Belső konfliktusaink eredete (beszélgetés)

Nagyon érdekesnek találtam ezt az írást kotyesz.

Pedig én legalábbis gyermekkori tapasztalataimban azt érzékeltem-vallásból-,hogy a megszületett gyermekre száll a szülői átok.

Mondok egy példát bár kicsit erős és durva:

Van egy fiatalember nevezzük Z-nek.Aki él egy bizonyos gátlástalan életet,nem törődve semmi átkokkal meg ilyen varázslatokkal.Csak nagy kanállal falja az életet.Na már most,ennek a Z-nek

van egy szigorú apja és nagyon rossz a viszonyuk.És elérkezik amikor ez a Z annyira összeveszik az apjával,hogy az eset után az apa öngyilkos lesz.

Most ugrunk egy nagyot:Z-nek gyermekei születnek és a lánya a születése utáni napokban mindig rosszabbul lesz,és élet-halál közé kerül.Végül nem hal meg.De egészségi problémái későbbi éveit végigkíséri.Rá egy évre egy fia is születik Z-nek,és közben az apa iszákos életet kezd élni.A fiú felnő apa nélkül mert az apát más érdekelte.A jövőre nézve a fiúnak meg lett pecsételve az élete,mert az apja hibázott valamikor az életében és ezt a hibát bevitte az új életébe is.Tönkretéve még 2 családot.Ja és jelen példában csak az apának a bűnével foglalkoztam.Az anyáról nem beszéltem.

Így rengeteg válasz kerülhet például egy mondjuk fiatal csinos katolikus pap esetére aki végső megoldásként gyermekfejjel a szülei elől menekül bele ebbe a helyzetbe,mondván csak Isten törheti meg az átkot!!!

Mármint a szülei vagy nagyszülei vagy dédszülei ....stb hibáit

Találtam egy cikket ami kiegészíti az elsőt szerintem hasznos elolvasni. A lényeg a végén idegen emberek a csoportban felveszik a családod az őseid képviseletét és mivel te ott vagy belőled megérzik az ő lényegüket vmi ilyesmi.

Olvassátok:

Miről is van itt szó?

Arról, hogy családfelállítással fényt lehet deríteni a családon belüli, akár generációkon is átívelő működési mechanizmusokra, melyek adott esetben döntő módon határozhatják meg egy ember életét. Történhet mindez anélkül, hogy az illetőnek tudomása lenne róla, hogy az a gátló hatás, amit egyébként tisztán érzékel a hétköznapjaiban, honnét is származik. Mit jelent ez konkrétan? Azt, hogy egy rejtett működési mechanizmus által a családrendszerben korábban élt emberek sorsa kihatással lehet a jelenben, a mostani generáció tagjaira. Első látásra ez teljesen igazságtalannak tűnhet, mármint, hogy egy valamikor élt ősömmel kapcsolatos rossz dolog az én életemet akadályozhatja, vagy teheti tönkre, itt és most.

Azonban, ha rendszerszinten vizsgáljuk a kérdést, akkor hamar felismerhetjük, hogy ha 2-3 generációval korábban történt valami negatív dolog a családrendszerben, ami megakasztotta az energiák egészséges áramlását, akkor a rendszer nem tud mást felhasználni ennek a zavarnak a "kijelzésére", mint egy később születettet, minthogy ez a rendszer egyénekből áll, és csak egy másik ember, illetve annak a sorsa lehet az, amin keresztül megjeleníthető a probléma. Ez egy kicsit olyan, mintha a családrendszer "öngyógyító mechanizmusa" aktiválódna, hasonlóképpen, mint amikor a fizikai test öngyógyító folyamatai indulnak be egy sérülés esetén.

De tekinthetjük úgy is, hogy egy egyének feletti lelkiismeret lép itt működésbe, ami a családlélekben keletkezett problémát igyekszik orvosolni, és ugyanúgy, ahogy az egyéni lelkiismeret sem hagyja nyugodni az embert, ha valamit vétett, úgy a családi sem hagyja nyugodni az adott családrendszer tagjait, amíg a családlélekben keletkezett sérülés be nem gyógyul.

Felmerül a kérdés, mi is képes okozni olyan sérülést, ami aztán generációkkal később is okozhat problémákat? A tapasztalatok szerint leginkább azok az események, amikor a szeretet rendjének három alaptörvénye közül valamelyik megsérül. Ezek a törvények, úgy tűnik, a szabadon áramló szeretetnek egyfajta vezérfonalat képesek adni, olyan keretet biztosítva, amin belül termékenyítően áramolhat a szeretet; kicsit úgy, mint ahogyan a folyómeder határolja a folyót, mert a meder nélkül a víz csak szétfolyna.

A szeretet rendjének első törvénye szerint mindenkinek joga van az odatartozáshoz, aki a rendszer tagja. Ez annyira magától értetődőnek tűnik, hogy sokszor bele sem gondolunk, hogy ha egy családtaggal mindenki megszakítja a kapcsolatot, például annak a viselkedése miatt, és soha többé nem beszélnek róla, akkor gyakorlatilag kitagadták a rendszerből. Ekkor fordulhat elő a tapasztalatok szerint, hogy egy-két generációval később születik valaki, aki a saját viselkedésével újfent "kiprovokálja" a kitagadást, jóllehet sokszor maga sem érti, miért is teszi azt, amit (például kábítószerezés). Ekkor a saját sorsával tudattalanul próbálja "emlékeztetni" a rendszert, és annak tagjait a régebbi kitagadásra. És a döbbenetes, ugyanakkor csodálatos az, hogy míg egy ilyen viselkedés (drogozás, alkoholizmus) akár egy életen keresztül megkeserítheti egy ember és a körülötte élők sorsát, addig egy családfelállítással ez úgy megváltozhat, hogy az illető többé nem fog késztetést érezni az ivásra, narkotikum-fogyasztásra. Azért fogalmaztam úgy, hogy megváltozhat, mert nem minden probléma mögött van családrendszeri "kötés", lehetséges, hogy az adott kibillentség, zavar egyéni "termék", az illető egyéni sorsához kapcsolódik.

A második törvény az idői és rangsor-hierarchia. Ez azt jelenti, hogy például szülő - gyerek viszonylatban az egy generációnyi különbség a családon belül olyan "lépcsőnyi" különbséget jelent, hogy az átléphetetlen. Ennek több fontos következménye van. Az egyik, hogy amit a szüleinktől kaptunk - mindenek előtt az életet - azt sohasem is leszünk képesek viszonozni nekik, legfeljebb a saját gyerekeinknek adhatjuk tovább, amit kaptunk. Egy másik következmény, hogy amennyiben a szülő megpróbál a gyerekkel "egy szintre" kerülni, például azzal, hogy megpróbál a "barátja" lenni, ahelyett, hogy szeretetteljes, de határozott szülőként lépne fel, akkor a gyerek tudatosulatlanul is elkezdi bizonytalanul érezni magát, mert a lelkünk mélyén mindannyian nagy és erős szülőkre vágyunk.

Ez volt a generációs hierarchia, de van generáción belüli sorrendiség is, például a testvérek között, vagy a partnerek esetében. Amennyiben a testvérek közül valaki másod-, vagy harmadszülöttként megpróbál elsőszülöttként viselkedni, például olyan jogokat követelni, vagy kötelességeket felvállalni, amik az elsőszülöttet illetnék meg, akkor felborulhat a rend, és amennyiben ez egy életre így marad, akkor ez is zavart okozhat a következő generáció valamelyik tagjánál. A partnerek tekintetében hasonló a helyzet: ha a második, vagy harmadik házastárs / komoly partner nem ismeri el önmagán belül, hogy ő az előzőek után következhet csak a szeretett partnere lelkében (mert az élet így hozta), és megpróbál az első helyre furakodni, például azzal, hogy lenézi, becsmérli az előzőeket, akkor ismét csak felborul a rend, és ennek is messze ható következményei lehetnek.

A harmadik törvény az adok - kapok egyensúlyára vonatkozik. Amennyiben egyenrangúak, például házastársak között hosszabb távon felborul ez az egyensúly, akkor az a fél, aki lélekben "eladósodik" a másiknál, valamilyen úton-módon meg fog próbálni szabadulni ebből, a számára kellemetlen helyzetből. Ekkor például előfordulhat, hogy - látszólag még jól meg is tetézve az eladósodott helyzethez vezető viselkedését - megcsalja, vagy más módon elárulja a társát, hogy ily módon vége szakadjon annak a helyzetnek, amiben a lelke - jóllehet sokszor tudatosulatlanul - eladósodva érzi magát.

Ezek természetesen csak kiragadott példák, merthogy ennél jóval többféle módon tudhatunk "kötésben" lenni a családrendszerünk valamelyik tagjával. Ebben az értelmezésben a családhoz, klánhoz tartozik a mostani családom minden tagja, illetve természetszerűleg minden egyenes ági felmenőm és ezek testvérei (féltestvér, korán meghalt gyerek, elvetetett gyerekek is testvérnek számít), valamint minden olyan ember, akinek ezek közül bárkivel életfontosságú ügyben dolga volt. Mit jelent ez utóbbi kitétel? Például, ennek következtében, ha a nagyapámnak volt egy gyűrűs menyasszonya, akit a nagyim kedvéért elhagyott, akkor ez a néni hozzátartozik a mi családrendszerünkhöz, mert ha ő nem ment volna el nagyapa mellől, akkor én ma nem lehetnék itt. Ugyanígy, amennyiben a nagyapám valamelyik háborúban a lövészárokban állva átélte, hogy a mellette álló barátja sisakján és fején átmenő golyó az ő sisakja oldalában megállt, akkor ez a barát is hozzátartozik a családlélekhez, mert ha ő akkor nem áll ott (és hal meg), akkor én ma nem lehetnék itt.

Milyen konkrét problémák esetén érdemes kipróbálni ezt a módszert?

Például, akkor ha:

- úgy érezzük, hogy valahova, valamilyen rejtélyes módon "elfolyik" az életerőnk, életkedvünk

- ha minden racionálisan megfogható ok nélkül depressziósak, levertek vagyunk

- ha visszatérően előáll az életünkben egy bizonyos fajta kudarc, például: mindig ugyanúgy csalódunk, mindig ugyanúgy végződnek a baráti kapcsolataink, a munkahelyeken rendszeresen ugyanabba a problémába ütközünk

- ha nem működnek az emberi kapcsolataink

- ha egy megfoghatatlan hiányérzettel éljük az életünket

- ha szeretnénk, de képtelenek vagyunk szeretni

- ha a családban a szeretet ellenére sok fájdalom is jelen van

- ha nem találjuk a helyünket az életben, és nem tudjuk az okát

- ha bűnösnek érezzük magunkat annak ellenére, hogy semmit sem követtünk el

- ha úgy érezzük, hogy semmi értelme az életnek, és nincs kedvünk élni

Ennél a módszernél a többiek segítségével történik az adott családlélek energiamezejének a megjelenítése, a többiek állnak a saját családunk tagjainak "képviseletében", és rajtuk keresztül mutatkoznak meg a rejtett összefüggések és történik az oldás is, ami maga a megoldás felé vezető lépés. Fentiek miatt az ebben a két napban tapasztaltakra-átéltekre vonatkozóan a csoporttitok tartása kötelező, mivel az itt felszínre kerülő dolgok magánjellegűek is lehetnek. A tapasztalatok szerint, bár előzetesen sokakban félelem van önmagunk feltárásától, és kiadásától csoportos közegben, a tanfolyamon megszülető, és mindenki által átérzett-átélt energetikai mező jelenléte olyan meghatározó erejű, hogy az előzetes félelmek hamar eloszlanak, mint köd a reggeli napfényben.

Az egyik legdöbbenetesebb (és az első személyes átélésig megfoghatatlan) tény az, hogy a családfelállítás helyszínén a családtagok képviseletében álló vadidegen emberek valósághűen érzékelnek bent állva a mezőben. Ez olyan szintig elmegy időnként, hogy a képviselő kijelenti, hogy nem érzi a bal lábát, mire az, aki felállította őt a nagyapa képviseletében közli, hogy stimmel, annak a nagyapának tényleg ellőtték a lábát a háborúban. De ha nem is ilyen látványos módon, minden képviselő adekvátan és valósághűen reagál. Ha őszinték akarunk lenni, akkor ezt nem igazán értjük - de elfogadjuk, mint egy több tízezerszer megtapasztalt valóságot, amit a családfelállítás kezdete óta gyakorlatilag minden családállításon átélnek a résztvevők.

A fent leírtak már mutatják is, hogy miként zajlik egy ilyen felállítás. Az ügyféllel egyeztetve a vezető megmondja, hogy mely családtagok kerüljenek felállításra, majd az ügyfél kiválasztja a jelenlevők közül, hogy ki kinek a képviseletében álljon. Ezután már a képviselők érzékelése és jelzései alapján haladva a vezető létrehoz egy oldási helyzetet, amiben az egyszer valamikor "csomóra kötődött" energiaáramlás ismét beindulhat, helyreállhat a családlélek "rendje". A másik nagyon meglepő dolog, hogy a mezőben végrehajtott rituálék és oldó mondatok hatására a valóságban is bekövetkezhet a gyógyulás, és új módon áramolhat a szeretet a rendszer tagjai között, megváltozhatnak a kapcsolatok. Ez megint csak egy olyan dolog, amit racionálisan nem nagyon lehet megérteni, amíg valaki meg nem tapasztalta maga is, és mindenki jól teszi, ha megőrzi az "egészséges szkepticizmusát" - magam is így jártam el, amíg végül aztán megadtam magam a megtapasztalt valóságnak.

Én még nem vettem részt ilyenen de elgondolkodtató de először kicsikét többet szeretnék megtudni róla, akinek vcan tapasztalata kérjük írja meg!

Valószínűleg lehetnek efféle belső konfliktusaim, van erre valamiféle teszt?

17 éve külön élek a szüleimtől mostanában jobban figyelem a konfliktusaikat (egyikük épp súlyos beteg) átlag havonta egyszer találkozom velük.

Nem mondhatom, hogy problémamentes életet élnének.