Dóra, a felfedező - hasznos vagy káros? (beszélgetés)

Sziasztok!

Szerintem egy baromság az a mese!!

Született itt sokféle vélemény. Mindegyikben van igazság is, mindenki maga választja meg mit tart szem előtt és hogy él.

Mégis azt gondolom, hogy egyrészt a kérdés tulajdonképpen úgy lett volna helyes, hogy nem bugyuta-e egy kicsit a Dóra, azzal, hogy túlzottan vezet, mindig megmondja, hogy mit kell csinálni vagy mondani. De ezt senki nem vette észre...

Természetesen nem arról van szó (részemről), hogy csak mesét (nem tv-ben) néz az ember vagy csak mással játszik. A kettő kombinációjával élünk. Mindenből van egy kicsit vagy több, mikor mihez van kedvünk (gyurmázunk, mesélünk, diavetítőzünk, legózunk, rajzolunk, játszótér, udvar, stb).

És szerintem az is fontos tényező, hogy mennyi időt van otthon a gyerek. Mert ha már óvodás, iskolás akkor abban a pár órában, amit együtt tölthetünk, nyilván nem fog a tv előtérbe kerülni. De ha még egész nap otthon vannak, akkor szerintem belefér egy kis nézett mese.

Igen, tény, hogy a tv kész információval szolgál, tehát csökkenti a kreativitást és a fantáziát, de sokszor ez szolgál alapot a következő játékokra. Tovább játssza a mesét a saját fantáziája szerint. Minden gyerek a maga ritmusában fejlődik és más játékokkal játszik szívesen, és ez így van rendjén. Erőltetni semmit nem tudunk, és ha ők gyorsabbak, mint mi voltunk gyerekként, akkor nekünk ehhez kell igazodni, hiszen mi vagyunk a tanítói, nevelői.

Gondolom többek között rám céloztál... elmondanám, hogy igen, ezen a világon élek, éppen ezért gondolom úgy, hogy a szülőnek igenis komoly szerepe van abban, mit és mennyit kap a gyerke bármiből, pl. mesefilmekből. A rajzfilm-mesefilm nézést alapvetően sem hasznos sem szükséges dolognak nem tartom, ettől függetlenül nem tiltom én sem, mint ahogyan már korábban is írtam. Az említett hosszú mesefilmekkel az a legnagyobb baj, hogy másfél-két órásak, sok ismerősnél tapasztalom, hogy ha egyszer leül elé a gyerek, már végignézi, vagyis aznap minimum két órát tölt a tévé előtt - vagy ez is hasznos????

Ha már mesefilm, mindenképpen a rövidebbek közül válogatnék. Ráadásul a mai hosszú mesefilmek közül nagyon sok, ami divatos, sok gyerek kedvence, gyakorlatilag rajzfilmbe bújtatott akciófilm, gondolom erre sincs szüksége egy kisgyereknek sem.

Ha egy kicsit utánaolvas valaki, megérti, hogy miért baj ha a gyerek egy kész képi világot kap a saját fantáziája, belső világa helyett. (ld. pl. Vekerdy írásait).

Nem lesz kompetens az oviban? Ezt komolyan nem értem... az én 4.5 éves lányom, aki minimális időt tölt mesefilm nézéssel nemhogy kompetens, hanem vezéregyéniség az oviban, bármikor ki tud találni olyan játékokat amiben a többiek is benne vannak, és meglepő módon minden az óvodai élethez szükséges információval rendelkezik a tévés mesékről amire szüksége van az oviban anélkül, hogy látta volna őket. Pl. az egyik kisfiúval winxeset játszik a saját képére alakítva a mesét anélkül hogy életében látta volna - ez egy ép lelkű és gazdag fantáziájú gyereknek nem probléma - hozzáteszem, hogy ha rajta múlik, szivesebben játszik Bárány Boldizsárt, már több szülő kérdezett rá, hogy mi is ez mert a gyerek kéri otthon, az én lányomtól hallottak róla elöször...

