Diéta fejben - Hogyan motiválod magad? Tudsz esetleg könyvet, módszert ajánlani ehhez? (tudásbázis kérdés)

Az akaraterő, a kitartás minden emberben megvan, de a legtöbbnél sosem mutatkozik, mert belesüppednek valamibe, amiben kényelmesen lustálkodhatnak egész életükben.

Nikodém Vanda

Köszönöm Nektek! Nagyon jól esnek a segítő hozzászólások. Úgy látszik ennyi kellett hogy újból lendületet vegyek! Csak egy kis biztatás! :)

Köszönöm még egyszer!

Istenért, nehogy most add fel, amikor végre rátaláltál a helyes útra :) Nem forog az életed kajálás körül, EZ lenne normális, hogy gyakran keveset, kiegyensúlyozottan étkezzünk. Mindenkivel előfordulhat, hogy néha kicsit kihágunk, divat mostanában "bűnözésnek" nevezni, de ez nem kudarc. Kis félresiklás, a következő majd újra rendesen sikerül. Ha már letetted az alapköveket, nem kell elővenni mérleget.

Egy csinos új ruha, jó közérzet, tükör, magabiztosság, ismerősök visszajelzései mind megerősítenek abban, hogy jó úton jársz.

Azért kaptál ilyen finomat, mert érzem rajtad, hogy meg van ijedve. Mások, akik csak a kifogásokat keresik és kézzel-lábbal hadakoznak az életmódváltás során, kapják a savat rendesen. :PPP

Sztem vágj bele, jót fog tenni, ne félj az új dolgoktól! Nem is olyan nehéz, majd meglátod!!!

Én külső szemlélő vagyok inzulinrezisztencia ügyében, de a fiam cukorbeteg és elég közelről látom a diétáját.

Ez nem úgy működik, mint egy svájci óra, hogy ha pl. mindennap ugyanazt eszed, ugyanazt a vércukorszintet éred el. Amitől egyik nap nem ugrik meg a vércukorszint, ugyanattól másnap felmehet az egekbe. Sok egyéb körülmény is befolyásolja az elfogyasztott étel hatását a vércukorszintre, pl. a fizikai aktivitás, ami a legjelentősebb.

"A diétázással kombinált aerob edzés olyan mértékben leégeti a zsírt, hogy az ember nemcsak kidolgozott, hanem szuperszálkás lesz."

Joe Weider (A testépítés atyja)

Akkor jol belelattam a dolog lenyegebe ;) az egeszseged meg fogja halalni, majd meglatod h megeri csinalni ;) biztos minden eredmenyed javulni fog, es segit a fogyasban is ;)

Legy kitarto, a beken buszke leszel magadra

Én a gyógyszert helyből felejtősnek ítéltem, mert nem érzem jól magam tőle.

Nem hiszek benne.

A diéta... nos igen, attól jobban vagyok, sőt.

Nagyon jó.

Csak ijesztő. :)

Ez a tudat hogy örökké tart.

Mondjuk a történeted elég motiváló, köszönöm!

Na igen, lehet nekem ott kezdődik hogy nem is bízok az orvosomban és abban hogy ezt tényleg csak így számolgatva lehessen megoldani. Nem gépek vagyunk, hanem emberek, ne mond már hogy mindenkinek ugyanaz a gramm jó ugyanabban az időpontban?

Teljesen gond nélkül lemondtam a csokiról, nutelláról, mindenről ami tilos, de ezeket a korlátokat nem tudom megszokni.

Nem szeretném folytatni (de előre láthatóan kell), csak a betegség miatt kezdtem, és igen, ez az ijesztő hogy most már az egész életem ilyen lesz?

Nekem ez korlát.

Én kialakítanék fix kajákat, pl a tízórait és az uzsonnát, és ezeket felírnám. Arra gondolok, hogy "csomagokat" készítenék fejben, pl-ul tudnád előre, hogy mi fér bele. Példa: tízóraik: 1 alma, 2 gullon keksz; vagy egy natur joghurt, két korpovit, egy narancs.

És ezeket innentől nem kellene számolnod, összeraknád egy táblázatba és csak kinézed.

Sajnos a ch diéta számolós, de majd belejössz és sokkal lazább lesz.

Amikor nálam megállapították az inzulinrezisztenciát és elmondta az orvos, hogy egyenes úton vagyon a napi inzulinozáshoz, nah, én attól estem pánikba. Megkaptam a gyerekeimtől a Cukorbetegek nagy diétáskönyvét, az abban lévő recepteket átnéztem, eldöntöttem, hogy napi 160 chgr-ra ráállok, erről még naplót is nyitottam, aztán másfél év alatt szépen lefogytam 27 kg-ot.

Étrendváltás, számolgatás rám ösztönzőleg hatott. Annyira szerettem volna pl., ha fél év múlva az orvosom is elégedett velem, a fogyásommal.

Harmadik éve tartom is az elért súlyt úgy, hogy egyéb betegségeim miatt a gerinctornán kívül semmilyen más tornát, vagy mozgásformát nem tudtam gyakorolni. Szerintem elég nagy a tét ahhoz, hogy az ember számolgasson, ha kell. Jah, és a napi 2x 1 gyógyszerről már 2 x fél gyógyszerre álltunk vissza, az étrendemet tartom és függetlenül attól, hogy közben elmúltam 60 éves, még mindig nem szeretnék inzulinnal élni.

Köszönöm! Sajnos nekem nem tölti be az oldalt, de úgy veszem ki hogy valamilyen edzés?

Az ilyesmi érdekel, lassan eljutok odáig hogy a kis light-os női tornánál többet igényel majd a szervezetem. :)

Végülis a kérdésem egy olyan problémára irányult, hogy elkezdtem diétázni. Egészségügyi okokból (inzulinrezisztencia).

Persze ezt belátja a felnőtt ember hogy muszáj.

Közben leadtam úgy mellékhatásként 5kg-ot aminek örülök. De ekkor bepánikoltam.

Még 12kg kellene hogy megfelelő súlyom legyen.

Amitől pánikolok az az örökös számolgatás. Hogy mindig a kaja körül forog minden. És szerintem ez nem normális.

Ezért kérdeztem hogy fejben mit lehet összepakolni az ügyben. Szerintem elég beteg dolog hogy egész nap a kaján kell agyalni, mit, honnan, mennyit... ez nekem új, és szerintem roppantul nem normális.

Ha lelki okokból van túlsúly meg egyebek (gondolom igen mert depressziós voltam és akkor alakult ki), akkor talán valahogy fejben is meg lehet támogatni a projektet.

Hát, ennél jobb módszer nem nagyon van!

[link]

Ki van próbálva és tuti a siker, csak ugye a KÖVETKEZETESSÉG!!

Nincs motiváció! Az egyetlen motiváció az akaraterő!

Vagy AKAROD, vagy NEM!

En kipakoltam regebbi kepeket ide-oda.

Az elso gyerkocom terhessegekor 30 kg-t hiztam (ez masnak alapbol megy, szval nem izgattam magam) oltari makom volt, mert "csak" 8-10 kg maradt rajtam...

A masodiknal csak 7 kg-t ,kevesebb lettem, mint amivel indultam,mire kijottem a korhazbol. Feszesiteni kene :)

Az a motivacio, amit magadnak beallitasz! Hajraaaa...

Köszönöm szépen!

Igazából pont most estem kétségbe hogy sikereket értem el... valahogy bepánikoltam.

A lényeg, nem csak nekikezdeni a diétázásnak, mert ne fogyókúrának mond, hanem fejben döntsd el, én bizony most sikeresen véghezviszem az egészet és annyi megy le, amennyit szeretnék..

Aztán, ha megkívánsz valamit, mon djuk egy falat csokit, ne magad elől is dugdosva edd, hanem szabadon, a saját döntésed alapján és élvezd végig azt az egy falatot, mert megérdemled.

Mindenhez álj így, ne legyen tiltott egy étel sem, hanem csak keveset, hogy érezd, mindent megehetsz.

Viszont az időbeosztás fontos.

Ha igyekszel 3-4 órántként enni, keveset és lehetőleg legyen benne gyümölcs és zöldség is, akkor meglátod, sikerülni fog.

Nem szabad egy évben csak 10 kilót fogyni, mert azt a szervezeted meg tudja tartani, fel tudja dolgozni és nem jönnek vissza a kilók, megduplázva, ismét.

Higgy magadban és a diéta sikerében :D