Beilleszkedési nehézség az oviban! (beszélgetés)
Valami nagyon nem jó ott, ez már biztos:(
Igen, lehet, hogy nem lesz más megoldásom. A jövőhéten kérek időpontot az ovónőktől amikor megbeszélhetem velük ezt az egészet. Ha nem sikerül velük 1hét alatt döntésre jutni, vagy megoldást keresni, szólni fogok a vezetőnek, hogy a szeptembert új csoportban szeretném kezdetni a gyerekkel. Ha nem tudja megoldani, akkor viszem másik oviba! A mai napot teljesen ketten töltöttem a kisfiammal(semmi házimunka, főzés) és "figyeltem" őt..(játszótéren, udvaron)A gyerekekkel kedves volt és egész nap jó kedve volt. Wc-n sem volt plusszban. Nem tudom mi lehet a gondja, hogy az ovit ilyen nehezen kezeli...az ottani közegre gondolok.
Jaj édesem. Keressetek másik ovit. Nem tud most otthon maradni? Dolgozol egyébként?
Én a helyedben esetleg tényleg megpróbálkoznék vagy egy vegyes csopival, de egy másik ovival biztosan.
Tegnap este jól kisírtam magam!! Kora este szóba hoztam az ovit és megkérdeztem, hogy mi jót csinált, mivel játszott. Azt válaszolta: "Ovónénivel akartam beszélgetni, de azt mondta nem beszélget velem és menjek a többi gyerekkel beszélgetni!" Szerintem ez nem nevelés!!!és semmiképpen nem segítség ez a mondat a gyereknek. A legszomorúbb, amin el is sírtam magam az az volt, hogy mondtam neki, hogy holnap nem kell mennie oviba, mivel ellenőrzésre kellett visszavinnem a fülészetre. (orrmandulaműtét volt neki)Erre megkérdezte, hogy utána elviszem oviba? Válaszoltam, hogy: Nem, hosszú hétvégéd lesz itthon. Erre a válasza: "ANYA! KÖSZÖNÖM, HOGY MEGMENTETTÉL AZ OVITÓL ÉS A SOK KAKILÁSTÓL!!AZ OLYAN ROSSZ" Na mit szóltok???? Ha rá gondolok,ahogy mondta és átölelt, most is rosszul érzem magam. Mondanom sem kell, hogy a mai nap amióta itthon van 1x ment el a szokásos reggeli nagywc.-jére és azóta semmi...Ennek nem lehet más oka, csak az ovi!
:-) nálunk kistesó jön! Ha nem figyelek akkor benyom egy csúnya szót....tudja h csúnya, nem is érti, de tudja h erre felfigyelek :-) Igen ilyen kis furfangosak és érzékenyek!
Óvónéni miatt vezetőség, komolyan kérj egy beszélgetést, jelezd a problémát, ill a reakciót is! Finoman kedvesen, de jelentőségteljesen! Kérj egy privát szülői értekezletet!
Ezzel abszolút egyetértek!!!!
Ha nem megy a dolog, sehogy nem sikerül feloldódnia, akkor érdemes váltani. Én is kivettem az oviból, otthon maradt egy kicsit aztán váltottunk. Nem bántam meg. Aztán egy idő után ott is elkezdett szorongani, de nem volt olyan szintű mint először és meg is oldódott a probléma. Már van kis barátja is.
Amikor mentem az oviba és kezdtünk átöltözni ezt mondta: Anya! Ma kevesebbet sírtam, most boldog vagy? Holnap még jönni kell oviba?
Persze, mondtam, hogy boldog vagyok és milyen ügyes volt. Azóta még direkt nem hoztam szóba a mai napot, hátha estig ő mond valamit, de alvás előtt még játszani szoktunk és beszélgetni, így akkorra tervezem, hogy rákérdezek egy-két dologra.
