Családtervezés fiatalon.. (beszélgetés)

szia!

kicsit nagyobb élettapasztalattal, azt mondanám (így utólag), hogy nem kell ezt ennyire "elkapkodni"...

20éves kora körül egyébként is elfogja a nőket a vágy a gyerek után, aztán kb 23-24körül jön egy kis lecsillapodás, és utána megint egy hullám...legalábbis magamon és a barátnőimen ezt tapasztaltam.

Mi is korán ismerkedtünk meg, 21évesen már házasok voltunk, persze egyből akartunk is bébit. Ami sajna 6évet váratott magára, mire összejött(pedig egyikünknek sem volt baja, egyszerűen nem jött össze, mondjuk baromira idegtépő volt..). Végre összejött az első bébi, mire megszületette már 28voltam, és mivel 3-at szerettünk volna gyorsan "nekiálltunk" a kistesóknak is, nehogy nagy legyen a korkülönbség. Na ők már elsőre összejöttek, sőt érkezett egy 4.baba is..

Viszont azóta teljesen más az ember élete, már nincs olyan "szabadásg", hogy addig alszom, amíg jólesik, rengeteg éjszakázás, kikapcsolódás max a gyerekkel vagy 1-1 nap, ha a nagyi elvállalja a piciket, nyaralás akkor, ha nagyobbak lesznek, mert én nem rángatom magammal a picit bárhova, csak azért hogy én jól érezzem magam, első nálunk a gyerek.

szóval egy gyerek nagyon átrendezi a napi teendőket, már nincs az a felhőtlen "semmittevés", mégha van munkád is, mint amikor nics, ráadásul csupa aggódás az élet minden napja mióta megszülettek.

Most nem akartam negatív dolgokat írni, mert az magától értetődik, hogy szerintem a legszebb dolog az életben egy baba, 4 meg pláne:))), viszont én a helyedben még elmennék jó sokat nyaralni, élvezném az életet, és ha már ez elég "unalmas" lesz, akkor vállalj gyereket, mert utána egy csomó dologról le kell mondanod...

szóval semmivel sem fogsz lemaradni, ha csak 3-4 év múlva fogsz szülni, 24évesen is még fiatal vagy.

szija :) mi októbertől lakunk együtt a párommal, jövőre tervezzük a lagzit. mi is fontolgatjuk a babát, vagyis tervbe van, de mivel csak a párom dolgozik, még nem merjük bevállalni :(

Ti dolgoztok mindketten?

Mi auguaztusban esküdtünk:)

De sógornőméknek szép idő volt májusban. Augusztusban is,csak reggel esett az eső és anyu kétségbe volt esve hogy saras lesz a ruhám. De mire elkészültünk szépen sütött a nap.

És nekünk is az első baba sokára jött össze 2,5év de a második 1hónap után:)

Ez még lemaradt az előbb!

Sziasztok:)

Én 23éves vagyok és a napokban volt a 2.házassági évfordulónk:)

8éve vagyok együtt a férjemmel ebből 2éve vagyunk házasok,és van már 2kisfiúnk,a nagyobbik 21hónapos a kisebbik 3hónapos.

Szóval mi tényleg fiatalon alapítottunk családot!

De ez pont így a jó és mindig is így terveztem h fiatalon szeretnék anya lenni.

Persze mint mindennek ennek is meg van a maga hátránya előnye,mert a karrier része az életemnek várat magára,de mindennél többet ér nekem a boldog családom,a naponta örömöet okozó ördögfiókáim és a magam mellett tudott társat,barátot,szerelmet az életemben!

Sziasztok!

Szirisz!

Én 21 évesen mentem férjhez. Nekem is szerencsém vol, hogy ilyen fiaalon megtaláltam azt a férfit akivel úgy gondoltuk, hogy összekötjük az életünket. Az esküvő úgy volt hogy abban az évben májusban sógornőmék augusztusban pedig mi esküdtünk. Nem akartunk már várni.

Esküvő után pedig elkezdtük tervezni a babát. Az első nem jött olyan gyorsan, de a második igen.

Én is fiatal vagyok. Nyáron lesz az esküvőnk és valamikor ősz-tél környékén kisbabát szeretnénk. Ráadásul én tanulok+dolgozom is.

