Baba érkezése, baráti társaság széthullása.... (beszélgetés)
igen én is így gondolom ahogy te írtad.
egy bizonyos pontig rendben van de , h állandóan és másról sincs szó...
nem a bulizásról folyik a szó mert nem bulizgattunk soha sem hanem beszélgetések folytak...nem a diszkóba jártunk és piálni ..
de témák vtak és nem irigység mert nem lehet irigyelni egy allergiás terhes kismamát akinek szegénynek egész végig gondjai vtak...
de nem kapnak a fejükhöz, h mi is van miért vannak hanyagolva?!
egy kis odafigyeléssel a részükről is lehetne úgy mint régen..
hisz mi is figyelünk a gyerekre úgy van kialakítva a vendégvárás de hát van más téma is... azért
hát sztem is megváltoznak a dolgok.
a gyereket barátok elkezdenek gügyögni és csak a gyerekről van szó..
a régi témák elmaradnak, teljesen megváltoznak.
egész másról beszélnek, pelusokról, gyerekruhákról, a büfiről, az épp folyó babás akciókról...
amit otthon hagyhatnának mikor barátokkal találkoznak...
és ha túl él a barátság egy bizonyos időszakot és hozzák a gyereket és ha már gügyög - jaj hát mindenkinek kötelezően örülni kell és vigyorogni és úgy maradni min a látogatás végéig...
nekem már begörcsölt a szám...a végén és már nem is beszélgetés volt hanem bámultuk a gyereket aki produkálta magát és az mááár..............
teljesen megváltoznak az emberek.
nem arról van szó, h nem értjük meg az örömüket de ne erőltessék rá a másikra...és más téma is van.a régiek stb...
azért barátság mert kölcsönös téma van.
ha ez egyoldalúvá válik és a másiknak csak hallgatnia kell és csak vigyorognia és örülnie kell annak, h a gyerek végre a bilibe szart akkor az egy idő után már fárasztó.
Sziasztok. Mi elég sokat vártunk első gyermekünkre, így mikor végre terhes lettem a barátaink legtöbbjének már nagyobb, iskolás gyerekeik voltak. Ők nagyon örültek, hogy végre nálunk is lesz baba. A gondok inkább akkor kezdődtek, amikor már megszületett. Az teljesen természetes, hogy egy ujdonsült anyukának, jobb esetben apukának is a legfőbb témája a gyerek. Persze, normális kereteken belül. Minket állandóan hívtak bulizni, kirándulni stb. és mivel sokszor nem mentünk el, később visszahallottuk, hogy megváltoztunk. Hát tényleg megváltoztunk, mások lettek az értékrendjeink. Elveszítettünk néhány "barátot", viszont helyettük összeismerkedtünk sok újjal, akikkel a mai napig mi is és a gyerekeink is jó barátok vagyunk.
Szerintem, akik nem veszik a fáradságot, hogy megkérdezzék, hogy pocakkal van e kedved menni velük, azokat sorold át a "haver" kategóriába.
“A barátság oka nem lehet véletlen, sem az egymásra utaltság. Még kevésbé az azonos világnézeti beállítottság vagy politikai célkitűzés. A barátság oka egyedül a barátság maga.” (Wass Albert)
A mi otthoni társaságunkban is és itt kint is van néhány kedves emberke, aki "poénból" azzal nyaggatta a páromat, hogy: "na most aztán vége a jó életnek, nem járhatunk majd bulizni, beülni valahova, nna neked véged..." és ehhez hasonló kedves mondatok. Ezek pasik voltak.
A csajokon meg simán látszódik ha féltékenyek. Beszólnak egy egy apró bunkóságot, pl látszik, hogy hiztál, stb.
De szerintem is meg kellene kérdezni a főszervezőt, hogy ugyanmár, mi van?!
Mi is megpróbáltunk beszélni azokkal, akik még itt kint élnek magyarok, jött a jópofizás persze. Néhányszor még kerestük őket, mindig volt valami indok, hogy miért nem érnek rá, aztán úgy döntöttünk, le vannak ejtve!
Jaj,ne beszélj már ilyeneket.
Szerintem ha "baráti" társaságotok van,akkor nem az a legegyszerűbb módja,hogy rákérdezel ,hogy miért nem hívtak meg titeket?
Milyen baráti társaságról beszélsz,ha meg sem mered kérdezni tőlük,mi a franc van,inkább agyalsz ,meg kombinálsz?
Féltékenység?Szerintem nem.Egyszerűen csak mivel te terhes vagy ,nagy a poci gondolom,ezért úgy gondolják,hogy úgysem mennétek egy fárasztó kirándulásra.
Szóval beszéld meg velük a dolgot,hogy azért mert gyereketek lesz,még nem akarjátok beszüntetni velük a kapcsolatot,vagy ahogy épp gondolod.
mert aki a hétvégi hátunkmögött elmenetelt szervezte azzal van a legfőbb baj és ő ugy kezeli ezt az egészet mintha én lennék a bűnös és miattam nem szóltak a páromnak se.
Szóval még a végén majd az jön ki azu egészből hoyg szegény páromnak azt fogják nyomni az agyába hogy miattam és a gyerek miatt van az egész.És ettől nagyon félek.
Sziasztok , megint itt vagyok.
Teljesen egyetértek és én is ugy gondolom,hoyg a féltékenység miatt van az egész.
És mit lehet ezzel kezdeni? Na nem mintha ugy érezném,hoyg bármit is tennem kéne hogy igy "kegyvesztett"ként akedvükben járjunk mégis, de igy sem jó...
Ugyanis mi nők,tudjuk,hogy ez van és kész de a pasimnak hiába miondom nem vagyok benne biztos hogy érti, sokszor ugy érzem hoyg azt gondolja hogy a női agyam kombilálási képességének köszönhető hoyg azt hiszem féltékenyek és azért ilyenek.
