Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Babavárással kapcsolatos szorongások, félelmek fórum

Babavárással kapcsolatos szorongások, félelmek (beszélgetés)


21. dcae73a3f3 (válaszként erre: 1. - Vuccli)
2014. jún. 8. 23:27
en is igy ereztem sokszor a terhessegem alatt...(azota gondolom megszultel, gratulalok!) :) Most is aggodos vagyok. :) De ilyen az anyak sorsa. :)
20. Vuccli
2013. dec. 27. 19:13
Köszönöm a válaszokat. Annyira azért nem súlyo a helyzet, hogy sírok meg remegek és rettegek, csak előjönnek ezek a rossz gondolatok. :) De nagyon várjuk a csöppséget és már imádjuk.
19. Cucicsillag (válaszként erre: 17. - VendrinerPiroska)
2013. dec. 27. 16:52

Pedig hidd el, hgy de :)

Mint irtam, tudatalatt zajlik... Szval, hiabaerzed magad "nagyon kesznek az anyasagra" ez azert nem csak uuuugy zaljki a fejben. Es ezek tudomanyosan bizonyitott dolgok, nem csak irtam, hgy irjak vmi okosat :)

18. Cucicsillag (válaszként erre: 16. - D7ba7bf7ff)
2013. dec. 27. 16:50

De nem vagy no :)

Mas a szitu am, mikor a pocakban elkezdesz vmit erezni, ami mondjuk nem egy puki :)))

Szval, megertem en a foruminditot is, de azt kell tudatositani, hgy azzal a gyerkocnek art, ha ragorcsol a dolgokra. A kicsinek, ha adottak a korulmenyek, minden oka megvan arra, hgy normalisan, egeszsegesen fejlodjon.

Nem veletlenul nem szultem amugy huszonevesen, en nagyon kesszinek ereztem az egesz anyasag dolgot. De ez (is) egyenenkent valtozik...

Zolcsika, ha nem titok a 4. mondatodat kifejtened? :) ha mas nem privi is erdekel!

17. VendrinerPiroska (válaszként erre: 14. - Cucicsillag)
2013. dec. 27. 16:45

Mondjuk, amit a hányósságról irsz, annak nem sok teteje van. Ezt tapasztalatból állítom.


A fórum indítónak: szerintem, amit te érzel elég gyakori. Ha valakinek rossz tapasztalatai vannak, akkor pláne. Viszont tényleg meg kell próbálnod egy kicsit lazítani és pozitívabban gondolkodni. Ha eddig nem találtak semmi kirívót, akkor valszeg nincs is okod az aggodalomra, ami ugye árt. Amit még javasolni tudok, ne figyeld magad állandóan és ne lógj a neten túl sokat, mert attól nagyon gyakran kétségbe lehet esni, amiket a fórumokon olvas az ember.

2013. dec. 27. 16:32
Én, ha nő lennék, előbb magamat készíteném fel az életemre, és nem a jövendő gyermeket, erőszakkal. Egy szorongó, rettegő anya mit tud nyújtani amíg nem áll készen? Az én szememben kiegyensúlyozatlan anyának lenni óriási hiba. A saját életem a példa, mert én anyám minden rezdülését éreztem, egy gyermek nem tud nagyon elvonatkoztatni, védtelen. Aki támogatja, annak nem labilisnak, hanem nagyon is erősnek kell lennie. LELKILEG. Elsősorban. És persze ott van az anyagi. Ha magamat sem tudom eltartani, akkor hova szüljek gyereket? Én így nézném a dolgokat. Ha józanul, felelősséggel fel tudom mérni a helyzetemet és a lehetőségeimet, akkor már a döntésemmel sem lehet túl nagy baj.
15. d7ba7bf7ff (válaszként erre: 14. - Cucicsillag)
2013. dec. 27. 16:17
Konkrétan fél az anyaságtól, és ezért van megannyi baja...
2013. dec. 27. 16:15

Sztem amit Zolcsika ir, igenis van benne igazsag,mert az emberek tobbsege a jovobe tekintget vagy a multba vissza, ezaltal megaladalyozza a jelen megeleset.

Masreszt annak is lelki okai vannak, ha vki vegig rokazik az elejen. Egyszeruen nem felkeszult a szervezete tudatalatt az anyasagra, aztan kis ido es hozzaszokik, jo esetben :)

13. d7ba7bf7ff (válaszként erre: 12. - Jozsi.38)
2013. dec. 27. 16:09
Szerintem oki mélység...
12. jozsi.38 (válaszként erre: 11. - D7ba7bf7ff)
2013. dec. 27. 16:08

hogy ez mekkora közhely :D

egyébként kedves fórumindító, ez teljesen normális. én mindháromszor végigizgultam a terhességet, hogy egészséges legyen, ne legyen koraszülött és szülés közben se legyen semmi probléma

kati

11. d7ba7bf7ff (válaszként erre: 1. - Vuccli)
2013. dec. 27. 13:19

Bár nem tudok szülni gyereket, de bármi legyen is az aggódás tárgya, az azt jelenti hogy az adott témában megrendült a hit és a bizalom. Hinni és bízni csak akkor tudunk, ha először megpróbálunk önmagunkban is hinni, bízni. Nem arról van szó, hogy a bizalom tudja a jövőt, mert nem tudja. De annyira a jelenével van elfoglalva, hogy nem ér rá a jövőn görcsölni, mert az a múlt bizonytalanságából ered. Tehát csak a JELEN létezik.