Nálunk szerencsére nem is kérdés igazán, hogy nézzen-e mesét, hét közben annyi jobb elfoglaltsága van hogy nincs rá idő sem és igény sem.

Ahogy olvastam az eddigieket, semmi olyan érv nem hangzott el ami meggyőzött volna arról, hogy ez így nincs jól. Nem tudtok olyat mondani, amit ne kaphatna meg egy gyerek tévé vagy mesefilm nélkül. Példaképeket, fejtörőket, ismeretket az állatokról? Ezeket a közös játékból, beszélgetésekből, az együtt töltött időben sokkal inkább megkapja mint ha leültetem a tévé elé. És a gyakorlat is ezt mutatja, a lányom kifejezetten kiegyensúlyozott és az átlagosnál sokkal-sokkal értelmesebb gyerek, semmiben nem hátráltatja hogy nem igazán néz mesét...

A szívemből szóltál.

Egyébként egyeseknek olyan szélsőséges itt a véleményük, hogy azt is kétlem, értették-e a kérdést vagy ezen a világon élnek-e? Nem arra volt kíváncsi a témaindító, hogy mese kontra gyurmázás vagy színház? Nem lehet őket összehasonlítani. Nyilván mind fontos a maga helyében és idejében. Továbbá nem lehet ugyanazt a mesét vagy játékot eladni egy kétévesnek, egy négyévesnek stb.

A kétéves még szereti a kisvakondot, a négyéves már inkább a Verdákat vagy a Diegot választja. Kívülről fújja az egzotikus állatok tulajdonságait és sok szót tud angolul, anélkül, hogy járna külön angol ovis tanfolyamra.

A Dora mese nem tudom miért idegesítő? Értelmes gyerek miért nem nézi? Logikus feladatok, fejtörők vannak benne, gondolkodni kell... Mi ezzel a probléma? Nem 30-40éves fejjel kell a feladatokat megoldani, csak 3-5 évessel.

A Sam a tűzoltó kifejezzetn példát állít a gyerek elé. Mindkét gyerekem tűzoltó akar lenni, nem Hamupipőke vagy Hófehérke... Ebből a meséből is sokat lehet tanulni.

Ha a gyerek nem ismeri a saját korszakának a meséit, nem lesz kompetens az oviban, suliban sem.

A régi korok meséi közül van ami érdekli őket, van ami nem. Nem lehet a mai gyerekekre ráhúzni a mi időnk meséit, mert az már nem életszerű. Azok a mesék még másra oktatták a gyerekeket (A vízipóknak pl. nagyon szép grafikája van, de olyan álságosan kommunista, hogy borzasztó. Egy gyerek nem veszi észre, felnőtt fejjel viszont nagyon röhejesek bizonyos mondatok)A kockásfülű nyúl gyerekkoromban a kedvencem volt, ma viszont szörnyűnek találom. A Frakkból egy részt bírnak ki, olyan unalmas.

Mielőtt megköveznének egyesek: nálunk is van rendszeresen meseolvasás, diafilmnézés (kevés sikerrel), gyurmázás... Mint, gondolom, mindenkinél.

Összegezve: szerintem a mai i g é n y e s e b b mesék (Dóra, Diego, Thomas, Sam, Verdák, Bob the bilder) egyáltalán károsak - megfelelő mértékkel fogyasztva.

A tv-ben nézett mese is lehet hasznos, ha nem csak azt kapja a gyerek főleg ha a szülővel együtt nézi és a mese végeztével együtt folytatják a történetet, kizárt, hogy ezt egy felelős szakember károsnak tartsa. Egyébként pedig a szülőknek kell a gyereket nevelni, nem a szakembernek, az csak tanácsolhat, véleményezhet, de a szülőnél jobban senki nem ismerheti a gyereket.