Ha titeket nem zavar, hogy nem vagytok összeházasodva, akkor nyugodtan vágjatok bele, nem a mások véleménye számít ilyen téren, sőt semmilyen téren sem. A lényeg, hogy a kor és a házasság nem akadály. Azt tisztázd magadban, hogy 100%-ig biztos vagy-e a dologban.

pfffff:D ez kemény...kérdés, hogy ki találta "ki" ezt a házassodjuk össze dolgot jövő nyáron..itt nem a kor számít...ha ti előbb szeretétek volna mint ők,akkor jogilag akárhogy is nézzük titeket illet meg az elsőbbség:)...

Ha pedig onnan nézzük, hogy "ti engedtek" abból is sokat lehet ám profitálni:)

1 nem lesz családi feszkó, 2 amit a kedves sógornő hülyén oldott meg az esküvőjén (ruha, szervezés kaja stb stb), azt te tuti nem fogod elkövetni:)) ráadásul 1évvel több ideig készülhettek rá( anyagiakban pl)

Nem másnak, hanem magamnak élek! Számomra is fontos, hogy összeházasodjunk, amit jövő nyárra terveztünk. De akadt még egy gond. A párom bátyja és az ő párja is jövő nyárra tervezik. És a sógornőm szerint mivel ők az idősebbek, az ő joguk az elsőbbség.. Értitek!? É anyagilag sem a rokonoknak sem senkinek nem jönne túl jól, hogy ha 2 lagzi lenne mondjuk egy hónap difivel..

Mit szóltok??

Sztem a mai világban nem fontos a "papír", én pl. ugyan olyan értékű embernek és párnak tartom azokat akik nem házasodtam össze, mint azok akik összeházasodtak...

ne foglalkozzatok másokkal...szeressétek egymást, legyetek boldogok, ez a legfontosabb!!! a többi valahol csak "formaság"

Mi is falun élunk.

Most azért csinálnád a lagzit,nehogy megszoljanak,mert nem vagytok osszeházasodva?

Bocs,hogy ezt írom,de magadnak élj ne másnak.

Szia!

én 21 voltam amikor megszuletett a pici fiam,hozzá teszem,amikor terhes lettem 8honapja voltunk egyutt pici apukájával.Nem ugrott ki a borébol,amikor megtudta,hogy terhes vagyok,de ahogy not a pocakom megváltozott,arrol nem is beszélve,amikor megszuletett,teljesen megváltozott.Gondoskodo,szereto apává,férfivá.Ennek már lassan 3 éve.

Neked kell érezned,mennyire vagy felkészulve az anyaságra?!én csak jot tudok mondani rola.

A mai világban nem fontos a papír,mi sem vagyunk osszeházosodva,s jol elvagyunk.

Nem lehet általánosítani Totyka...

Ugyan úgy, ahogy mi sem látunk bele a te életedbe, hogy miért nem úgy alakultak a dolgaid ahogy szeretted volna és őszintén sajnálom:(...te sem látsz bele az ő vagy az én életembe...

Én úgy érzem iszonyat szerencsés vagyok, hogy megtaláltam életem szerelmét, akivel tudom, hogy le akarom élni az életem (vagy nélküle nem tudnám, inkább ez a helyes kifejezés), nincsenek anyagi problémáink, jól keres...nálunk az egyetlen dolog ami miatt én még nem mertem belevágni a babaprojektbe, az az, hogy még tanulok...és szeretném befejezni a tanulmányaim...mert tudom, hogy egy csöppség megérdemli a 100%os figyelemem, és nagyon nehéz lenne mindndent megadni neki, úgy hogy közben még tanulnom is kell. Meg lehet csinálni, nem egy pl. van rá, csak nagyon nehéz.

Én is épen annyira szeretném a kisbabát, mint ő. De igazad van, pár év múlva is fiatal leszek még.. Az esküvőnket jövő nyárra tervezzük, ha minden jól megy. Anyagiak, ilyesmikre gondolok.. ÉS akkor utána belevághatunk. :)

Az is a problémám, hogy a környezetemben lévő hasonló korú fiataloknak még eszükbe sincs a családon gondolkozni.. És így sosem voltam benne biztos, hogy nem kapkodtuk el..

Érted ugye??

ÉS ezzel ne érts félre nem azt akarom mondani hogy bármit is megbántam, sőőt!!:) örülök, hogy minden jól megy köztünk.. De akkor is csak 20 éves vagyok..Az emberek nem néznek sanda szemmel..??