Esetleg animáljátok el(játék macik babákkal,),otthon hétvégén játszanak az állatok ovisat,vagy gyúrmázás közben ilyenkor sok mindent kijátszanak magukból,nem kell kérdezgetni őket,maguktól kijönn,Nevezzétek el a játékokat a csoporttársakról, óvónénikről,meg róla is.
Az én lányom szinte ugyanezeket mondta: "nekem mindig csak várni kell és senki nem beszélget velem" - ő mindent megcsinált gyorsan és önállóan, így vele nem foglalkoztak, senki nem vette észre, hogy neki arra van szüksége, hogy beszélgessenek vele... a "törődés" addig terjedt, hogy egyen, igyon, öltözzön...
Ő egy idő után elkezdett bekakilni, mondta is: "Nem törődtek velem, elbújtam a sarokba és bekakiltam"
A kisfiad jelzése valójában segítségkérés.
A "nem akarok beszélni róla" annyit tesz, hogy "ott nekem nagyon rossz, nem is akarok gondolni rá"... akkor fogod igazán megtudni, hogy mik érték amikor kikerül a helyzetből, utólag talán többet fog mesélni.
Szívszorító :(
Sajnos az a mindennapi valóság amit ilyenkor lehet látni az oviban és nem az amilyen képet magukról festenek az óvónők... nem is tudom elképzelni, hogy a mi ovinkban ilyen előfordulhatott volna...
Pedig volt a csoportban több "különc" gyerek is akiket mind segíteni kellett, de képesek voltak rá. Volt két kisfiú aki szellemileg igencsak gyenge képességekkel bírt, volt hallássérült és két hiperaktív gyerek is az "átlagos" VII. kerületi gyerekanyagon kívül... az óvónénik mindebből csoda kis csapatot kovácsoltak, ahol mindenkinek megvolt a helye és mindenki olyan segítséget kapott amire szüksége volt... de mindenek előtt szeretetet.
Itt van egy karácsonyi videó róluk, sokat elárul a hozzáállásból...
[link]
Csak azért teszem be, hogy lásd, nem reménytelen jó helyet találni :)
Így történt nálunk is... azóta már kikerült az oviból, egy hónapja külföldön vagyunk, itt iskolába került, de itt sincs semmi probléma vele, csodálatos útravalót kapott az utolsó két ovis évében... :)
Ugye ugye!Nagyon sok múlik a pedagógusokon,sajnos van ismerős körben hasonó,hogy a gyerkőcöt felcimkézték,aztán egy más ped.meg "csodát tett "
Én nagyon óvoda párti vagyok.Az ovi ahová a nagyobb gyerek jár elég jó,de mi az óvónéni miatt mentünk oda.Nagyon jól kijönnek.Oda írattam a kicsit is.Amelyik csoportba szerettem volna oda nem vették fel mert a ottani óvonő közölte(nem velem hanem a nagyobb gyerek óvónénijével,meg a vezetővel),hogy nem akarja mert nem szimpatikus neki az egész család,főleg a nagy gyerek és biztos a kicsi is olylan na oda ne vigyem.Másik csoportba ették fel összel kezd.Ezek után örülök,hogy nem abba a csoportba megy,ami miatt sajnálom,hogy 20 gyerekből 15 -öt már ismertünk :(,de ezek után ha fizetnének se vinném egy előitélettel teli emberhez.Az,hogy egyke a gyereked és el van kényeztetve (esetleg,nekem kettő van feszt "kényeztetem őket ")az még nem ok arra,hogy ne érezze jól magát az oviban.Ha van lehetőség másik csoportba vinni próbéld meg beszélj a vezetővel.De!Mivel tanultam pedagógiát tudom,hogy van olyan gyerek aki szeret egyedül játszani ,nem minden gyerek egyforma emiatt ne keseredj el.Viszont ha azt érzed nem érzi jól magát egy közösségben ha van rá lehetőséged akkor váltsatok.
