A véletlenek műve (beszélgetős fórum)

Hááát...

Nagyon..

azt mondom de kicsi a világ...

Nyilvános naplóban olvastam mindezt. Nem kellett hozzáférést kérnem. De különben fogyókúrás dolgokról szólt az illető naplója, csak ez az egy rész volt párkapcsolati jellegű. De én egyébként azt szerettem volna érzékeltetni, hogy itt tényleg sokféle fórum, napló közül lehet válogatni, én meg rögtön belebotlok egy olyanba, ami a barátomról szól...Egyébként az exem is sokáig azt hitte, hogy a csaj keresett meg azért, hogy direkt elárulja a kapcsolatukat. És ami a legdurvább az egészben: pár hónapja az egyik közös barátunk felhívott, hogy a volt exem meghalt. Ez a legrosszabb, hogy el se tudtam búcsúzni tőle..

Mire nem jó ez a Hoxa? Basszus

Uram atyám. :/

Történetemet azért szeretném itt megosztani, mert itt történt meg velem. Egyik este éppen a naplós témákat nézegettem, amikor megtetszett az egyik lány fogyókúrás beszámolója. Vissza,-visszatértem a naplójához, mert tetszett a lány stílusa. Az egyik beszámolója nem az étkezési szokásait taglalta, hanem megosztotta az olvasókkal barátnőjéhez való viszonyát, és a vele átélt sztorikat, ami azzal kezdődött, hogy lementek a barátnő barátjához egy DISCO-ba, majd a visszafelé vezető úton kicsit eldurvultak a dolgok. A srác az elfogyasztott italok hatására előbb durván pocskondiázni kezdte barátnőjét mindenki füle hallatára, majd beült a kocsiba, és elhajtott. A lányok ott maradtak az autópálya közepén pénz,kabát nélkül, hiszen mindenük a kocsiban maradt. A barátnő aznap még nem, de másnap hívogatni kezdte a barátját, majd sírva, és könyörögve kibékült vele. És ez így ment napokon keresztül. Persze amikor a barátnő összeveszett éppen a barátjával, mindig rögtön a lányt találta meg, aki egy idő múlva már nagyon unta hallgatni a sírást. Na ezek után egy lány félénken megkérte az írót, hogy ossza már meg vele hogy hívják ezt a barátot, mert fél, hogy az ő barátjáról van szó. Amikor kiderült az illető neve, hát ő megnyugodott, én pedig azt hittem rosszul látok....Azzal az emberrel, akivel én 2 éve együtt éltem, és akinek én maximálisan segítettem mindenben, hát ő volt az, aki a barátnőnek a barátja volt. Megkerestem az lányt, és másnap reggel már találkoztam is vele. Ő nem jött zavarba, hiszen ő tudott rólam, azt is hol lakom, mit dolgozok. Elmondása szerint még 2 lánnyal alig várják, hogy én elmenjek dolgozni, mert akkor hol ő hol pedig a 2 lány megy fel a barátomhoz. Na én aznap este szépen összecsomagoltam a cuccaimat a barátomnál, és hazaköltöztem. Persze már nemsokára megjelent bűnbánó arccal, rózsacsokorral a barátom, és mutatta telefonján, hogy hányszor hívta ez a csaj. Én vettem fel a barátom telefonját, amire a lány elég csúnyán reagált. Még ő kért számon, hogy miért nem szakítottam a barátommal, holott én azt ígértem neki. És különben is ő tudja, hogy az én barátomnak mi kell, és mi a jó, ezért én tűnjek el az életükből. Na erre sok boldogságot kívántam nekik, és becsuktam az ajtót. A barátom minden nap más és más ötletekkel próbálkozott, hogy kibéküljünk...Aztán pár hét könyörgés után mégis kibékültem vele. De a bizalom ott akkor megtörött, és már semmi sem volt olyan, mint régen. Azóta szakítottunk, mert beláttuk, hogy így lesz a jobb mindkettőnknek. És így én is nyugodtan olvashatom az itteni naplókat, fórumokat.