A sokadik új életem! Vajon lesz-e még újabb? (beszélgetés)

Ha huszonéves vagy,akkor ez teljesen rendben van.Ha 40 volnál,akkor megállásra biztatnálak.

Szerintem nálad most alakul ki,az,h valójában mit érzel magadénak: milyen külsőt,milyen szakmát,milyen életet,milyen embereket.

Az elején vagy annak,hogy kristályosodjanak a dolgok.A mélyebb kapcsolat majd alakul,azt nem gyakran lehet előre tudni,hogy kivel,úgyhogy nagyon nem is érdemes akarattal törekedni erre,hanem csak észrevenni,ha valami mélyül.

Valoban nincs senkim.

Munkabol...Es fogalmazzunk ugy, hogy eleinte igen kicsik voltak az igenyeim (fedel, az eletbenmaradashoz szukseges etelmennyiseg), utana meg beindult a gepezet, valamint igen jol sporolok is.:)

Szia! Én azon akadtam meg, hogy nincs senkid.

Bocsi, hogy megkérdezem, se szülők, se testvér, senki? Ilyen gyökértelenül elhiszem, hogy ha jön a kattanás, akkor mész. Amúgy pedig miből élsz? Mert nem egyszerűen elköltözöl, hanem országot váltasz. Szóval elég sok bennem a kérdés.

Megértelek, mert annak idején a 49 kilómmal én is törékenynek látszottam. A fiúk mégis féltek tőlem (nem egy volt, aki ki is mondta), mert érezték, hogy erős egyéniség vagyok, olyan, aki tudja, mit akar, s azt, ha csak rajta múlik - hozzád hasonlóan -, többnyire végig is viszi.

Idővel rájöttem: nem az volt a nagyobb baj, hogy erős egyéniségnek láttak, hanem az, hogy ők nem igazán tudták mit akarnak! S ha embernek nincsenek jól megfogalmazott céljai, akkor nem is nagyon van miért erőlködni; csak sodródik az árral, és csodálkozva nézi, hogy a másik hogyan képes harcolni a céljaiért.

Én is mindig azt szerettem, ha a férfi hordja a nadrágot, a férjemmel mégis jól beválasztottam. Talán azért, mert a fenti felismerésnek még nem voltam a birtokában.

S hogy miért mindig a nem megfelelők akadnak az utadba? Mert ugyanazt a típust vonzod. Hülye hasonlat, de hirtelen nem jut az eszembe jobb: hány olyan nő van, aki kilép a kapcsolatából, mert a párja bántalmazza; s utána a következő(k)től is kapja a pofonokat.

Olvastalak és közben sajnállak és irigyellek is. Irigyellek, mert rendkívüli képesség az, hogy ilyen fiatalon képes vagy egyik országból a másikba költözni "csak úgy"! Természetesen ebben szerepe van a tudásodnak is!

Amiért sajnállak: tényleg valami falat vontál magad köré, nem engedsz be senkit. Miért, mi az oka? Te tudod? Keresd ezt magadban és majd több bizalmad lesz az emberek felé.

Nem írsz (vagy elkerülte a figyelmemet) szülői háttérről, családról. Minden ember életében az a kiindulópont... már ha van családja.

Sok sikert, szerencset es boldogsagot neked :)

Kicsit magamra ismertem, mert eeeen bazi sokara talaltam meg a helyem es mai napig helyeslem /tamogatom, hgyha vmi nem jo es nincs esely a valtoztatasra, akkor alljon odebb az ember. Soxor kezdtem nullarol es sosem bantam meg :)

Vkinek rogton jon a lovag, de vkinek kicsit rogosebb az utja(vagy azza tesszuk) de ez most mellekes :)

Remelem, lesz egyszer, hgy azt erzed kotodsz vkihez /vkikhez es lesz "haza" erzesed!

:)

Inkabb nem gondolok bele, majd lesz, aminek lennie kell.

Viszont teny, hogy amikor epp ra se hederitek, akkor jobban megerolteti magat. Csak akkor meg en "duzzogok", "o is csak akkor jon, mikor nem kellene".:D Valahogy ritkan van azonos nap jo napunk.

Ha eddig nem jart sikerrel, akkor ezek szerint megsem ordit rolad, hogy tetszik az illeto, vagy annak ellenere, hogy tudja, nem lep, 2 eset van:

- te megsem tetszel neki annyira, hogy udvaroljon tovabb, inkabb csak flort szintjen jossz be, vagy, hogy megnezzen (a pasik mindenkit megneznek)

- tetszel te is neki, de latja, hogy nagyon ra vagy izgulva te is, szoval minek pedalozzon, ha ugyis kell o neked, majd lepsz te (lusta a pasi) :D

Szerintem nem olyan nehez ilyen pasikat talalni, sot... Inkabb ez az, te botlottal bele olyanokba, akik szerinted nem eleg ferfiasak, de attol is fugg, hogy honnan nezed.

Nem lehet, hogy elvarod, hogy bennuk meglegyen valami olyan plusz, ami beloled meg hianyzik? Ez az egy lepes a masik fele. Vagyis, szeretned, ha ok kicsit tobbet udvarolnanak, de megsem adsz jelet, hogy ha udvarolnak, akkor szivesen fogadnad?

Igazabol senkinek sincs kedve olyan nonek (ferfinak) csapni a szelet, akirol biztosra tudja, hogy nemet mond. Ha viszont flortolsz, akkor abbol sosem tudjak biztosra, hogy lesz valami vagy nem lesz semmi, ezert hamarabb flortolnek ok is, termeszetesen mivel csak jatek, akarmikor kiszallhatsz es nem fognak megsertodni. De egy megkozelithetetlen nohoz nem mernek kozeledni, ehhez nincs koze annak, hogy te egy eros no vagy, vagy onallo vagy sem. Ennek ahhoz van koze, hogy te felhivod-e a figyelmuket arra, hogy tessek, itt vagyok, udvarolhatsz:))))

Kulfoldon a magyar lanyok elol soha nem menekulnek a fejuket vesztve!:)

Masreszt igen, bizonyos hatrany a magyarsag, ami a parkapcsolatokat illeti, mert a magyarok mas minta alapjan valasztanak tarsat, mas hozzaallassal kezelik a parkapcsolataikat, ezert idegen helyen mire megtanulja egy magyar no az idegen mintat megerteni (nem engedelmeskedni mindenaron azoknak, csak megerteni, felfogni a motivaciokat, a testbeszedet, az ottani sztereotipiakat), az beletelik egy kis idobe es erofeszitesbe.

Viszont ezzel szemben oriasi elony az, hogy egzotikum vagyunk es a legtobb helyen barmilyen nemzetisegu vagy, elonyosebb, mintha "hazai" lennel, azonnal buknak ra a pasik.

Nem tuloztam, de megertem, hogy kicsit furan hangzik, ezert is esett jol, hogy vegre kiirhattam. Ezt igy meg senkinek nem vazoltam, egyreszt, mert valoszinuleg ok se tudnak eldonteni, hogy dicsekszem vagy panaszkodom, masreszt meg....na azt mar tudjatok.

De ez a fura abban, amit mondasz. En magam nagyon torekenynek tartom. Csak valahogy nem jon at, pedig valoban ezt erzem, minden tulzas nelkul. De nem tudom atadni...bar sokszor ugy ereztem, hogy ment es talan ez volt a gond. Talan ez a ket szelsoseg a gond.

Meg csak a tipikus szinglis nezopontok se illenek ram. En a "tradicionalis" felallast szeretem, a ferfi legyen ferfi, a no meg no. En is kitudom cserelni a villanykortet, ez nem kerdes, de ha van parom, akkor ezt tole varom, cserebe en is visszavarrom a leszakadt gomblyat, es igy egalban vagyunk. Nem csak o dolgozik,vagy csak en, de szeretem meghagyni a tradicionalis szerepeket. A ferfiak folyton az emancipaciorol panaszkodnak, ami azert erdekes, mert szerintem, legalabbis akikkel en talalkoztam, vagy nagyon bekepzelt s...-k voltak, vagy tulsagosan "elnoiesedtek", egy olyan ferfira meg nem tudok ferfikent tekinteni. Aztan lehet bennem van a hiba. Mert azt se lehet veletlen, hogy folyton ilyenek akadnak az utamba. Errol mit gondoltok?

Hm. Nem tudom eldönteni, hogy sajnáljalak-e, vagy irigyeljelek.

A kérdéseidre a választ magadban fogod megtalálni; mi talán tudunk picikét segíteni az okosságainkkal.

Szerintem (ha nem túloztál a leírtakkal – bocs.) nagyon erős ember vagy. Olyan, aki a jég hátán is megél, aki nem hogy nem riad meg a kihívásoktól, hanem egyenesen keresi. A férfiak előtt ez hatalmas nagy fekete pont. Azonnal „leveszik”, hogy itt egyáltalán nem egy gondoskodásra vágyó hölgyről, hanem egy, a Himaláját serpák nélkül is megmászni képes emberről van szó. Sírva elmenekülnek; mert elkönyvelik, hogy nem tudnak veled lépést tartani.

Rajtad múlik, képes vagy-e megállni. Szerintem nem lesz könnyű; de mint eddig mindent, ezt is meg tudod csinálni. Már ha akarod.

Szerintem menj, ha ugy erzed, en is eljottem mar reg otthonrol es szinten soha nem fogok hazamenni, honvagyam sincs, valamint a ferjemet is egy masik orszagban ismertem meg, es onnan is ide jottem egy harmadik orszagba, abszolut nem volt gond. Hozzad hasonloan en is konnyen tanulok nyelveket, emiatt erzed ugy, hogy kapasbol tudsz alkalmazkodni mindenfele elethelyzethez, orszaghoz. Tapasztalat. Es az is, hogy ezt minden orszagban ertekelik, hogy igyekszel az o nyelvukon beszelni minel hamarabb, befogadnak, maskepp kezelnek, ha ott mesz suliba, plane elony, elismerik, ez is sajat tapasztalatom. Pont ez az, hogy sok bevandorlo (magyar vagy mas) nem veszi figyelembe, hogy minden kulturahoz a sulin keresztul vezet az ut, ott lehet megismerni igazan az embereket, az orszagot amikor veluk egyutt jarsz suliba, ezzel illeszkedsz be igazan. Keresgelj, menj, amikor ugy erzed, eleg volt, vagy megtalalod a szerelmedet, vagy a karriert amit keresel, termeszetes lesz, hogy osztonosen is le fogsz telepedni ott es akkor es nagyon otthon fogod magad erezni!:))))

Sok sikert!

Koszonom az eddigi kommenteket. Orulok, hogy pozitiv szavakra talaltam, bevallom nem erre szamitottam. Ezek szerint a kattanas, nem teljesen bekattanas.:)

A turelmetlen jo szo...mindig mennek, de hogy hova, azt nem tudom, csak bennem van ez az erzes. De amit vegkepp nem tudok megerteni, azaz, hogy miert nem tudom ezt egy orszagon belul elintezni. En meg sosem koltoztem orszagon belul. Ha jon ez a valami, akkor mindig a leheto legmesszebb kell mennem, mintha uldoznenek, pedig nem.

Fccom ki van ezzel a Q-va billentyűzetemmel, amiről le vannak kopva a betűk.. Asszem vennem kell egy tabot majd gyorsan, itt úgy is az a menő:-)))

Nah kattanok, kettenek tovább:-)

Nincsenek ekezeteim ezert elnezest kerek. Elore szolok, nem tudom mi ertelme van ennek a forumnak, valoszinuleg az egvilagon semmi, csak beszelgetni szeretnek. Most nagyon faradt vagyok, ugyhogy valoszinuleg omleni fog belolem a vilagfajdalom, ha ez nem erdekel ne olvasd tovabb.:)

Nem is tudom....Vannak itt hasonlo emberek? Valahogy nem talalom a helyem, vagy lehet most megtalaltam, bar az is lehet tenyleg csak most erzem igy.

Irhatnek cikket...de nincs hozza kedvem, meg kulonben sincs iroi venam.

Osszegeznem magam:

-Huszoneves vagyok.

- A 3. orszagom fogyasztom. Sajnos vagy szerencsere konnyen tanulok nyelveket.

-A 2. egyetemet fogom elkezdeni, mindenketto realszak, olyanok, amik egesz eletet kovetelnek. Ugy ertem mar az elso szakomrol se szoktak valtani, ritkan hallok ilyesmit. Hisz hosszu ideig tart, jol lehet vele keresni, csodaszamba megy, ha elvegzi egy no. Szamomra mar az is csoda volt, hogy mertem jelentkezni az onbizalomhianyommal, aztan mire minden akadalyt lekuzdottem, egyszeruen ujabb kihavas kellett, mintha meguntam volna.

- Mindent alaposan megfontolok, sokaig ragodom dolgokon, megis...egyszer jon valami es "bekattanok". Lasd: Kepes voltam eljonni az elozo orszagbol ugy, hogy a lakotarsamat ebbe nem avattam be. Pedig ot nagyon szerettem/szeretem (barati szeretet), kifizettem meg a teljes honapomat, elinteztem minden hivatalos ugyet es hagytam neki egy cetlit. Utolag ez volt a legertelmetlenebb cselekedetem talan egesz eddigi eletem folyaman. Tudom, hogy megprobalt volna lebeszelni, hogy felmondjak a munkahelyemen es kiiratkozzak az egyetemrol csak azert, hogy mashol ujra idaig elkuzdjem magam a nullarol, de nem akartam. Pedig maskor mindig kikertem a velemenyet. Egyszer csak elkattant valami, nem tudom mi....Igazabol ez azota is bant, es bar a szemebe tudnek nezni, tudom, es hianyzik is, mint ember, de tudom, hogy mar nem bizna meg bennem, ami ertheto is, igy pedig mar semmi ertelme nem lenne.

- Mindig duci voltam es rovid haju, tipikus antisport ember. 2 eve tartom a -25kilom. Mar nagyon vekony vagyok, foleg, hogy naponta sportolok. Eddig miert nem tudtam ezt megtenni? Ugy ertem, most fanatikusan csinalom, igy megy, de egyebkent...itt is kellett ez az elborulas. Megnott a hajam is, mar derekig er, senki se ismerne ram, ha hazamennek.

-Apropo haza....hova haza? Nincs senkim. Se barataim, se csaladom. Es a hazam? Az az orszag, ahonnan jottem? Az ahol leginkabb elfogadtak? Vagy egyszeruen a legutolsora tekintek ugy? Hisz az el bennem a legfrissebben meg, oda kotnek az elmenyek. Es bar az alberletes baratommal valo kapcsolatam kizarolag en csesztem el, a tobbi ki sem alakult. Anno, az a tipikus meg nem ertett, visszhuzodo kislany voltam. Szinte ram volt irva, hogy rugj belem, en voltam az, akinek soha semmi nem sikerult. Igy a baratkozas is csak alom volt. Most sokan vannak korulottem, de nem merek mely kapcsolatokat kialakitani, amikre mindig is vagytam.

- Pasik: Eddig ugy ereztem az a baj, hogy nem voltam eleg jo, nem kozeledtek. Most mindenki(na jo, majdnem mindenki), megbamul, szinte latni lehet, ahogy csurgatjak a nyalukat, de most meg csak nezelodnek. Ha tovabb is jutnak, valahogy nem erzem, hogy kivancsiak arra, amit gondolok... Regebben legalabb nem neztek annyira hulyenek, mint most. Valahogy nem lett jobb a helyzetem a pasik teren, ezzel a teljeskoru megvaltozassal. Igaz hiu lettem, ezert neha mikor olyan napom van jol erzem magam, jo tukorbe nezni, maskor meg nem, mert tul kritikus lettem. Azt nem tudom eldonteni, hogy boldogabb lettem e. De teny, hogy mar nem falok be onfeledten egy tabla milkat. Viszont mar van onuralmam, jobban figyelek az egeszsegemre, es mar csak a tudat is valahogy kiegyenesulyozottabba tesz.

Nos, ezeket azert soroltam fel, hogy lassatok mennyire szeloseseges tudok lenni. 1-2 kattanas jo, de hogy folyton....2hete vettem meg eletem elso vasalojat. Mert eddig mindig, mindenhonnan tovabballtam. Volt, hogy egy kezikoferral. Ujrakezdtem. Mindig uj elet. Miert? Nem tudom. Piszkosul fiatal vagyok, es kepes vagyok ugy beleunni az eletembe, mintha mar 40eve ugyanazt csinalnam. De a mindennapokban ez nem nyilvanul meg nalam. Vajon lesz megallj? Miert csinalom ezt? Nem tudjatok megvalaszolni,tudom,en se. Van meg itt hasonlo ember, vagy barki, aki tud valami okosat mondani? Jo ez, vagy rossz? Nem tudom. Ha epp optimista vagyok, akkor ugy erzem, ezaz, en igazan elek. Sok mindent megtapasztalok, amit masok nem. Maskor meg ugy erzem, sok mindenrol lemaradok, hisz en folyton ujrakezdem. Vagy ezek mind-mind folytatasok? Most ugy erzem, itt maradok, elvegzem ezt az egyetemet, esetleg utana meg kutatni is szeretnek ezen a teruleten, tovabbtanulok,beinditom a karrierrem es nem valtok orszagot...vagy legalabbis nem egy hamar. Koszonom, hogy kiirhattam magambol.