Hát ez a nagy baj, amit az utolsó mondatokban írsz :(
Mi két évig éltünk abban a tudatban, hogy "problémás" a gyerekünk (amit eleinte hajlamos is voltam elhinni, tekintve hogy tudottan hiperaktív). Hónapokig mentem, jártam óvónőkkel beszélni, óvodavezetőhöz, óvodapszichológushoz, nevelési tanácsadóhoz, szakértői bizottság elé, csak azért mert elhittem hogy a "hiba" a gyerekben van. Semmiféle támogatást, megértést, tevékeny segítséget nem tapasztaltam.
Az oviváltás után megdöbbenve vettük észre, hogy megszűntek a magatartási problémák. Még hónapokig kérdezgettem aggódva az óvónéniket, volt-e valami probléma. Ők meg a kérdést sem értették, hogy miért is lett volna... ők szívvel-lélekkel és nagyon jó pedagógiai érzékkel fordultak a gyerek felé, aki azonnal reagált a változásra, így "varázsütésre" változott a helyzet.
Persze beszélj velük, hallgasd meg az ő verziójukat, de ha nem érzed hogy valóban figyelemmel hallgatnak meg, és akarnak tenni azért hogy a gyerek jól érezze magát, akkor ne számíts sok jóra :(
Az a baj, hogy nincs rálátásom arra, hogy miként viselkedik az oviban a gyerek, mivel én "leadom" és délután megyek érte és "felveszem" őt. Az eközött eltelt időről pedig csak annyit tudok amit a kisfiam elmond illetve amit látok rajta és amit az ovónő mond. Ezért is szeretném vele átbeszélni ezt a helyzetet, mert csak akkor tudok lépni ez ügyben. A baj csak annyi, hogy egyszerűen nincs rá mód, vagy csak nem akarják, hogy legyen rá mód, hogy beszéljek velük. Pedig ezt nem hisztinek tartom, hanem lelki gondnak amin most átesik a kisfiam.
Hát, nem akarlak kiábrándítani, de a legtöbben maximum gyerekfelügyelők, vagy az se...
Én azt hiszem, ha egy pedagógus lelkiismeretes, szán időt-energiát-figyelmet a gyerekekre, akkor nem fajulnak idáig a dolgok. Sajnos a leülünk, elmondjuk, megbeszéljük tapasztalataim szerint semmilyen eredményre nem vezet. Jó esetben meghallgatnak, bólogatnak, a lényeg hogy a szülő nyugodjon le, ne legyen vele probléma, az oviban meg minden marad a régiben. Ahol a gyerek szeret lenni, ott egyszerűen nincs miről beszélni, ott nem neked kell elmagyarázni az óvónéninek, hogy figyelni kellene a gyerekre...
Nálunk sem jött be... sőt akkor tört ki igazán a pánik a gyereken amikor a nyár után vissza kellett menni oda ahonnét már úgy érezte, kiszabadult. Ősszel hatványozottan jelentkeztek a problémák, 2 nap alatt váltottunk óvodát. Anno gimnazista koromban ugyanezt átéltem, elsőben nagyon rosszul éreztem magam, egész nyáron győzködtek otthon, hogy jobb lesz, beleszokom stb. Szeptemberben robbant a bomba, anyukám akkor rohangált másik iskola után, akkor vette észre, hogy nagy a baj... én is két nap alatt kerültem másik gimibe, a váltás nekem is jót tett :) Sosem hagynám a gyerekemet olyan helyzetben, amiben szenved és ahol a megoldás nem rajta vagy rajtam múlik, hanem olyanokon akik szalmaszálat nem tesznek érte keresztbe.
Várok még kicsit és ha nem változik a helyzet lehet, hogy utána nézek a többi ovinak. Azért szeretném ha itt tudna maradni, de ha nem látok változást akkor mindenképpen lépni fogok.