Ő próbálja mással magyarázni, hogy az a bizonyos srác már évek óta nem is biztos hgy igazbarát meg ilyenek.
De mivel férfi, nem látja ugy át mint én és ti.
Szóval erre lennék kivánsi hoyg mit tudnék tenni ezügyben?
Nálunk is hasonló a helyzet, bár nem ugyanaz. Annyit kell tudni, hogy kint élünk külföldön, 35 hetes kismami vagyok. Nincs sajnos itt kint túl sok magyar, pedig jó lenne. Korábban összejártunk néhánnyal, kb 1 éven át, és mikor megtudták, hogy babánk lesz, szinte hátatfordítottak. Szerintem is csupán a féltékenység beszél belőlük, az egyik pár mindkét "eleme" 30 felett van...
Azóta megismerkedtünk egy másik párral, akiknek van egy gyerkőcük, sokkal jobban érzem így magam, nem kell magyarázkodnom, ha fáradt vagyok, vagy nincs hangulatom valamihez.
Szerintem is féltékenyek és nem tudnak mit kezdeni egy babával, és nem tudják elképzelni hogy baba után is van élet.
Fáj nekik hogy ti ilyen jól megvagytok és ilyen komoly lépésre szánjátok el magatokat.
Azok akik akármilyen oklból így viselkednek nem igazi barátok. At igazi barát veletek örül, és nem fordít hátat irirgységből.
Szerintem egy baráti társaság,csak addig marad meg ,amíg egy felé mentek,ti most más utat választottatok,tovább léptetek.Nincs abban semmi furcsaság,ha megváltozik,vagy megszűnik egy barátság.
Van úgy ,hogy egyszer csak barátok között nincs már semmi közös és akkor külön válnak útjaik.
Ennyi.
Hát akkor itt ki is mutatkozott, hogy nem is igazi barátaitok! Hoxa-nak pedig igaza van. Terhességed alatt és a bébi megérkezése után is lehet barátokat találni és Ők még könnyebben meg fognak érteni, főleg ha a gyerkőcök isegyidősek esetleg! Könnyebben tudtok programokat szervezni is! Szóval: ne bánkódj az ilyen barátok után! A hétvégére pedig menjetek el kettesben kirándulni vagy csak phenni. Lehet, hogy ha a baba megérkezik erre már nem lesz lehetőségetek vagy csak alig!
Fel a fejjel!!!! :-))
Szerintem egyszerűen féltékenyek!
A mi barátaink is eltávolodtak amióta megvan a kisfiúnk,valószínű azért mert nem tudnak igazodni a gyerekhez( nálunk pedig ő a főnök) :)
Most hogy a régi bandából 2en is babát várnak ,újra nagyobb az érdeklődés :)
Szia,szerintem ezek nem is igazi baratok,ha a baba erkezese miatt igy viselkednek.A helyedben en nem is keresnem tobbet a tarsasagukat!
Roviden ennyi.
Elég nagy baráti(?) társaságunk van , melyben párom a legfiatalabb pasi(26) és én vagyok a legidősebb csaj(25). Mindenki 20 és 30 közötti, de a fiúk inkább közelebb a harminchoz a lányok inkább 20-22 évesek. Ebből kifolyólag a 20 éves barátnővel rendelkező 30 éves pasik, eléggé neheztelnek rám/ránk amiért kisbabánk lesz. Szinte mintha köztörvényes bűnözők lennénk. A párom legjobb barátjának hitt srác , szinte kiközösit minket ahogy egyre jobban közeleg az idő hogy jön a bébi. Ugy viselkednek tényleg mintha valami köztörvényes bűnöző lennék, amiért én vállaltam a babát egyetem mellett, és az ő barátnőik meg ők maguk is tudják hogy fiatalok még és nem nagyon lesz mostanában kicsi másnak a társaságban. Elég sokukat basztatnak a szülők mostanában mióta napvilágra került, hoyg nekünk babánk lesz, hoyg nekik ikor lesz unoka meg ilyenek, 2 pár a társaságból gyorsan septibe eljegyzést is tartott.
Nagyon rossz érzés,hoyg a társaságunk és akiket barátainknak hittünk igy viselkednek velünk, és igazán nem is mi tehetünk róla.
Rajtunk töltik ki a bosszut amiért az ő párjaik fiatalok, nem akarnak még családotalapitani, viszont a szüleik részéről meg megy a folyamatos basztatás hoyg mikor lesz már unoka meg fiam már 30 éves vayg , nézd meg őket (minket)….. stb.
Szóval nagyon rossz taasztalataink vannak ezzel az egésszel kapcsolatban,főleg mondom párom legjobb barátja aki szinte megutált , és egy másik csaj a társaságból. Ők ketten viszik a primet és igazából nem tudom mit tehetnénk ezügyben.
Páromnak most hétvégén lesz a születésnapja és az állitólagos legjobb barátja szervezett egy 4 napos kiruccanást ugy hogy mindenki megy csak mi nem, sőt azt se tudják hoyg szülinapja lesz Pedig minden évben mindenki ugy tart bulit hogy kibérelünk egy helyet és megy az ereszd el a hajam.
Szóval most itt tart a dolog, hoyg a társaságunk a legjobb cimbijével az élen, a hátunk mögött kirándulni megy ugy hogy nekünk nem is szóltak,sőt még direkt a hátunk mögött történik mindern.
Szegény kincsemnek pedig most lesz a szülinapja.
Szerintetek mit lehet csinálni ilyenkor? Mármint egy ilyen esetben hogyha a társaságunkban a mi kisbabánk érkezése nem örömöt hanem irigységet szült????