A párom exfelesége ellenem uszítja a gyereket, mit tehetek? (beszélgetős fórum)

Kedves Fórumnyitó!

Kíváncsi lennék, hogy azóta hogy alakult az életetek. Megoldódtak a dolgok?

Az előzményeket olvasgatva, mint valami Mónika show. Ennyi nem normális embert. Bocsánat, de ez kikívánkozott belőlem.

Nem is értem, egy házasság után nem lehet az embernek új kapcsolata, élete, ha nem az előzőben találta meg a boldogságot? Miért kéne egy életre az első feleségéhez láncoltan élni? Ha nem működik, igenis ki kell lépni, ha van gyerek, ha nincs. Sokkal károsabb tud lenni benne maradni, és ezt sajnos saját bőrömön tapasztaltam a szüleim kapcsán. Sokáig nem vált el anyám, mert elválni nem lehet, vallásos megfontolásból. És ennek a levét mi, a gyerekek ittuk meg. És igenis lehet a új kapcsolat az igazi, vannak ismert példák előttem, ahol nem az első házasság volt a beteljesedett, boldog családi élet. Ha egy pár már válásban van, nem gondolom, hogy el kéne ítélni bárkit is, az a kapcsolat már lezárult. Azzal egyet értek, hogy egy kapcsolatot nem egyből eldobni kell, hanem meg kell próbálni megoldani a problémákat, küzdeni a kapcsolatért, de ez nem mindig lehetséges. És nem mellesleg ehhez két olyan ember kell, aki mindkettő így gondolkodik, mert ha csak az egyik ilyen, az kevés. Egy alkoholistával én sem maradnék együtt. Egyébként én is hasonló cipőben járok, gyerekes férfival van kapcsolatom és sajnos anyuka ugyanígy nem nagy intelligenciával megáldott egyén. Ugyanezt csinálja, a gyereket ellenem hangolja, ami tényleg szánalmas, hogy a saját sérelmei, boldogtalansága miatt a gyereket használja fel, és ezzel a gyereknek árt. De hát meg tudja tenni, mivel a gyerek még nem önálló gondolkodású és amit az anyja mond neki, azt feltétel nélkül elhiszi. Ezt felhasználni, ezzel visszaélni nagyon csúnya dolog. Úgy indultunk, hogy a gyerek szeretett engem és jól éreztük magunkat hármasban, ez bizonyára nem tetszett anyukának, szúrta a szemét, hogy boldogok vagyunk és addig tömte a gyerek fejét, hogy most már ott tartunk, hogy utál a gyerek. És azt sem látja, hogy ezzel nem is velem tett rosszat igazából, hanem a gyerekével (élményekből, programokból marad ki emiatt). Erről az egészről nem a gyerek tehet, a két elvált ember közötti megoldatlan/feloldatlan dolog az oka, hogy nem tudnak normálisan kommunikálni, viselkedni egymással. Mert lehetne békésen is elválni és kulturáltan viselkedni a másik emberrel, annak új párjával. Csak ha az egyik félben maradnak feldolgozatlan dolgok (sérelmek, harag), akkor bizonyára nem megy, hiába akarja a másik a normális kapcsolatot (mert igen, a gyerek miatt bizonyos kötelék egy életre megmarad köztük). Ez senkinek sem jó. A sértődött fél azonban legkevésbé sem szokott odáig eljutni, hogy ezt felismerje és dolgozzon rajta. Mi a probléma azzal, hogy bármelyik szülőnek új kapcsolata van, új párja van? Miért kéne a gyereket tűzzel-vassal az új partnertől távol tartani? Az az ember csak rossz lehet? Ugyan már! Ismerek olyan családokat, ahol ez intelligens emberekhez méltóan működik, tiszteltben tartva a másik embert és normális a viszony. Azzal sincs semmi baj, ha két ember újra egymásra talál, valamiért elváltak útjaik, de újra a sors összehozta őket. Müller Péter is így volt a feleségével. De visszatérve a fórumindító kérdésre, sajnos nem tudunk semmit tenni ellene, bízom benne, hogy az idő meghozza a pozitív változást, amikor a gyerek majd önállóan gondolkodik, elkezdi majd másként látni a dolgokat. Rájön, hogy nem is úgy van az igazából. Addig is marad a türelem, a szeretet, a jóindulat. Idővel ez is meghozza a gyümölcsét remélhetőleg.

Ezzel nem értek teljesen egyet. Már azzal a részével, hogy kiteregetik a szennyest. Azt régen is kiteregették, csak nem hoxának hívták, hanem a ház előtti utcai padnak, a férfiaknál meg kocsmának. Erre valahogy szüksége van az embernek, még akkor is, ha néha-nem néha ellene fordítják a kiteregetett információt.

Az igaz, hogy az egymással való kommunikációt, - nevezzük magyarul - jóízű beszélgetést újra kellene tanulni. Főként a nőknek azt, hogy ennek lehetőségét hogyan lehet megteremteni..

De!! Ha már azt kell magyarázni valakinek, hogy miért necces egy válófélben lévő gyerekes hapsival életreszóló "lámúrt" halálkomolyan tervezgetni, és ezt a volt feleség miért is próbálja akadályozni, hát ott gond van..

Bár ahogy gondolkodtam itt a leírtakon a legnagyobb sz.keverő itt a férfi lehet.. Hülyített egy lányt, majd nem vette el, mert "tiltották" a lány szülei.

1. Vajon miért tiltották?

2. Milyen férfi az, aki ennek ellenére nem tart ki szerelme mellett valahogy rendezve a viszonyokat. (Az én férjemet 7 évig nem engedték be, ma meg anyám neki süt palacsintát..)

3. Nem tartott ki, inkább elvett mást, csinált neki egy gyereket, és amikor az "eredeti" felszabadult, kirakta az ideiglenes asszonyt.. Még ha igaz, hogy iszik is a nő.. Eddig nem ivott? Ha igen, minek vette el. Ha nem, akkor miért pont ez a pasi mellett kezdett el inni..

4. Erre az élete romjain hülyíti azt a lányt, akit otthagyott, és elvett mást, mert "tiltották".. És akkor mi lesz, ha megint akad egy kis nehézség?? Megint otthagyja?

Hát, így kívülről nézve én is tiltanám a lányomat tőle, meg magamat is.

A fórumindító helyében én várnék türelmesen, mi lesz, hátha eloszlik a lila köd, és akad jobb is..

Pontosan.

Arról pedig lehetne ódákat zengeni mi és miért romlik el, én egyben látok nagy hibát..

A kommunikáció hiánya..nézzük csak meg itt miről mennek fórumok,hmm?

Jájj, a Párom csúnyán nézett rám, szerintetek miért tette?

Jájj a Párom ránézett a boltos bögyösre és a stb..segítsetek most megcsal???:-))

Őszintén..vicces az emberi butaság és nem lenézek senkit sem csak bizonyos dolgok mindig is két emberre tartoznak és a családi szenyes is.

Elég morbid dolgokról indulgatnak fórumok..

Úgygogy szerintem ez a fórum is morbid, mert ezt sem velünk kellett volna megvéleményeztetni, hanem legjobb az egyenes út.

Nekem ha gondom van valakivel közlöm akkor is ha a saját apám az illető, kommunikálok, őszintén és azt hiszem el is mondhatom, hogy semmi problémám nincsen..

Viszont sajnos mivel a nők és férfiak egyre inkább szenvednek ennek a hiányában így érthető, hogy zsúfoltak azok a várótermek.

Azaz kommunikálnak a nők és férfiak csak éppen nem azzal akivel kellene.

Kíváncsi vagyok, hova jut majd a világ..

Úgy látszik, nem csak nekem jutott ez az "összefüggés" ennek kapcsán eszembe..

[link]

Ez nem bigottság, csak lassan be kell látnunk, hogy nem kizárólag valami "érzelmes fanatizmus" miatt vették komolyan régen (kezdetben) a házasságot, és annak szabályait. Persze "csalfák" mindig voltak, csak az arány nem mindegy. Nem mindegy, hogy 100-ból 5 csalfa van, és 5 félárva, vagy 100-ból 5 hűséges van... Ez a nagyon nem mindegy. És hiába szabad ma mindent szexuálisan, mégse érezzük jól magunkat, tele vannak a gyermek és felnőtt pszichológusok, pszichiáterek várói.. Ha nem jobb így se, akkor meg akár be is tarthatnánk az erkölcsöket, lehet furcsa módon az segítene..

Magánéleti problémákról annyi topic van, hogy hűűű. Ennek ellenére egyetértek azzal, amit írtál.

Ha tudná kezelni a helyzetet, megoldaná, nem pedig érdeklődne, hiszen innen úgysem kap olyan segítséget, amit várna. Mert mit tegyünk/tehetnénk?

Nem vagyok jós, varázsgömböm sincs.

Viszont nem csak láttam 8 évest, de nem egy olyat tudok, ahol a második feleség se véres rongyként néz rá.

Maradjunk annyiban, hogy nem tudhatom, de Te sem, mi lesz a jövőben.

De a mostohamami esetleges későbbi hozzáállása semmiben sem menti fel édesanyukát a mostani viselkedése alól.

Sajnos nem egyedi. Szétmegy a pár, jött egy harmadik (hogy mikor, azt most úgysem fogjuk megtudni). Miért nem a felnőttek csatáznak, ha már azt akarnak? Miért a 3 évessel szórakoznak?

Tényleg ennyire naiv vagy? Szerinted tök jóba lesz vele, tolerál majd minden betegséget, hányós-fosóst, szünetet, láthatást, nyaralást, egyest, ötöst, ANYAGI ÁLDOZATOT, apázhatnékot szó nélkül? Még akkor is, ha "csak" hétvégi apuka lesz a férfiből.. De ha igaz, amiket az ex-ről ír, akkor talán ennél még jobban rászorul az apjára..

Láttál te már mondjuk egy 8 éves gyereket? Az ember még a sajátját se könnyen viseli el néha..

Ahol tök rendezett a háttér, ott talán talán lehet valami normál emberi viszonyt létrehozni, de ott a második feleségnek kisség kevésbé határozott jellemmel kell rendelkeznie, meg hát az elsőnek is már valamelyest túl kell esni a dolgon...

Nem vagyok megértő, miből gondolod ezt? Pusztán nem tudom tolerálni egy anyától, hogy a gyerekét bevonja abba, amihez semmi köze szegénynek.

Nem érdekel, ha fúj a férjére, az új nőre, még az sem izgat túlzottan, ha kiplakátolja a véleményét róluk.

De az, hogy a gyereken keresztül akar rajtuk bosszút állni, és nem veszi észre, hogy ezzel a legnagyobbat a gyereken rúgja... hát ez nem teszi szimpatikussá anyukát.

Hát erről a fórumról meg az a szegény Szita Bence jut eszembe...

Mert se erkölcsünk, se önmérsékletünk, de még eszünk se sok van ahhoz, hogy pár évre előre is lássunk...

Mert ha a fórumindító szerint minden így van jól, akkor mi lesz később a gyerekkel?? Ő mindig ott lesz, útba lesz, minél nagyobb annál idegesítőbb módon.. Még akkor is, ha nem hangolja senki..

És akkor már a szerelem se lesz akkora, ha lesz még egyáltalán..

Akkor majd mi lesz??

Én nem tudom, hogy hol az igazság. Azt sem, hogy a kapcsolat a férj elköltözése után, vagy előtte, vagy közben kezdődött.

Egy dolog azonban az én szememben biztos: két (3) felnőtt ember csatájába bevonni egy kisgyereket, az több, mint hiba. Az bűn. Kicsinyes, primitív ember, aki ilyet a saját gyerekével képes megtenni.

Jól megvagy etetve kisanyám:-)

Egy pasi aki elválik..nem fog egyből újra házasodni:-) vagy akkor vannak még csodák:-)

Vagy te vagy a doktorid elenére is jócskán buta ebből is látszik az észt és naívitást nem papírokban mérik..

Tiltottak tőle annó? Ezen meg már csak nevetni tudok.. egy vicc vagy te nő és megtiszteltelek azzal most, hogy azt írtam nő.

Tudod lehet fújjogni akik ott állnak ahol..de az olyan nők akik házasságot törnek egy fokkal sem különbek. Engem pedig nem hat meg ha te most azt írod, hogy mert így és úgy..mindenhez két ember kell..azonban mint írtam..ahogyan az ex feleség majd te is olyan sorsra juss babám és akkor tudod meg a magyarok istenét!

Én nem kívánok neked semmi rosszat csak majd akkor jussanak eszedbe intő soraim!

Szépeket!

Nem majd glóriát adok a fejére...

Ugyan hagyjuk már, persze az apuka is ludas..de tudod pici gyerek..és itt őszinte leszek és sértő.

Mélyen minden olyan nőt elítélek aki olyan pasival kezd aki foglalt és kívánom, hogy kapja vissza Moncsuka neked is mert ne hidd már drága arany édes szivem, hogyha te eltudtad vinni mástól ahol pici gyerek van, akkor más majd mikor neked lesz pici gyereked, mellőled nem fogja elvinni.

Akkor majd kérlek gyere vissza erre az oldalra és erre a fórumra sírni..

Az anyát meg nem lemocskolni kell én a helyében téged szemen is köptelek volna.. ha már őszinteség és igazság kedves Moncsuka eddig tudtam kedves és nőies lenni feléd.

Elítélem, mert egy nő úgy nő, ha nem ilyen..semmitérő már bocsika..mindennek megvan a sorja.

Egy pasi váljon el és utánna akarjon bármit is..

Egy nő házas emberrel unott óráiban se kezdjen ki és marja el onnan ahol pici gyerek van!

Végszónak meg mit tehetsz? Tűrjed, tűrjed..ha már megkavartad a kakit magadnak edd is meg jó étvágyat kívánok hozzá!

Moncsuka, ezt kérdezted:

Mi a véleményetek erről az idézetről?

"Nem zavar ha az exemet mással látom....A szüleim arra tanítottak kiskoromban hogy a megunt játékaimat adjam oda a rászorulóknak."

"Csak mert a párom ex baátnoje allandoan ilyen uzeneteket kuld,ill.eféle megjegyzéseket tesz mindenkinek..."

Most ex barátnő, vagy a feleség???

A "szerető" szó már elavult, manapság "barátnő"-nek nevezik, nem tudom miért, de egyre gyakrabban olvasom:( ...

Számomra a barátság más fogalom....

Ahhoz képest,hogy doktornő vagy,moncsuka, hát...a stílusod nem erre vall.A másik, ha 15 voltál és már nagy szerelembe voltatok,most hány éves vagy,és a "párod" mennyi most?

Na jó, akkor vagy én félreolvastam, vagy nem tudom. Én úgy értelmeztem, hogy a férfi már el van válva. Tehát a válás ki van mondva. Lehet akkor nem olvastam elég figyelmesen. De ha nem is így van, akkor sem ítélem el őt, az egy másik kérdés, hogy én nem tenném ezt. De ettől még nem ítélem el.

Az idézettel teljesen egyetértek, minden kapcsolatban és házasságban vannak problémák, s ez így is van rendjén, és sokat kell dolgozni egy jó házasságért. DE biztos van olyan helyzet is, mikor már tényleg csak a válás hoz megváltást a párnak.

Vannak olyan gondok ia biztos, amiket már nem lehet megoldani, vagy a két fél már tényleg annyira boldogtalan együtt...

a facebookon láttam egy képet egy idős párról valammi olyasmi szöveggel:

Az én időmben, ha valami elromlott, azt nem eldobtuk, hanem megjavítottuk.

Lehet, hogy megcsalta a felesége, de mégsem a nő volt, aki elköltözött egy másik férfihoz!!!

És ne felejtsd el, hogy ők még mindig házasok.

Tehát: megcsalás 1-1, mindketten indulhatnának 'tiszta lappal' is akár...ha nem lenne egy harmadik, aki közéjük áll

Én sem ítélek el senkit, csak furcsállom a kérdező hozzáállását - no és persze a stílusát...

bírom az önbizalmad....

Én is egyetemre jártam, én is doktoráltam, ebből adódóan nagyon sok hozzánk hasonló (végzettségű) ismerősöm van...de egy sincs köztük olyan mint te, akit valaha hallottam volna ennyire mocskolódni és ilyen kétségbeesetten törtetni előre...szóval nem minden a doktorid. Tényleg nem kellettél a faluból senki másnak,valami egyszerűbb esetnek (ez a férfi már 15 éves korodban sem volt neked megfelelő)?!

Csak azt szeretném kérdezni, hogy a kicsi kivel tölti majd a Szentestét?

Apával-anyával közösen, mint egy igazi család? Mert ez a kicsi érdeke...te, mint magasan kvalifikált, öntudatos, magabiztos nő, ezt tudnod kell. Most az egyszer ne magad helyezd középpontba, hanem a kicsi gyereket - akit ugyebár te is nagyon szeretsz! :))

vagy apa nem lesz majd ott,mert te ezt nem hagyod és majd egy másik nap ünnepelhet csak az apjával?

Gondolom nagy törés lesz ez neki...első karácsony apu nélkül, mert apu a 'szeretővel' van. Nevezhetlek mostohának is, ha az jobban tetszik... :(

Ez a férfi a bíróságról egyből az anyakönyvvezetőhöz szalad majd veled? Jó duma a "csak a gyerek miatt vettem el" :D Lelkiismeretfurdalásból?Tisztességből? Mert akkor azért is az lesz majd előbb-utóbb, mert otthagyta a családját!

Emellett esetleg a szerelem jöhet még szóba, ami viszont elmúlhat,de elmondásod alapján erről ugye szó sem volt!

Akkor se felejtsd el viszont, hogy mindig lesz neki hová visszamenni, mert a gyermeke és a gyermeke édesanyja mindig hazavárja!

Igen, ebben teljesen igazat adok neked. Az ex és a gyerek mindig ott lesznek a párja(leendő férje) életében. Itt neki kell mérlegelni, hogy ezzel együtt tud-e élni vagy sem. Ha tényleg ő az IGAZI neki, akkor úgy fog dönteni, hogy neki ez így megfelel, s ha nem is felel meg, akkor eltűri. De az nem szép az exfeleségtől, hogy uszítja a kisgyereket, szerintem ez nem egy normális dolog. Megértem, hogy az ex utálja a kérdezőt, de nem kellene a gyereket uszítani, elég alacsony érzelni intelligenciával rendelkezhet az ex...

"Munkatársak esetében is előfordul, hogy a nők vetélkednek egymással, és pitiáner dolgok miatt is képesek gyűlölködni. (pl. mellméret.., kor, vagy szépség.. ) És ehhez nem kell látnoknak, vagy diplomásnak lenni, de még tapasztaltnak sem. Ez van és ott a pont. "

Igen, ebben is igazad van, és azt kell mondjam, hogy SAJNOS. Ennek nem kéne így lennie, de mindig így lesz. A volt munkahelyemen még azért is képesek voltak irigykedni a kolléganőim egymáson, ha az egyiknek fél centivel nagyobb szendvicse volt. De ezzel csak azt próbálom tükrözni, hogy tényleg mennyire pitiáner dolgokon...

Erről szerintem itt szó sincs, és ez nem is lenne igaz, és helyes sem. Arról van szó, hogy ha belemész egy elvált emberrel a kapcsolatba, azzal együtt jár az exe, és a gyerekei. Nem fog elmúlni róla mint egy pattanás. Az volt, van, és lesz neki.

Tartani fogják a kapcsolatot mindig valamilyen szinten mert van gyerek. És ez tény, akár tetszik akár nem. Az exek, meg pont a státuszuk miatt nemigen szokták kedvelni az új asszonyt. Ritka a kivétel.

(Még sima együtt járások esetében is előfordul, hogy az ex barátnők és "a" barátnő utálja egymást. Munkatársak esetében is előfordul, hogy a nők vetélkednek egymással, és pitiáner dolgok miatt is képesek gyűlölködni. (pl. mellméret.., kor, vagy szépség.. ) És ehhez nem kell látnoknak, vagy diplomásnak lenni, de még tapasztaltnak sem. Ez van és ott a pont.

Bármerről nézzük rengeteg toleranciát, lemondást, megalkuvást igényel majd tőle ez a kapcsolat a jövőben. Egyébként szerintem sem szabad senkit minősíteni úgy, hogy csak részinformációk vannak.