A ti párotok eljár egyedül szórakozni? (beszélgetés)

Nem engedik? Van baj a kolléganőiddel, nem is kicsi. A férjeik amúgy ezt hogy élik meg?

Férjem is eljár a haverjaival és én is a barátnőimmel (mi nem sörözünk). Sőt, nálunk az is előfordul, ha olyan koncertre megyünk a csajokkal, ami messzebb van, aznap haza sem jövünk, csak másnap.

Nyilván megbeszéljük ha valaki megy valahova, de hogy ehhez engedélyt kelljen kérni a másiktól, na az erős lenne.

Nem.

A seggemben van 24/24 -ben.

Régebben elment motoros talikra ,barátokkal kocsmázni stb..

Manapság csak velem.

Soha nem voltam féltékeny.

A külföldi életünket a férjem alapozta meg ,majd mentem én is utána.Fél évig nem láttuk egymást.

Meg sem fordult a fejünkben,hogy ne bíznánk a másikba.

Nem. Nem az a fajta.

Én néha össze fogok a csajokkal, és hol az egyikünknél hol a masiknàl össze jövünk. Sütünk, főzünk beszélgetünk. Még soha nem volt gond belőle.

Igen. És én is.

Én gyakrabban, mert ő elfoglalt.

Szerintem belefér. Enyém eljár.

Akinek ez fontos és így ereszti ki a gőzt annak csak ártasz ha nem engeded sehova. Lesz egy mogorva, ideges férjed, aki unja az életét otthon.

Nem jár , pedig nem tiltom.

Amúgy mivel külföldön dolgozik, így a hónap 3/4ében egyedül jár kel. 🙃

Nincs megtiltva semmi, de az enyém nem szereti a kötelező céges bulikat. Ha muszáj, elmegy, de inni nem iszik, mert nem tudna hazajönni kocsival.

Én is csak akkor megyek, ha nagyon muszáj, nem szeretem.

Mi általában együtt töltjük a szabadidőnket (ami kevés van), mert hasonló az érdeklődésünk. (És egyikünké sem az ivás-bulizás.)

Munkahelyen nem árt ha beolvadunk a többiekhez... Ami olyan buli ami nekem tetszik, és úgy gondolom, kevésbé túrnak ki, közösítenek, elmegyek... ( munkahelyi szervezés ) És elmehet.

Mert csak. Ne csak akkor legyek jó a munkahelyemen, ha dolgozni kell...

Sok éve volt egy lehetőségem, és nem hagytam ki. Sport nap, céges. Cég telephelyéről indult a busz, oda ért vissza. Rendes munkanapnak számított.

Ez a lehetőség, reggel munkába álláskor derült ki. Visszamondta valaki a nagyon utolsó pillanatba. Elfogadtam azonnal, megyek helyette. Férjemnek mondtam, mehetnék pénteken a sportnapra. Ide majdnem tuti, SEMMIKÉPP nem tudnék menni... Kincsem lovas színház...

Még nagyon kezdő volt a kapcsolatunk, Balcsi mellett volt egy olyan lehetősége, igazából kötelező volt elmennie oda. munkagép bemutató volt... Elment. És nem lopta el tőlem semmilyen csajszi.

Akik ennyire nem engedik el a párjukat, azok, már rég félre kacsintanak, FLÖRTÖLNEK.

Bevallok valamit, nem vallomásban. Ha egy adott ex-nővel talàlkozik, egy vascsővel szeretném agyonverni.

Mert hasonló.

"Elengedni?"

Gyerek? Tini? Mert azokat kell "elengedni". És én is kisétàltam az ajtón, ha nem tetszett az itélet làzadó koromban.

Ha egy pasinak nincs más társasága, csak én, az nálam felejtős.

Céges rendezvenyt lemond...

Nézzük a lemondó szempontjából!

Ezek a kolléganők nagyon korlátoltak lehetnek, sajnálom a férjeiket is azokban a házasságokban...

A szabadság a normális, kölcsönös bizalommal és az önrendelkezés lehetőségével, milyen baromság már ez, hogy engedélyt kellene kérni a külön töltött én-időre és pihenésre.

16 éve élek együtt a férjemmel, de egyikünk sem lenne benne már egy olyan kapcsolatban, amit ilyen szintű korlátozás és bizalmatlanság jellemezne, abszolút méltatlan ez, mindkét félre nézve.

Az teljesen érthető, ha egy alkoholizmussal nehezített gyerekkor után érzékeny pont a partner alkoholfogyasztása, de úgy tűnik, nálatok ez abszolút rendben van és nincs ok aggodalomra. Ne engedd, hogy elbizonytalanítsanak az értékrendedben és a párkapcsolati felfogásodban nálad sokkal korlátoltabb emberek, kitartás, hajrá:)