Cukor, te édes bűn...

A túlzott cukorfogyasztás egészségügyi problémákat okoz, mindenki tudja, de kerülni nehéz. Vonzó az édes íz és eleink rájöttek, hogy a tömény cukros lé tartósít, lehet gyümölcsöt raktározni lekvár, befőtt, kandírozás formában. Távol-Keletről jött a nyugati világba fűszerekhez hasonló luxuscikként, az utóbbi 100 évben lett étkezésünk része – sokak szerint átka.

Anélkül, hogy komoly biológiaórát tartanánk, mi történik, ha cukor kerül a szervezetünkbe? A hasnyálmirigy segítségével enzimek lépnek működésbe, amik lebontják egy részét, másik része a májban raktározódik, a maradék pedig a véráramba kerül. A probléma: ha túl sok kerül a szervezetbe, túl sok inzulin termelődik, a cukorszint hirtelen zuhan vissza, amely után a szervezetünk elkezd újabb adag cukor után sóvárogni, és elindul egy körforgás: még és még akarunk cukrot… ami felpörget és megvigasztal. Eredménye függőség, amely a hízás, az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség előszobája.

A glikémiás index megmutatja, mennyire emelik a vércukorszintet. 100 a szőlőcukor, ehhez viszonyítanak mindent. Nincs nagy különbség a fehér és a barna cukor között, pár % melaszt tartalmaz, karamellás íze és színe van, hasznosanyag tartalma pici. Vigyázzunk, ha élelmiszerek címkéjén ezeket a feliratokat látjuk: glükóz, fruktóz, invertcukor, dextróz, maltóz… mind cukor, 3-4féle egyszerre! Egészséges embernek napi max. 30-40 grammot lehetne fogyasztani, sokan többet esznek. Szinte minden feldolgozott élelmiszerben van cukor, szószoktól a zacskós levesig, müzlitől a péksüteményig.

A mesterséges édesítőszerek másik cikk alapját képezik, annyiféle van és komoly viták övezik. Nézzük a természetes cukor alapú édesítő anyagokat:

Melasz: A cukorgyártás mellékterméke, édesség, sör, más alkoholos ital, üdítő készítéshez használják. Magyarországon a háború után terjedt el, ma kevesen használják, pedig több hasznos anyagot tartalmaz, mint a finomított fehér cukor, vasat, polifenolokat, a glikémiás indexe 55-60.

Golden Syrup: Főként amerikai sütikből ismerjük, kinézetre hasonló a mézhez, melasz alapú. Kukorica szirup: távol-keleti ételekben is használják, magas a kalória és fruktóztartalma.

Méz: Akáctól, gesztenyétől repcéig sokféle hasznos anyagot tartalmaz, kalóriatartalma magas, glikémiás indexe kissé alacsonyabb, mint a cukornak.

Juharszirup: A juharfák lecsapolásával készül Kanadában, finom mézszerű szirup, tartalmaz vitaminokat, ásványi sókat, glikémiás indexe 50 körüli.

Stevia, szép magyar nevén jázminpakóca, az őszirózsa rokona. Édesebb, mint a répacukor, kalóriaszegény, 0 a glikémiás indexe, vitaminokat, mangánt, Mg-ot tartalmaz. Kapható csepp, por formában, az élelmiszeriparban sokszor más természetes vagy mesterséges édesítőkkel keverik.

Agavészirup: Az agavé kaktuszból nyerik, nagyon édes, nem túl magas glikémiás indexű.

Xilit és eritrit: Cukoralkoholok, a xilit (nyírfacukor) alacsony glikémiás indexű (7-8), nem tudják lebontani a szájban a baktériumok, nem bántja a fogzománcot, ezért használják rágógumi, fogkrém ízesítésre. Hasmenést okozhat (egyéni érzékenység kérdése, mi teszünk krémekbe, pudingokba, semmi bajunk tőle). Eritrit természetes formában sok növényben van, kalóriatartalma 0. Feldolgozva úgy néznek ki, mint a kristálycukor, de nem olyan édesek, hűvös ízük van (amíg nem kóstoljuk nehéz elképzelni, picit mintha mentolos lenne).

Kókuszvirágcukor: néhány éve jutott el Magyarországra, glikémiás indexe alacsony (35) viszont fruktóz tartalma magas.

Diéta szempontjából a vércukorszintre gyakorolt hatásuk fontos, a többi ízlésen és pénztárcán múlik. Úgy vélem vitaminokat és ásványi anyagokat nem cukrokból kell bevinnünk, a kis mennyiség miatt nehéz is, inkább az ízvilághoz tesznek hozzá. Jelenleg Magyarországon az említettek mindegyike kapható, nagy élelmiszerboltokban, drogériákban, netes bioboltokban vásárolhatjuk meg.