Dajkamese, avagy becsületérdemrend a világ összes anyukájának (beszélgetés)
nagyon aranyos cikk :)
amúgy nyugi, amikor saját gyereked lesz, napról napra edződsz majd te is. mire eléri a gengszterpalánta kort, észre sem veszed, hogy táncolsz, énekelsz, mesélsz, miközben küzdesz vele, hogy felöltöztesd ;)
Hát ez édes volt :-) nekem is van 1 hasonló kisördögöm, de Ő még csak másfél éves...
Gratulálok a cikkhez! Megmosolyogtam, megkönnyeztem - ennél több nálam nem kell! Köszönöm! :)))
majd ha neked lesz,Őt pedig a barátnőd fogja elronteni:)
Természetesen ő engem :) Az anyja szerint elrontom a nevelésében azt, amit ő véresverítékkel felépít.. magyarán szólva halálra szeretgetem és kényeztetem a lurkót.:). Mivel nem vagyok egyik szülője se.. megengedhetem magamnak ezt a luxust. :)
Az előbb olvastam a cikket, végig mosolyogtam, nagyon jó és remekül tudsz írni. Gratula!
Köszönöm! Azóta persze sok hasonló kalandban volt részem a kis hadúrral, holnap délelőttre is várom ám! :) Azt hiszem kezd betörni :D
Végigolvasva mindent láttam magam előtt mint egy filmben. Nagyon jó lett a cikk, és a valóság(show)ról szól valóban. Nekem négy kicsim volt, (már megnőttek) de én is keresztül mentem pár hasonló dolgon, de mint anya már felkészültebben.
Most olvastam,és végigkacagtam:)))
Én is csak gratulálni tudok,nagyon klassz cikket írtál.Egyszer meghívnélak a kisunokám mellé egy napra,akkor biztos jó vastag regényt is tudnál írni,amilyen ügyes vagy,és amilyen eleven az unokám.
Tényleg mindenkinek köszönöm az elismerést, nagyon sokat jelent nekem, de még nem igazán tudom kezelni, úgyhogy itt irulok-pirulok:).
Tehát máskor is vállaltam már babapesztrát, mert van énnekem egy ugyanilyen korú unokaöcsém. Csakhogy ott hárman lessük a pöttöm minden óhaját és parancsát, az teljesen más helyzet (jóval kímélőbb és pihentetőbb, de nem ennyire tanulságos:) ). :)
Hát ez nagyon édes volt! És tényleg így volt velem is! Amíg nem volt gyerekem teljesen felháborodtam azokon az anyukákon, akik az utcán morogtak a gyerekeikkel, vagy hagyták üvölteni szegénykét a babakocsiban. Most már tudom, hogy mindennek oka van! Az ötödik meglátogatott játszótér után már tényleg haza kell érni, hogy kész legyen az ebéd!!! Akkor inkább üvöltse végig az utat, csak haladjunk! És persze, hogy én is lila fejjel üvöltöttem a fiammal, mikor harmadszor rángattam vissza az út széléről és még mindíg nem fogta meg a kezemet séta közben! Szóval, leendő anyukák! Ne ítéljetek el minket, ha az utcán is próbáljuk kisebb-nagyobb sikerrel (és esetleg hangosabban) nevelni a gyerekekinket! Ti is lesztek még hasonló cipőben! :-))
Gartulálok a cikkhez!!
Szóval igen ez pontosan ilyenféleképpen szokott történni egy három éves babucival.nekem már 8éves a lányom de ő is csinált efféléket de imádtam mindig és fogom is mindig.
Hölgyem, tünemény a cikk!!! :-) Gratulálok hozzá, kérünk szépen még ilyeneket! :-)
Lady!
Gratulálok,örülök hogy még jobban megismerhettelek:)))
Remélem lesz még! :)) Én olyan jókat nevettem rajta, meg eleve a naplódat is mindig olvasom, mert az a kedves önirónia, amivel az életed kezeled kevés emberben található meg. Ehhez még írói véna is társul, ez még ritkább. :))))
Ez az első cikkem, vagy afféle, és nem számítottam ilyen meleg fogadtatásra. Hálás vagyok a kedves szavaitokért!:)
Jó volt olvasni, nagyon tetszett, sokat mosolyogtam rajta :)) Gratula!
Nagyon aranyos írás, gratulálok :)
Jártamban-keltemben babakocsival ballagó és csemetéjüket kezükben vezető büszke, olykor türelmetlen anyukákkal találkozom nap mint nap az utcákon. Előbbi magatartásformát mutató szülőt egy kedves mosollyal jutalmaztam, utóbbi viselkedési normával élőket pedig értetlenül, rosszalón szemléltem. Majd ha én ... kezdetű gondolatmenetemre szánt rögtön az agyam, ugyebár oly jó tervezgetni és hát úgyis az én magzatom lesz a legkülönbb, a legokosabb, a legpofásabb, nem is értettem mit lehet elrontani egy gyerek nevelésében, hiszen nincs is ennél felemelőbb, és ösztönösebb dolog - legalábbis ezt szűröm le napjaink reklám- és filmjeleneteiből. Ez utóbbinak hamis voltára akkor jöttem rá, amikor egy átlagosnak induló szombat délelőtt a szingli élet gondtalanságát sugaló szobámba került egy mélynövésű vitamingombóc...
Ugrás a teljes írásra:
Dajkamese, avagy becsületérdemrend a világ összes anyukájánakTovábbi ajánlott fórumok: