Álmok, célok, önismeret, én utam, te utad, a boldogság nyomában és a többi maszlag (beszélgetés)
Ha tudod, hogy nem lesz csalódás, az már bizonyosság, és nem reménykedés. Amit tudsz, abban már nem kell hinni, hiszen tudod, és kész, nincs más lehetőség.
De ha van több is, akkor csak higyj ez egyikben egész nyugodtan:))
... mert a harag téged rág belülről... neked vannak rossz, kellemetlen gondolataid... persze 2-3 ember talán nem olyan sok ám. :)
Régen azt szoktam mondani, hogy nem érdekel, hogy a hátam mögött mit mondanak, hogyan szidnak, a szemembe mosolyogjanak... akkor én azt érzékelem, ők meg csak dilizzenek magukban, ha úgy a jó! :)
Épeszű ember nem mondja, hogy pikkpakk megoldódik minden.
Pl. agykontroll tanfolyamon a "példabeszédek" között elhangzik, hogy a tanfolyamról hazament valaki, aki nagy lelkesedésében a rákos nagymamét vagy nem tudom milyen rokont hipp-hopp meg is gyógyított. Na ez így egy marhaság.
Viszont az agykontroll-lal valóban lehetsz "csodákra" képes, ha használod. És itt a csoda alatt azt értem, amit az addigi tudásod vagy tapasztalataid alaján nem tartottál lehetségesnek. Mert a lábát senki sem fogja visszanöveszteni, de mondjuk meggyógyíthatja a sérvét. Vagy el tud fogadni egy addig számára kezelhetetlen helyzetet.
Vagy tud valakit nem utálni, hogy a példádnál maradjak.
De lehet élni úgy is, hogy nem próbálunk ki semmi "maszlag"módszert, hanem borkamódon beletörődünk abba, hogy olyan az életünk amilyen, és nem lehet rajta változtatni.
A másnak "maszlag" nekem remény, bizakodás, megoldás, megoldás, eszköz, és még sorolhatnám.
Ha eszedbe jutnak, a haragod miatt, te érzel rossz érzést magadban, mert a harag rossz érzés, aktíválja a fűjdalmat (vagy ami miatt haragszol). Lehet,a másik nem is tud róla, neki ezért nem rossz, csak neked. Ezért ártasz magadnak. De ha tud is róla, akkor sem érzi, amit te, tehát mégis csak neked rossz a haragod.
Tudom, kicsit zagyva, de talán érthető így.
Szólhatok én is?
Rengeteg ilyen önsegítőnek mondott könyvet elolvastam már az életem során. Igazából nemigen segítettek.
Nekem a megbocsátással van bajom. Van 2-3 ember az életemben, akiket szívből utálok (tudom, csúnya kifejezés). És mindenhol azt olvasom, hogy magamnak ártok vele, stb. Meg hogy bocsássak meg.
Nekem ez olyan lila. Miért ártok vele magamnak, nem értem.
amúgy kedves, megértő, alkalmazkodó embernek ismer a környezetem, de van ez a 2-3 ember, ők a vörös posztó a szememben. Szóval, a könyvek is, meg az idős bölcsek is azt mondják, bocsáss meg, nézd el, mert magadnak ártasz vele. Fura..
1. ki állította akár egy szóval is, hogy kötöszködsz? Talán Te magadról? :) Bocs, kérdezgetés.
2. Ki mit vett magára? Hozzátettem a saját tapasztalatom a fórumhoz mert érdekesnek találom, nem erről szól a hoxa?
3. Személyeskedésről szó sem volt, nálam tárgyilagosabb ember kevés létezik.
4. "nevetnek a fórumindítón"... nem inkább azt írtam, hogy jót mosolygok a hozzászóláson? :) nem mindegy
Túl negatív vagy, de én nem vagyok az ellenséged aki ellen már kapnod is kell fel a harci felszerelést. Nem is értem.
Tapasztalataim szerint nem rizsa.
Nagyon fontosnak tartom a kellő önismeretet mert ennek hiányában az ember,legyen akármilyen tanult is, csak mint egy alvajáró vagy inkább mint egy infantilis hülye van jelen,anélkül hogy ennek akár halvány tudatában lenne.