Egy idős kutya viszontagságos története

Mielőtt belekezdenék, tudni kell erről a faluról, ahol ez történt, hogy a lakosság nagy része napról napra él segélyekből és közmunkából. Ezért csak találgatni tudok, hogy a szegénység vagy az emberi szívtelenség késztette az idős keverék kutyus gazdáját, hogy kidobja. Bár a szememben egyik ok sem menti fel a tette alól.

Szerencsétlen állat éhesen, fázva rótta a falut. Az állatszerető emberek, ha befogadni nem is tudták, élelemmel ellátták és megpróbálták egy közeli menhelyen elhelyezni. Sajnos nem jártak sikerrel, teltház volt. Tehát tovább etették. Aladár lassan újra bízni kezdett a kétlábúakban. Rosszul tette, mert voltak, akik nem jó szemmel nézték közeledését, merő félelemből vagy egyszerűen utálatból elkezdték baseball ütővel és lánccal verni, volt, hogy napokig sántított. Persze jogosan, elkezdte ugatni az embereket, akiknek így volt okuk bejelenteni, hogy veszélyt jelent a közösségre...

A hivatalból kiküldtek egy embert, aki ki akarta lőni, de egy gazdi megakadályozta és magához vette. Bár a segélyekből arra már nem volt pénze, hogy a sajátján kívül Aladárt is bechippeltesse valamint beoltassa. Itt kezdődött a probléma, mert megbírságolták 150000 Forintra, de a befogadót ez sem rettentette el, gondolta majd ledolgozza. Ezzel nem ért véget a megpróbáltatások sorozata. Akik eddig sem nézték jó szemmel Aladárt, patkánymérget szórtak a portájára, szerencsére Aladár nem, de a gazdi másik kutyusa és cicája evett a méregből. Rex, mert így hívják a másik kutyust, több napon keresztül küzdött a halállal, majd végül sikerült meggyógyulnia. A cicus viszont egyre rosszabbul lett, felpuffadt a hasa, végül már az orrán folyt a vér, a gazdi ölében távozott a túlvilágra.

Miért kell az állatokat bántani, mondjátok meg, mit vétettek ?

Aladárnak sajnos továbbra sem oldódott meg a problémája, hisz a befogadó nem tudja kifizetni a chip és az oltás árát. További bírságokra számíthat... Adománygyűjtést szerveztem az egyik közösségi oldalon. Ezáltal is szeretném megköszöni azoknak, akik megosztották, csak az a baj, hogy eddig semmilyen adomány nem érkezett még.

Pedig csak ha mindenki legalább 100 Ft -tal segített volna, vagy olyan dologgal amire otthon már a saját kutyájának nincs szüksége, támogatta volna ezt a szerencsétlen kutyust. Bízom benne, hogy jobbra fordul Aladár és befogadója sorsa.