Az "anyós" tönkretett mindent? (beszélgetés)

Nem kérdez, csak jön hetekre. Ezzel legfőképpen az a baj, hogy mással kapcsolatban is ez lesz a hozzáállása. Úgy érzi, hogy a fia élete még mindig ugyanúgy rá tartozik, mint gyerekkorában. Most még működik, hogy meghúzod magad. De amikor ott lesz egy-két kisgyerek, és anyuka kérdezés nélkül beállít, és kérdezés nélkül nekiáll intézkedni, na ott lesz nemulass. Pláne, ha ilyen nem szólok semmit, csak látványosan megsértődök típus.

Mondjuk a párodat sem értem. Neked kellett volna mellette kiállnod a saját anyjával szemben? Ha ilyen a kapcsolatuk, az igen érdekes. Valamint egyértelműen jelzi, hogy a párod nem képes meghúzni a saját határait sem. Nemhogy még melletted álljon ki adott esetben.

Szóval, megkérdezés nélkül közli, h jön és kész. Vélhetően, a hátad mögött panaszkodik a fiának Rólad, majd utána Fb.n ahol mindenki látja, folytatja a panaszkodást (vagyis tulajdonképpen Téged szid). Nem igazán értem azt a típust, aki úgy érzi, joga van mindehhez, azért, mert ő a szülő (igen, egy felnőtt emberé), v szimplán mert idősebb.

Ahogy írtad az egyik hsz-ben, mindenképpen jó, ha elmondod, h ez nem folytatódhat így tovább, mert Neked ez már sok. Viszont, egyetértek azokkal, akik azt mondják, a párodnak ki kellene állnia melletted. Értem, h nem szeretné az édesanyját megbántani, de nem is kell. Kényelmetlen téma, persze, de ezeket a dolgokat tapintattal, szeretettel, udvariasan is a másik tudomására lehet hozni. Ha valaki intelligensen áll hozzá ehhez, akkor be fogja látni, h nincs oka sértve éreznie magát. Ha pedig nem...azzal nem tudsz mit csinálni, de azt hiszem, nem is feladata az embernek egy ilyen helyzetben. Mindenki utál konfrontálódni, de nem lehet minden helyzetben elkerülni.

Az volt a fő kérdésed, tönkre tudja-e tenni ez a felállás a kapcsolatot. Igen, ha a párod esetleg túlzottan is ragaszkodik az édesanyjához, és/vagy sosem tudja a Te helyzetedből nézni a dolgokat. Viszont, ha ez így van, nem biztos, h az egy boldog kapcsolat lenne szerintem.

Na, én ezért nem megyek egyiknek se a nyakára.

Imádom mind a 3 menyem.

De, egyrészt mindenki dolgozik, a gyerekek suliban.

Nem tudom minek hol a helye.

Mik a szokások.

És?

Jobb a békesség.

Ha tudnak jönnek.

Ha van valami hívnak.

Én is tudom milyen, amikor nem vagyunk magunk.

Nekem az anyám volt itt telente egy héten 5 napot,

hogy ne kelljen neki fűteni, aztán hétvégén hazament mert jött haza a ,,,kisfia,,, aztán hétfőn visszajött.

Na,én ezért nem megyek sehová.

Itt már csak a párod léphet.

Bár egy olyan "anyósnak"(vagy bárkinek) aki nem veszi észre magától, hogy sok ,nehéz az ilyet megmagyarázni,,de nem lehetetlen

Nem adok tanácsot ebben, nem szoktam kívülállóként.

Én meg is őrültem volna, ha hetekig nálam tanyázott volna.

Nem tudsz mást tenni,,a pároddal kell ezt megbeszélni.

Igaz most már kellemetlen lehet azt mondani hogy ne hetekre jöjjön ,,de mondjuk egy hétre, pár napra szívesen látjátok.

"Mert messze lakik, és látogatóba jött." Értem, de a több hetet akkor is túlzásnak érzem, főleg h homeoffice-ban vagy. Meg lehet az ilyen helyzetet oldani úgy is, h akkor töltötök együtt időt, ha pl szabin vagy, vagy Ti mentek Hozzá stb... Előre meg lehet tervezni, egyeztetni mikor tudjátok összehozni.

A több hetet nem azért érzem soknak, mert anyósodról van szó. Az én szüleim sem jöttek volna hozzánk anno ilyen hosszú időre és nekünk sem jutott volna eszünkbe akár náluk, akár az akkori párom szüleinél heteket tölteni. (De ez egy barátra, testvérre, stb ugyanígy igaz.) Azt is megértem, h szeretne az ember jó kapcsolatot kialakítani a párja szüleivel, de ehhez az Ő részükről is kell egy kis rugalmasság, belátás. Az, hogy a hölgy otthonról írogatta ki magából a dolgokat, ráadásul Fb.n azt nem tartom érett hozzáállásnak.

Továbbra sem értem, a párod milyen támogatást várt volna Tőled. Előfordulhatnak helyzetek, mikor két tűz között érzi magát az ember, ezt nem ilyennek látom. (De nyilván Te érzed, Te ismered a párodat, csak az aktuális történetből tudok valamicskét leszűrni.)

Minden kapcsolatban vannak sarkalatos "első kellemetlen " dolgok.

Ilyenkor látszik ki hogy oldja meg ,,vagy nem oldja meg a dolgokat,,csak pampog.

Lesz még ilyen,,beszéljétek meg,,ne élezd ki erre az esetre,,csak tisztázd le,,ha valami van közösen kell megoldani,,lehetőleg akkor,,vagy előtte számolni a lehetőségekkel:))

Ha otthonról dolgozol, azért azt igazán megérthette volna, h ez így senkinek nem a legkényelmesebb...

De miben kellett volna a párod mellé állnod? Ha jól értettem, azt mondod, h azon bántódott meg, h egyedül hagytad úgymond a szituban.

Hát én nem tudom miért ment elöbb el. Egyszer csak beszólt, hogy ö megy. Lehet megérezte a feszkót, mert nem tudtam nyugodtan dolgozni. (Homeoffice)

Párom a semmiböl elöjött azzal, hogy mert ö egyedül van, és nem állok mellette. Amikor én összehúztam magam, elvonultam, hogy tudjak dolgozni. Elvileg megbeszéltük a dolgokat, mert látta, hogy nem könnyü nekem így dolgozni. Ö meg a derült égböl betámadott. (FB lapján.) Anélkül, hogy elötte próbálta volna normálisan megbeszélni.

Nem tudom. Azt ö sem tudja megmondani, csak hogy neki sem könnyü. Belátom. 2 tüz között volt. De nem próbált meg elötte kommunikálni velem. Csak egyedül hagytam.

Aznap elmentek párommal kicsit csavarogni, hogy én tudjak dolgozni. (Az ok felé nem volt kommunikálva.) És fél óra múlva el akart menni.