Tv-ben adott mese és mese között különbséget kell tenni.

Remek oktató film, nyugis, szépen ábrázolt figurákkal, a kérdésekkel a gyerekeket bevonja a játékba, aktiválja őket, némi angol tanulást is behozva.

Dórán kívül is van még néhány jó oktató mese sorozat.

Teljes mértékben egyet értek veled. Én mivel még elég fiatal vagyok (20 éves), így nekem is van tapasztalatom a Dóra, a felfedezőről, hiszen én is láttam mikor kisebb voltam. Igaz már nem annyira kicsi, amekkora gyerekeknek szól, de az biztos, hogy mindent mondanék rá, csak azt nem, hogy káros. Hogy kinek mi az idegesítő az teljesen szubjektív, a gyerek képes eldönteni, hogy ezt jó nézni vagy nem tetszik neki.

Azt pedig valaki írta, hogy szinte egyáltalán nem engedik a gyereknek a tv nézést. Nos ez szerintem abszolút baromság. Nem az agyament hülyeségeket kell nézni, de igen is vannak még normális mesék a tv-ben is, pl. a Minimaxon. Az értékek megőrzése is fontos, és tény, hogy a retro mesék nagyon jók, ezzel is fontosnak tartom megismertetni a gyereket (én is örömmel ismerkedek/ismerkedtem anyukám korának jellegzetességeivel), de hagyni kell, hogy a mai dolgokkal is tisztában legyen. És ezzel nem azt mondom, hogy a mai ostoba rajzfilmeken és sorozatokon éljen, de egyáltalán nem csak ezek léteznek.

Dóra,Dóra kalandra fel.........

Nézzétek gyerekek hol van Szvájpör a róka ti lássátok a tv előtt........

Persze, néztünk évét mi is gyerekkorunkban... napi 10 percet amiben már a tévémaci is benne volt...

Mi ez ahhoz az egy-másfél órához képest amit manapság egy átlag gyerek a tévé előtt tölt????

Kíváncsi lennék, mit is fejlesztenek szerinted ezek a mesék? Megtanult három szót angolul a gyerek? Ha már mindenáron angolul akarod tanítani a 4 évest, hát énekelj, mondókázz vele. A tévénézés az égvillágon semmit nem fejleszt, maximum tyúkszemet a fenekére... a legfontosabb hatása, hogy megtanítja a gyerek agyát arra, hogy elég csak bambulni, jönnek az ingerek csőstöl, sem megmozdulni, sem gondolkozni nem kell értük, megkap mindent készen. Én a magam részéről nem szeretném erre tanítani a gyerekemet, nekem nem erről szól a XXI. század... Igazán hasznos mesének én a közösen olvasott, esetleg együtt eljátszott, elbábozott, közösen kitalált meséket tartom. Ettől függetlenül nem tiltom a tévét, egyszerűen hagyom a gyerekemet választani. És bizony ha van választási lehetősége akkor nem a tévét választja. Persze ehhez fel kell tenni a kérdést, pl. inkább tévézel, vagy társasozzunk, gyurmázzunk, olvassak valamit... garantáltan 10 esetből 9x nem a tévé a nyerő.

Bocsánat, hogy eltűntem. Látom sokféle vélemény érkezett.

Az én kislányom nagyon szereti a meséket. Persze én válogatom meg, hogy mi az amiből választhat. Mivel a 21. században élünk nem elkerülhető a tv, számítógép, telefon, stb..., de meg kell találni az arany középutat. A tv-zés mellett legyen játék, meseolvasás, diavetítőzés, és sok-sok együtt töltött hasznos idő.

A Dóráról meg azt gondolom, hogy hasznos dogokra taníthat, de egy kicsit nagyon amerikai. Túlzottan rávezet a mondandóra, szinte nem is kell gondolkodni rajta. Így mégsem tölti be a tanító szerepet.

Igen, majd rájövök.

:D:D