Ha elhiszed hogy "jó vagy" hogy "jó anya vagy" akkor zökkenőmentesen zajlik minden.


Amíg úgy tekintesz a gyermekedre, mint az önbecsülésed zálogára, addig marad a rettegés, mert mi van ha elveszíted, azzal együtt neked is véged. Legalábbis így hiszed.


Tehát:


1. JELENLÉT (Pillanatról-pillanatra élni, hinni, bízni, remélni.)


2. ÖNBECSÜLÉS/ÖNSZERETET/ÖNBIZALOM ("Jó vagyok!" "Jó anya vagyok!" "Meg tudom csinálni...", stb.)

10. M0ncsa (válaszként erre: 1. - Vuccli)
2013. dec. 27. 12:58

Ha nagyon aggodos vagy, vegyel egy babaszivhang-hallgato keszuleket, az megnyugtat (most mar boven hallani fogod a szivvereset).

Bar, ha meg is rendeled, mire megerkezik, mar boven rugni fog :))


En amugy nem aggodtam, csak a 32. het kornyeken kapott el egy megmagyarazhatatlan aggodalom, mint utobb kiderult, nem is ok nelkul.

2013. dec. 27. 12:33

Szia

nekem Lina babám születése előtt volt egy vetélésem... s mikor Lina beköltözött a 12.hét nagyon hát féltem,rettegtem. Utána már nyugodtabb lett, magabiztosabb, bár utána is volt kisebb félős helyzetek, de igazából soha nem volt gond.


Szóval, én a vetélés révén tanultam meg, hogy mikor már igazán kezdtem beparázni, mert hogy kicsit félsz, aggódsz, normális, de mikor már úgy éreztem sírok a félsztől, pánik jönne rám, nekem az segített, ha arra gondoltam: hogy na ez aztán az amivel nem segítek sem magamon, a babának meg csak ártok ha az anyja így idegeskedik!! Neki az a jó, ha nyugodt maradok, úgy tud jobban fejlődni. A másik meg, hogy mi akárhogy is félünk, nem mi irányítunk úgyis az lesz, aminek lennie kell, tehát az aggódás csak ronthat, fogjam visszamagam, azzal segítek, ha nyugodt maradok, készülők rá, tervezgetek pozitív gondolatok, nem soká karodban tarthatod őt!


Nyugi!

8. katie_rose (válaszként erre: 1. - Vuccli)
2013. dec. 27. 12:27

Én is nagyon későn kezdtem el érezni! Illetve kiderült,hogy előbb éreztem csak nem tudtam mire kell figyelni :D

Ne aggódj! bár én is végig izgultam. :)

2013. dec. 27. 12:09
fölöslegessen ne nagyon aggódj mert azt szokták mondani hogy az anyuka lelki állapotát a baba is megérzi az én menyem is ilyen mint te most fog szülni és még be is vérzett ezért korházba került de fél idön tul nála is csökkentek a problémák az ö doktornöje mikor találkozik vele mindig azt mondja neki nincs sirás és fölösleges aggódás minden rendbe van reméljük igy is lessz neked is minden jót kivánok
6. Cucicsillag (válaszként erre: 1. - Vuccli)
2013. dec. 27. 11:45

Most van egy kis " nyugis" idoszak, aztan fogod erezni, hgy minden okes, majd kirugja az oldalad :))

Amugy normalis, sztem minden kismamaban van nemi felsz. Setalgass sokat, serkentsd a szervezeted oxigen ellatasat es lazits :)

5. f3000dc5ef (válaszként erre: 1. - Vuccli)
2013. dec. 27. 11:17

Nekem eszembe se jutott ilyen :DDDD Neked se jusson :DDDDD


Nem baj az, ha nem a baba körül forog minden gondolatod. Éld az életed. A tiedet :D Ne az övét :DDDD

2013. dec. 27. 11:10
Hidd el, minden kismama átélte amit most Te! Már csak 22 hét, aztán pedig az életed végéig való aggódás jön. De nem kell tôle félni, minden rendben lesz, kivédhetetlen, hogy ne félj, ne aggódj.
3. moonlight13 (válaszként erre: 1. - Vuccli)
2013. dec. 27. 11:05
Nem lesz semmi baj, ne aggódj! Gondolj arra, hogy azért átlagban több az olyan terhesség, ahol nincs gond!
2. pmjudit (válaszként erre: 1. - Vuccli)
2013. dec. 27. 10:57

Szerintem teljesen normális. Én is így voltam mindhárom terhességem során. Azért aggódsz és minden gondolatod a baba, mert a legjobbat szeretnéd neki.Nyilván nem jó a babának, ha az anya szorong, de én sem tudtam másként tenni még a harmadik terhességem során sem.

Próbálj lazulni, bízzál magadban és a babában - minden rendben van és lesz.

2013. dec. 27. 10:54
sziasztok! 18 hetes kismama vagyok. A babámmal minden rendben, teljesen problémamentes terhességem van, de folyamatosan (vagy legalábbis sokszor) szorongok, nehogy baja legyen a babának. Még nem érzem, hogy mocorogna, de a terhességi tünetek már elmúltak, tehát semmi visszajelzésem sincs, hogy okés-e a baba. Minden uh előtt félek, hogy legyen szívhang. Tudom, butaság, éshogy ezzel sokat árthatok a picinek, de ti hogyan tereltétek el ezeket a gondolatokat?

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook