Csodás babák, babacsodák - pozitív történetek a teherbeeséssel kapcsolatban (beszélgetés)

Köszi,aranyosak vagytok!

A fagyibabákkal még nem tudjuk mi lesz,több babát már sem így sem úgy nem tervezünk.

de jó!:) gratulálok!!

a fagyibabával mi lesz akkor?

Sziasztok!

Nekem 2008-ban állapították meg,hogy el van záródva mindkét petevezetékem,a párom vizsgálatain kiderült hogy nagyon alacsony a sperma száma.

Az egyik meddőségi központba kezdtünk járni ahol lombik programban vettünk részt.A harmadik beültetés lett sikeres,három embrióból egy tapadt meg,és 2010-ben egészsége kisfiunk született!:)

Tavaly felvetődött a kistesó kérdése ,és úgy gondoltuk idén év elején belevágunk,hiszen még van három fagyibabánk is.

Novemberben hiába vártam a mensimet,görcsölésen kívül semmi nem volt,először rosszra gondoltam hogy ciszta,vagy valami más miatt nem jött meg,az ötödik nap kezdett enyhülni a görcsölés,ekkor mertem tesztet is venni,ami a legnagyobb megdöbbenésemre pozitív lett!

Először még csak nagyon félve,és visszafogottam örültünk csak neki,és minden uh.,és vizsgálat előtt szinte rosszul voltam az idegességtől.

Februárban megcsináltattam a magzatvíz-mintavételt és annak az eredménye szerint úgy néz ki,egészséges kislányt várhatunk júliusra.

A mi történetünk röviden ennyi.

Köszönöm! Most vagyok 12. hetes!

Drukk a te Csodababádhoz is!!!

Egyébként ma hajnalban megjött. 36 nap. Azért magamhoz képest ez annyira nem is rossz.

Szerintem utánanézek az ovu serkentő gyakorlatoknak.

Gondolom nyilván a ciklus első felében kell őket csinálni, csak ilyen változó ciklus mellett, a franc sem tudja mi az első fele :) Majd igyekszem nagyon figyelni a testem jelzéseire.

Nem próbáltam még, mert én kb 1 hónapja hallottam róla először.

Az oké, hogy segít a vérzés meghozásában, de emelett a peteérésben is segít?

Aviva tornát próbáltad? Az is segít a vérzés meghozásában.

Drukk!!!

Az én történetem is idevág. PCOS..Prolaktinémia---Mikroadenoma - részletes harcom a fogantatásért a naplóm első bejegyzéseiben.

2 éve tart a küzdelem, 3 hónapja magánorvoshoz mentem, ott derült ki minden, az sztk-ban csak össze vissza küldözgettek, várjak még ennyit...annyit..

Most 3 hónapja szedek mercformint, 2,5 hónapja diétázom, 1hónapja sportolok és Bromocriptint is szedek.

Szerencsére nem vagyok rosszul a gyógyszertől. Most várjuk a csodát. Nagyon reménykedtem, hogy most hogy szedem a Bromot 33 napon belül lesz a ciklusom, de ma vagyok a 33. napon és semmi. Görcsölgettem, szurkált a hasam, azt hittem megjön de nem. A mellem sem feszül pedig szokott. lehet kell a Bromonak még egy kis idő. Én már a normál ciklusnak is nagyon örülnék, akkor lenne esély. Az eddigi diétával, gyógyszerekkel elértük, hogy van ciklusom , csak 33 és 45 nap közötti. Minden második 33 napos. érdekes. Szóval nekünk két év után akárhogyan is sikerülne. Az az én nagy csodám lenne.

Szia!

Talán csodának nevezni túlzás, mindenesetre tény, hogy a mi babánk abban a hónapban fogant, mégpedig azóta minden UH lelet szerint tankönyvi módon a középidőben (39 hetes, 2 napos vagyok), amely hónapban a vérvételek alapján nem csak hogy egyáltalán nem volt peteérésem, hanem az LH, FSh értékek miatt az orvos azt mondta, hogy a korai klimaxos petefészkek (vagyis a kiürülőfélben lévő petefészkek) állapotára jellemzőek az értékeim, így diagnózisként sterilitás, infertilitás került a leletemre. Az UH időpont azért lett megbeszélve, hogy PCO-ra utaló jeleket keressenek, mire oda jutottam, már három napja késett a vérzés, a teszt pozitív volt, és az UH-n jól látható a petezsák. A petefészkeim nem voltak PCO-sak, viszont igaz, hogy sárgatestem sem volt, pótolni kellett sürgősen.

Több orvos is látta azokat a bizonyos LH és FSh értékeket a 3. és a 21. napon, mindegyikük azt mondta, hogy elméletileg kizárják egymást azok az értékek és a terhességem, csak széttárták a kezüket.

Az én "problémám" a magas prolaktin szint+microadenoma volt a hormonközpontomban.

Nem rendszereződött a menstruációm 16 évesen sem, pedig 13 évesen jött meg először. Havonta kellett járnom vérvételre, mert a prolaktinom a háromszorosa volt a felső határnak. (Ennek ellenére sosem volt tejfolyásom.)

Gyógyszereket szedtem rá, majd elküldtek MR vizsgálatra, ott megállapították, hogy van egy adenomám is. Még erősebb gyógyszert kaptam.

Ekkor már 23 éves voltam.

Nem bírtam a gyógyszertől koncentrálni az egyetemen, folyamatosan rosszul voltam, aluszékony voltam.

Aztán úgy döntöttem, hogy abbahagyom a gyógyszert. Elég volt. Nem bírom ezt csinálni. Az orvosomnak töredelmesen be is vallottam, aki magából kikelve ordítozott, hogy ezt nem tehetem, ott van a daganat az agyamban, és gyógyszer nélkül sosem lehet gyerekem!

Én meg megköszöntem a munkáját, és otthagytam.

Nyilván hosszú volt az út a gyógyulásig. Az életmódváltástól a méregtelenítésen át az agykontrollig.

2010-ben első ciklusban várandós lettem, de a munkahelyi feszültség miatt a babák nem maradtak meg. (Két petezsákot láttunk az ultrahangon) Műtét lett a vége, plusz kértem kivizsgálást. És tökéletesen középértéken volt a prolaktin szintem.

2011-ben első ciklusban fogant a kisfiam, aki most lesz másfél éves.

És 2013. is a mi évünk. :')

Mindenkinek nagyon drukkolok a Csodababákhoz!

19 hónapja küzdünk a babáért a férjemmel. (endometriózis, IR, 3 műtét) Időközben sok babás fórumon megfordultam, és rengeteg olyan sztorit olvastam, amikor a tudomány, a racionalitás és az orvosok "ítélete" ellenére megérkezett az a csöpp kis élet, kvázi csodával határos módon.

Az ilyen történeteket mindig jó olvasni, arról nem beszélve, mennyi erőt ad annak, aki még nem érte el az álmait, csak küzd a kisbabáért. Úgyhogy arra gondoltam, itt össze lehetne gyűjteni párat, hogy aki ide téved, az kicsit feltöltődjön örömmel, reménnyel, erővel, hittel, hogy bármi lehetséges.

Hajrá, és köszönöm mindenkinek előre is, aki megosztja a történetét! Remélem, sokan lesztek! :)