Anyuci pici lánya, avagy imádom az anyukámat (beszélgetés)

igen szerintem, nem kell mindig a szülőnek ott lihegni a fiatal pár nyakában

Sokmindentől függ, hogy mi a helyes, nyilván az ember segíti a szüleit a bajban. Anyagilag támogatni: alapból ez természetes családon belül, de a konkrét helyzetet nem ismerve nehéz mit mondani. Nálunk van a tágabb családban olyan ahol az anya iszik, állandóan hülyeségekre szórja el a pénzt, a lánya meg csak ad neki abból amit a férjével közösen keres és amire a gyerekének is szüksége lenne. Ez esetben nem helyeslem pl. Ilyenre is rámehet a kapcsolat, házasság. Egy biztos, közösen kell erről dönteni, hogy mi az ami belefér.

Nem pont erre gondoltam,hogy nem tud leválni a szülökről. Olyan dolgokra,mint pl. Segíteni ha baj van,támogatni anyagilag ha tudjuk stb.Vagy fordított helyzeben:az normális,ha az anya nemtud lábra állni a gyerek segítsége nélkül és rá van utalva?

A felnőttéválás és a normális párkapcsolat előfeltétele a szülőkről való leválás és az önállósodás. Ha ez nem történik meg, csak gyerekekről beszélünk, és 20-30-40 éves gyerekek képtelenek normális párkapcsolatra. Tehát ha abnormálisan erős a kötődés, ami akadáloyzza a gyerek felnőtté válását, akkor rámehet a kapcsolat.

De attol fugg mi az a aminden!

Hat szerintem igen!

Rámehet a párkapcsolat,ha anyukánkért mindent......?