Köszönöm, nagyon jó ötletnek találom!! Már gondoltam, hogy időpontot fogok kérni az oviba, mert szerintem kutyafuttában nem lehet ezt megbeszélni! Gondolom minden gyerek más és más és nem is akarom, hogy kivételezzenek a kisfiammal, de ha ilyen szerintem komoly lelki válságban van, akkor időt kellene forditani nekik arra, hogy kezeljék a helyzetet, hiszen nem gyerekfelügyelők, hanem pedagógusok vagy mi...! Nekik elvileg segíteni kellene ilyenkor. Attól félek, hogy ez a "kakilás inger" beidegződik neki és majd nehéz lesz leszoknia róla.
Sokszor pont a jól nevelt és szolid gyerekek húzzák a rövidebbet, sajnos. A vakmerő, szemtelen és harcias akarnokkák meg uralkodnak és már bölcsiben is. Szóval, azt gondolom a fiad megtanulta amit te megtanítottál vele, most már kevésbé kellene szabályozni, kicsit hagyni kellene. (sajnos én is jártam hasonló cipőben és a legnehezebb a szabálykövető jó gyerekeknek)
Lehet, hogy az oviban vannak "sláger" játékok és mindig az csap le rá, aki az erősebb. Az óvónő meg mondhatta a fiadnak, hogy várakozzon, majd ha annak a másiknak nem kell már, majd játszhat vele ő is. Ezért aztán ő türelmesen várakozik. Persze amikor mégsem tud vele játszani, szomorú lesz. De az óvónőt azért megkérheted arra, hogy adott esetben ne béreljen már ki valaki egy-egy játékot, hanem játszanak vele felváltva. Nem nagyon szokták engedni a saját játékot, de ha alváskor vele lehet a kedvenc macija vagy valami más (aminek otthon szaga van) azért az sokat segítene.:)
Nekem is azért esett rosszul ez a mondat, mivel ez nem ad választ a problémára. A kényeztetés és a lelki probléma szerintem nem ugyanaz. A kisfiam mindent tud amit ebben a korban tudnia kell: egyedül eszik, egyedül öltözik, választékosan beszél, illedelmes, szófogadó... Nem ugrálom körül, nem csinálok meg helyette semmi olyat amit szerintem nem tudna megcsinálni. Persze, ezt én állítom és lehet, hogy más, jelen esetben az ovónő úgy látja, hogy mégis el van kényeztetve..de szerintem csak ez volt a legkényelmesebb neki mondani.
Vannak helyek, ahol minden gyereknek a zsákjában kell lennie Üzenő füzetnek. A szülő tájékoztatása végett, de a szülő is üzenhet, kérhet benne. De van, ahol faliújság van és az aktuális dolgokat oda kiírják. Ha nincs, lehet javasolni. :)
Igen, köszönöm. Megpróbálom ezt is. Bár tegnap a nővéremmel kezdett el beszélgetni, hogy mégse én kérdezgessem az oviról és sírva mondta a kérdésre, hogy mit csinálsz az oviban?: "Sétálok a csoportban és várakozok" amikor pedig tovább próbálta kérdezni azt mondta, hogy: "nem akarok róla többet beszélni" és odajött hozzám. Nagyon szomorú volt.
Mi? el van kényeztetve? Hogy engedhet meg magának ilyesmit?
Még ha az ember így is gondolja, akkor sem mondja ezt, hanem megpróbál segíeni. És ebben a helyzetben ilyesmiről szó sincs.
Ha pedig ennyire szereti a tőle idősebb gyerekeket, akkor ajánlom fogyelmedbe a vegyes csoportot. Annak is vannak előnyei, meg persze hátrányai.
Én tudom jól, hogy az én fiamnak is az lenne a jobb, csak nehéz olyan jó ovit találni.
Tőlem ez nagyon idegen ez a hozzáállás az óvónők részéről.
Nálunk az oviban együtt kertészkednek a gyerekekkel, virágot ültetnek, homokvárat építenek... stb. szóval együtt vannak a gyerekekkel.
További ajánlott fórumok: