8 év tesók közt nem túl sok, tapasztalat? (beszélgetés)

Érdekes kérdés, sztem a 8 kb ideális, ha nagyobb a különbség.

Nekem 2 nővérem van, az egyik 9 a másik 7 évvel idősebb nálam.

Aki 9 évvel idősebb, vele mindig jóban voltunk, sosem veszekedtünk, a másikkal viszont öltük egymást kb 20 éves koromig.

Vagy kicsi legyen a különbség (tehát max 2 év a gyerekek között), vagy 8-10 év. Legalább is én ezt látom a saját és környezetem pédáján is.

Az én gyerekeim közt nincs ekkora különbség, de azért hozzászólok.

Szinte biztos, hogy nem ezen múlik a jó testvérkapcsolat. Az inkább a 2 gyerek temperamentumán. Van olyan nagytesó aki örül egy babusgatható kicsinek, és van aki a falra mászik tőle.

Van aki szívesen besegít a kicsi körüli teendőkben, és van aki nem kíván benne részt venni.

A nagyfiam és a lányom között 8 év van. Mikor a lányom kicsi volt - óvodás, kisiskolás -, idegesítette a bátyját a jelenléte, kotnyelessége. Lánykám kamaszkorára "összeértek", azóta minden rendben köztük. (Hozzáteszem: babakorában imádta a húgát. Csak aztán be nem állt a szája. :D)

De ismerek olyat, ahol a nagy és a középső között 13 év a korkülönbség, a középső és a kicsi között 9.

Az, hogy milyen kapcsolat lesz köztük, részben a szülőkön múlik. A Helyedben belevágnék, de ez a Te döntésed. :)

A nagyobbik fiam 15, a kicsi 6. Imádják egymást. Ahogy írta itt valaki hagyni kell magánéletet a nagynak, de szeretnek együtt lenni és a nagy élvezi, hogy ő a példakép - nálunk Mazsola után eszménykép :-)

Éppen most gondolkodunk egy 3. gyereken.

Nem hinném hogy gond lenne. Persze vannak időszakok amikor oda kell figyelni.

Mikor az egyik még nem jár iskolába, a nagyobbnak kell hagyni egy kis magán életet a tanulásra, ne tudja folyton nyaggatni a kisebb.

Nővérem és köztem 9 év van. Nagy9n jó testvérek vagyunk.

Sokkal inkább volt anyám helyett anyám.

Nálam első és második között 3 év és a második és harmadik lányom között is 3 év van.

Érdekes mód a 7 éves jobban megtalálja a közös hangot az 1 évessel, mint a 4 éves az 1 évessel.

A gyerekeknek az a normalis, amiben felonek.

Az elsot mar nem tudod visszacsinalni, a masodik meg szinten nem tud ellen tenni, ha ugy dontesz.

Szerintem semmi baj ezzel,,sőt sokkal több jó oldala lehet mint nehézség.Sokal jobban tudsz a kicsire időt fordítani mert a másik már "önálló",,akár segítség is lehet neked.

Persze ettől még ő is gyermek marad,,de más igényekkel:))Jó lesz így ,,ne legyen kétséged:))

Köztem és nagybátyám között van 8 és fél év, igaz nem testvér de úgy nőttem fel mintha.

Nagyon jó volt nekem picikeként, és gondolom őt sem fárasztottam nagyon, mert cipeltek magukkal a nagyok mindenfelé. Mikor bulizni kezdtem járni anyu is nyugodt volt, mert tudta hogy már nem "első bálozós", jogosítvánnyal rendelkező, benőtt fejelágyú bodyguardjaim vannak.

Szia!

Az én két gyerkőcöm között is 8 év van! A lányom 13 éves, a fiam 5 lesz! Megvannak a harcok, egy időben nagyon durván összecsaptak, de most mintha enyhülnének az indulatok! Amikor a kicsi megszületett nagyon sokat segített körülötte a lány, aztán ez elmúlt, nem foglalkozott vele! Ahogy a kicsi elkezdett jönni- menni mindig ment a hiszti , ne nyúljon a dolgaihoz, a kicsi azért balhézott, hogy nem engedett neki a nagy. Féltékenység volt , de nem annyira, hogy ebből szembetünő gond lett volna. Most értek abba a korba, hogy foglalkoznak egymással, a nagy csinál ennivalót a kicsinek ha arról van szó! Nem bánom, hogy ennyi köztük a korkülönbség, de nem ennyit terveztünk de így alakult!