarasleégés, anélkül is vörös volt a fejem a visszatartott röhögéstől. Bocsi, Ismeretlen, de ezt váltotta ki belőlem. A két csaj, aki vele volt, biztos más "értékei" miatt feszített az oldalán. Nekem csak nevetségesnek tűnt. Jóóóó, abbbafejeztem a cikizést!
Aztán meguntuk, hogy a Nap egyáltalán nem viselkedett Nap módjára. A felhők meg csak jöttek, jöttek, mi pedig elindultunk kaját vadászni. Ahogy kiléptünk a Bííííícs kapuján, azonnal szétszikrázott az ég!!! Innentől egy pici felhőcske sem próbálta eldugdosni. Ilyen az én formám. Igaz, nem jártam naptáncot. Lehet, ez volt a baj? Ott kellett volna a Bííícs kellős közepén, hátha... Biztos nagy sikerem lett volna... hmmm, talán még nagyobb, mint a tangás férfiembernek...
Az esti koncert iszonytatosan jó volt!!! Először a Krízis tobzódott a színpadon, utána az Akela üvöltözött nevét nem hazudtolva "farkasosan", utána jött a Depresszió, akikkel együtt énekeltük nagyon romantikus rázva a fejünket a tömegben… "köztük, de mégis kívül… hogy nekem újra társam van!!!"... aztán jött a Tankcsapda. Addigra már tömve volt a szabadtéri színpad nézőtere.
Imádatom tárgya a koncerten egy kb. 3 éves kisfiú volt, aki apuja nyakában kiabálta teli torokkal, s csápolva, hogy "...gyűűrd össszeee a lepedőőőt veleeeem...", s ilyenkor saját magára böködött. Volt ott nagypapa fiával, unokájával, szöszke cickababusok, akik szerintem csak véletlenül tévedtek arra, lehet, félrenézték a plakátot..., egy Árpi nevű őrült, aki az egész koncert alatt szinte jobb műsort csinált, mint a mit a színpadon láttunk..., előttünk két percenkét oda-vissza mászkáló pasi, hol sörrel, hol kávéval a kezében, hol "csakúgyalapon" húzott el. Ilyenkor ruganyosan a nyakambadobtam a két lábam, de azért megjegyeztem a sokadik mászódása után, hogy "legközelebb jössz egy sörrel"... és amikor újra túrára indult, "nemelfelejtve" rákérdezett, hogy akkor most hozzon-e sört. Ebben a percben bocsájtottam meg neki a kommandózását. A sört elegáncsosan, s úrihölgy módjára visszautasítottam!
A koncert fénypontja a négy együttesen kívül (vagy éppen őket teljesen lemosva a deszkákról), a bemondó csaj volt. A sok rocker között egy vakító színfolt, toronymagas tűsarkúban, neonzöld-sárga tapadós iszonyminiben, és amikor belesikította a mikrofonba, hogy "...és akkor moooost következzééééék a ...", a tömeg ovációját nem taglalnám…
...aztán vége lett. Elhunytak a reflektorfények, a tömeg elindult, többen a wc-felé vették útjukat, köztük mi is, ott találkoztam "fejétszétaggódó", őszhajú nagymamával (rajta Tankcsapdás póló), aki kétméteres unokájának kiabálta be, hogy: "az arcodat is mosd meg kicsim, mert még maszatos a vukkolástól", átvágtuk magunkat a szeméttől kicsorduló kukák mellett, vissza a mocihoz, magamra dobáltam a sok-sok meleg cuccot, szét ne fagyjak, és irány hazafelé! Csak picit tévedtünk el, de akkor már szombat volt, elmúlt a "péntek13" védővarázsa. Kettőkor, egy forró zuhany után ágyba is kerültem.
Iszonycsodálatosan jóóó vooooooolt!!!!!!!!
Remélem a Ti hétvégétek is nagyon jó lesz! A nap már ontogatja fényét, és melegét. Irány pihenni! Nemsokára hétfő. Nektek meló, nekem pedig "újragálya".
Írta: Lyrian, 2010. július 29. 16:08
Fórumozz a témáról: Egy nap pihi... a magam módján... (napló-részlet) fórum (eddig 2 hozzászólás)