Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Boldogtalan 25 éves fórum

Boldogtalan 25 éves (beszélgetős fórum)


2014. szept. 25. 19:40

Mert ha mondunk valamit megcsinálod?


Hagyd ott a pasid, lépj le, neveld a gyereked, légy boldog!

2014. szept. 25. 19:38
Hátő. Ja, szerintem is elcseszted, de nem muszáj ebben a hígfosban élned, tehát a dolog javítható. Neked kell tudni, hogy van-e remény arra, hogy a pároddal minden rendbe jöjjön (az írásod alapján nagyon csekély),vagy képes vagy-e más irányba folytatni az életed. Mindenképp valamerre indulni kellene, ha nem akarsz pár éven belül antidepresszánsokon vagy esetleg alkoholmámorban élni. Szóval hajrá!
2014. szept. 25. 18:31

A párod a megcsalás előtt is, és a gyerek után is, szóval úgy tűnik folyamatosan rosszul bánik veled.

Mitől változna meg ??? 25 évesen könnyebb újra kezdeni,mint kiégett,megcsömörlött "öregasszonyként".

Azt én sem értem, hogy az előzmények után miért vállaltad a gyereket.

Sajnállak, nem ismejük az egyéb családi körülményeidet, de nagyon gondold meg, hogy jó-e ez így neked??????

17. 0a13a7d41c (válaszként erre: 1. - Meucika88)
2014. szept. 25. 15:18

Félek el, de ne tetézd azzal hogy folytatod, és az egész életed elcseszed!

Fiatal vagy még.

16. kriszta773 (válaszként erre: 15. - F6390e6b9b)
2014. szept. 25. 13:27

hát azt nem írta, hogy miért és hogyan szenved, úgyhogy azt nem tudhatjuk, ez a gyerekre mennyire hat ki :) szerintem nincs olyan anya, aki időnként ne szenvedne, érezné rosszul magát, legyen az a magánélet, munka, kimerültség vagy egyebek miatt :) úgyhogy szerintem túlzás azt mondani, amit többen is írtak, hogy a gyerek életét is elcseszi, mert egy másik pasi után vágyakozik, akivel elvileg már évek óta nincs kapcsolata :)


ha kihűlt a házasság és magányosnak érzi magát, akkor azt a férjével kell megbeszélnie, és ha válni akar, akkor átgondolni, hogyan tovább

15. f6390e6b9b (válaszként erre: 14. - Kriszta773)
2014. szept. 25. 13:25

:)

Biztos,hogy nem egyszerű a helyzet,de én úgy gondolom,hogy a kicsinek nem jó azt látni hogy szenved az anyja.Tudom,hogy a pénz rengeteget jelent a mostani helyzetben,de így nem fog sokáig menni.Ha meg igen,25 évesen teljesen tönkremenni nem szerencsés.

14. kriszta773 (válaszként erre: 13. - F6390e6b9b)
2014. szept. 25. 13:17

hát igazából most erre nem is tudom, hogy azt mondjam, szerencsés vagy, vagy azt, hogy mennyire nem :) de majd újabb 14 év múlva meglátod. én általában azt látom, hogy vagy a nagyon fiatalon összejött párok élnek jobban (mert szinte együtt nőnek fel, és nincs más tapasztalat), vagy akik később, már a 40-hez közel vagy túl, mert azok már meggondolják, tapasztalatból is tudják, hogyan passzoljanak


ettől függetlenül 25 évesen nincs semmi elcseszés, simán újra lehet kezdeni akár a férjjel, akár egy másik pasival. valószínűleg kisgyerek mellett nehéz függetlenedni, azért látja elkeseredetten

13. f6390e6b9b (válaszként erre: 12. - Kriszta773)
2014. szept. 25. 13:11
A legelső pasimhoz mentem hozzá és szültem neki gyereket is!!Még 14. év után is szeretjük egymást!!Szóval ha nem is mindenki én igen!!
2014. szept. 25. 13:06

azért túlzás állítani olyasmiket, hogy elcseszte (itt mindenki a legelső pasijával él boldogan gyerekestül? mert ugye ha nem az első, akkor mindenki elcseszte már párszor :)))


valószínűleg nem hányingerrel küszködve élt vele évekig, és nem gyűlölettel egymás iránt küzdöttek azért is, hogy teherbe eshessen. egy kapcsolatban, ha már egyszer helyre tudták hozni a dolgokat, nagy eséllyel helyre lehet hozni újra, kivéve persze, ha már nem szeretik picit sem egymást, mert akkor felesleges kínlódni. a komoly kapcsolatot nem akaró pasika meg nem mérvadó e téren

11. zebracsikó (válaszként erre: 8. - Meucika88)
2014. szept. 25. 12:54
nem tervezel erről beszélni a férjeddel?
10. f6390e6b9b (válaszként erre: 8. - Meucika88)
2014. szept. 25. 12:54

Akkor csak a pénz miatt vagytok együtt?De a pénz nem minden,az hogy szeretitek a csemetét az természetes,de nem vak,látja hogy szenvedsz!

Ez sokáig nem fog így menni!

9. zebracsikó (válaszként erre: 8. - Meucika88)
2014. szept. 25. 12:53
anyagilag.... és másképp is megad mindent a gyereknek?
2014. szept. 25. 12:49
Természetes a férjemé a gyerek. Azt nem írtam le, de nagyon sokáig nem sikerült a baba. Orvoshoz jártunk, mindent megvettünk ami segíthet. Többek között ez is felőrőlte a kapcsolatunkat. A kicsi akkor jött, amikor már abszolút nem számitottunk rá. Egy ajándék. Csak miatta vagyok még ebben a kapcsolatban. Nagyon szeretjük őt, nem beszélve arról, hogy az apja mindent meg tud adni neki anyagilag.
7. f6390e6b9b (válaszként erre: 1. - Meucika88)
2014. szept. 25. 12:25

A gyerekedre gondolj,hogy mi a jó neki!!

Elcseszted!De csak te hozhatod helyre!Ülj le a pároddal,és jussatok közös nevezőre,ha kell lépj le.Fiatal vagy még újrakezdheted!!

6. zebracsikó (válaszként erre: 1. - Meucika88)
2014. szept. 25. 12:20

Ülj le vele, beszéljétek át, mit érzel.

Ha nem hajlandó összekapni magát, lépj le.

5. zebracsikó (válaszként erre: 1. - Meucika88)
2014. szept. 25. 12:19

a gyerek kitől van?


a hirtelen megjavuló férjtől?


igen, én is a gyereket sajnálom, szebb életet kellene neki biztosítani, mint amibe belekényszerült

2014. szept. 25. 12:18

Ilyen fisfos kapcsolatba minek kellett gyerek? Az ő életét is elcseszed, nem csak a magadét.

Viselkedj végre felnőttként!

2014. szept. 25. 12:15
ezt bizony el...
2. kriszta773 (válaszként erre: 1. - Meucika88)
2014. szept. 25. 12:15

ne legyél elkeseredve és ne érezd úgy, hogy elcseszted :) fiatal vagy, még annyiszor kezdheted újra, ahányszor csak akarod :)

talán el kéne mondanod a párodnak, hogy mennyire boldogtalan vagy, ha egyszer sikerült összekapnia magát és rendbe hoznia a dolgokat, akkor most is megtörténhet

2014. szept. 25. 12:10
Sziasztok! Megpróbálom rövidre fogni. 5 éve vagyok a párommal. 2 évvel ezelőtt nagyon rosszra fordult a kapcsolatunk. Elhanyagolt, lehordott mindenért, pedig a saját munkám mellett, minden energiámat rá, és az induló vállalkozására fordítottam. Egy téli estén egy régí ismerőssel kezdtem beszélgetni neten, majd pár hét múlva elhívott bulizni. Örömmel mentem, mert akkor már pár éve nem voltam sehol. Páromat abszolút nem érdekelte hova megyek, mit csinálok. Nagyon jól éreztem magam, így a következő héten is elmentem, majd azután is. Talán a harmadik hétvégén megismerkedtem, egy nálam 15 évvel idősebb férfival. Ő volt a társaság kőzépponja, magas, izmos, jóképű. Láttam rajta az első pillanattól, hogy tetszem neki, de nem foglalkoztam vele, amíg beszédbe nem elegyedtünk. Ezután már hétközben is azt vártam, hogy majd vele találkozzak. Eltelt még két hét, és az egyik ilyen hétvégén nála aludtam. Életemben nem volt még ilyen jó senkivel. (Sajnos a párommal sose volt túl nagy szám a szex.) Másnap mondta,hogy ő nem szeretne komoly kapcsolatot, mert sokat bántották, kétszer vált. Én sem akartam belebonyolódni, de ahogy teltek a hetek, egyre közelebb kerültünk egymárhoz. Mindeközben a párom semmit nem vett észre. Egy hónapja tartott a viszonyunk, mikor egy este sejteni kezdett valamit a párom. Hivogatott, utánam jött, és mindent elmondtam. Gondoltam, itt a vége, és új életet kezdek az idősebb férfivel. (Közben ő is megszeretett-nem mondta,de tudom) Ám a neheze ekkor jött. A párom kiborult, rájött mennyire szeret, igért fűt,fát, elkényeztetett, és elbizonytalanodtam. Végül úgy döntőttűnk, megpróbáljuk még egyszer. A szeretőm hívott, írt, de lassan megszüntettem vele a kapcsolatot. Nem azért mert akartam, hanem féltem, hogy lebukok. Nem sok telt bele terhes lettem. Azóta másfél év telt el. Gyönyörű babám van, imádom, de nincs nap hogy ne gondolnék a férfira. A párom nagyon rosszul bánik velem, nagyon magányos vagyok. Félek,hogy 25 évesen egy ilyen kapcsolatban kell megöregednem. Tudnátok valami tanácsot, pár biztató szót mondani? Félek, nagyon elcsesztem.

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook