A félrelépés... (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: A félrelépés...
Igazad van. A sors reájuk mérte ezt a próbatételt, és ők állták a megpróbáltatásokat.
Ha elolvasod az előző cikkeimből azt aminek az a címe: A dada.... az is a mi kis családunk története.
Legyen szép napod.
Sajnos így volt régen. Anyukám az első férjétől elvált, és én a válásuk után egy éven belül születtem, még nem voltak összeházasodva a vér szerinti édesapámmal. Automatikusan az első férje nevére anyakönyveztek, aki a bírósági tárgyaláson nem akart lemondani rólam úgy, hogy édesapám sajátjának elismert. Így majdnem ő maradt az anyakönyvi apám. Végül meg lett fenyegetve, és akkor mondott csak le rólam hivatalosan.
Miért kellett volna őrlődnie az édesanyjának? Hiszen nem hagyta ott az apa a családját, és kivel nem eshet meg ilyen az életben? Szerintem bárki képes elcsábulni.
Ezer százalék, hogy semmi közünk ahhoz a gyerekhez.
A nő poénkodott az igazi apával, hogy az én apámat bevitték a csőbe, és híresztelték is.
Nagyon megalázó volt. Régen volt, és akkor ezt még meg lehetett tenni.
Az a kislány már mikor felnőtt volt, kihasználta az apámat. Bejárt a munkahelyére, zaklatta és rendszeresen pénzt követelt, dolgozni nem akart. Nem esett messze az alma a fájától...
Szóval egy a lényeg, a család cipelte a terhét, de megbocsájtottunk és én is, mert akár mit is tett meggondolatlanul, az édesapám volt, aki hozzám mindig jó volt és nagyon szerettem.
Gyakran követnek el az emberek hibákat, belesodorva ezzel másokat is, de ha van remény
a folytatásra, meg kell tudni bocsájtani,és
előre kell nézni, és nem hátra.
Bennem csak szép emlékek maradtak, nem neheztelek reá, mert nekem nagyon jó apám volt.
Mivel ez a történet igen régi, abban az időben csak azt állapították meg: "apaság nincs kizárva"
A mai apaság megállapítá s nem így történik...
A másik, hogy felszínre került, hogy abban az időszakban egyszerre három férfi volt a nő életében huzamosabb ideig. Kiválasztották a legmegfelelőbb apát, aki tudja is fizetni a gyermektartást. A gyermek és az igazi apa hasonlósága tökéletes volt....
Olyan ez a történet, mint mikor a kakukk becsapja a többi madarat.
Az volt a lényeg, egy név legyen...s aki fizet.
Egy felelőtlen nő volt, akinek minden gyermeke más apától volt.
Volt megbocsájtás, idővel elcsitult a fájdalom, de összetartoztak és az egész életet együtt élték le szeretetben, mintha egy rossz álom lett volna az egész.
Lehet érezni a történet hangvételéből,hogy te vagy az a kislány,aki ilyen gyorsan felnőtt. :)
Én sajnálom azt a másik gyereket is,aki a "zabigyerek" nehéz lehetett neki is felnőni ilyen terhekkel,és a megbélyegzéssel.
És azzal,hogy nem volt apja,akinek kellett volna.
Nyilván nem vagyunk egyformák, de amikor a 14 éves gyermek továbbtanulása volt a téma és tanulás helyett a gyors felnőtté válást választotta, alkalmas idő lett volna a a gyermeknek az apjával való négyszemközti beszélgetésre. Mit hallott, mit tapasztalt és mitől fél, miért nem akar tovább tanulni. Ez talán az apának kellő lökést adott volna ahhoz, hogy megvallja "bűnét" a családnak. Félreértés ne essék, nem a gyerekre kívánom hárítani a felelősséget, de az apjára rákérdezhetett volna.
Mentségéül szolgál még az is, hogy érzésem szerint ez nem mai történet és nyilván a kislányra nem a mai kamaszok vehemenciája volt a jellemző.
Egyet értek veled!!Nagyon sajnáltam a kislányt,hogy lehet valaki ilyen!?
Amúgy igen,engem is érdekelne a sztori vége!!!:)
A szerető meg,egy igazi bunkó ostoba rib..c!
Szegény kisgyerek akit szült,őt lehet még sajnálni a történetben.
Tartjátok vele a kapcsolatot?
Sajnos ritkább, amikor egy botlás van. Sokkal. De szerintem az megbocsátható(bár sem alkalmat adni sem találni nem akarok rá).
Sajnos a mai nagy szabadság egyáltalán nem garantálja a jó házasságot:(
Tehát most egy kis kiegészítést írok a cikkemhez.
A család együtt maradt, átvészelték a nehézségeket.
Igaz évekig, 20 évig fizették a tartásdíjat.
Abban az időben még nem az volt a lényeg, hogy az igazi apát megtalálják, hanem az, hogy legyen a gyermeknek apja, aki fizetőképes.
Együtt öregedtek meg, szeretetben, és bocsánatot
kapott a bűnéért az Apa.
Én az anyuka helyébe a föld alól is előráncigáltam volna. Ez nem ok, egy ilyen gennyes cselekedetre. Illetve nincs ok egy ilyen cselekedetre, ahol tudatosan szánt szándékkal akar valaki egy másik kisgyermek lelkét összetörni.
Ez a nő a legalja.