Cilibárány esete a lekváros csokiskeksszel (beszélgetés)

Ez az egyik kedvenc cikkem, már számtalanszor elolvastam.

Nem tudom, mit írt annak idején juniperus a törölt hozzászólásában, de tartok tőle, hogy ugyanazt, amit én gondolok :)

Én ezt így oldottam meg:

EZ a gyerek csokis keksze. Hogy lehetnék annyira gaz, hogy eleszem előle??? Tehát nálunk minden csáb-kaja a "gyereknek" van véve, az ember lánya meg csak nem eszi meg a kajá a saját gyereke elől, nem? Nálam ez eddig bejött. Olyan helyre meg nem megyek, ahol felnőttek is csáb kaját esznek. És tudatosan kerülöm a pékséget vagy a nagy áruházak frissen sült finomság részlegét...

AZ én szövegkönyvem szerint:

-Mama! Süss nekünk maffint!- Megengedhetem én magamnak, hogy kóstolás nélkül adjam oda?

Az vagyok igen, és bátran vállalom. :) Hozzáteszem, már teljes két napja absztinens vagyok. :)

Ráadásul az egyik német beszállító ajándékba küldött friss gyümölcsös puszedlit, aminek vmi észvesztő illata van. Kész vagyok. Igen csak rezeg a léc. :))