40 éves kisgyerkes anyuka a munkaerőpiacon öregnek számít? (beszélgetés)

Így-e van e!

Hamár olyan lett a helyzet, hogy a korábbi évezredektől eltérően a nők is elmentek/el kellett menniük a férfiakhoz hasonlóan dolgozni, akkor ezzel párhuzamosan annak is változnia kéne -egy kicsit gyorsabban- hogy minden más otthoni dolog is megosztva legyen. Én is kicserélek egy villanykörtét, sőt egy lukat is fúrok a falba..

teljesen igazad van, én a sajnos munkaerőpiaci hozzáállás miatt mondtam, hogy nehéz,

a munkáltatóknak nem kellenek a negyvenesek, ha éppen gyesről indulnak vissza munkába, de ha nem gyesről akkor sem,

inkább tapasztalatlan jól képzett fiatalnak adják az állást, mint képzett tapasztalt negyvenesnek,

sajnos közelről ismerem a helyzetet

Neha az az erzesem, hogy a ferfiak igen nehezen tudnak - vagy nem is akarnak - felzarkozni a szorgalmas, kitarto, igyekvo nok melle.

Pedig kedves uraim, a nok igyekezetevel szamolni kell, nem csupan ulni a kepzeletbeli dobogon es elvarni, hiszen a gyermekes anyukak a jovot jelentik. Es bizony ok mar alapbol egy fenekkel tobb lovat ulnek meg. Ideje lenne osszeszedni magukat es ugyanugy min. ket lovat ulni az uraknak is! Munkamegosztas es mindjart konnyebb lesz!

Köszi nekem most elég elfoglaltság ami van és a helyemen is vagyok :)Mondhatni,nem unatkozom :)

Erre vágytam ami most van :)

Magamnak dolgozni és nem másoknak :)

De valóban,tanulni soha nem késő.

[link]

Itt is érdemes nézelődni, akár a Harvard tanfolyamán is lehet tanulni, ingyenesen :)

Mi a szakmád? Mit dolgoztál? Beszélsz angolul? A neten találni ingyenes tanfolyamokat, akár neves egyetemektől is, ha mást nem, egy ilyet érdemes elvégezni.

Fontos, hogy lássák, akarsz fejlődni, nem csak gyerekezéssel töltötted az időt.

Hát ezzel a hozzáállással tuti semmit.

Valami szakmád csak van. Attól, hogy az országban van néhány pénztáros, még lehet szükség pénztárosra..

Tessék pályázni, önéletrajzokat küldözgetni, ha kell, ebben segítséget kérni, ebben már csomó ingyenes tanácsadás van.

Be kell menni a munkanélküli hivatalba, még akkor is, ha valami miatt nem vagy jogosult. Felénk egyébként csomó, az önkormányzat által szervezett tréning van, ami kifejezetten kisgyerekeseknek, sőt, egyedülálló szülőknek szól... Tessék odafigyelni, felétek mi ilyesmi van..

A lukakat el kell tüntetni az önéletrajzban..

Ha volt gyerekezés, nagyon kéne, hogy mégis legyen valami friss, 2014-es, 2015-ös vizsga, vagy tanfolyam. Ha mást nem egy 40.000-es számítógépkezelői, vagy akármi. Ebben nem is a tudás a lényeg, hanem az a hajlandóság, hogy te még hajlandó vagy valamit tenni..

Tessék olyan helyekre is pályázni, amit elsőre "rangon alulinak" tartasz..

Még a közmunkát se zárd ki, nagyon fontos, hogy minél kevesebb idő teljen el az utolsó melózás óta..

A "nekem nincs pénzem tanfolyamra" meg nálam kiveri a biztosítékot, mert ha valamire a világon a legfontosabb találni, akkor ez az. Erre talán még kölcsön is kérnék, ha másra soha nem is az életben.

MERT MA MÁSKÉNT NEM MEGY, FEL KÉNE FOGNI.

Én az őszi iskolámra már ma spórolok, 4-5 ezressével teszem férre a pénzt. Sőt, beszéltem a férjemmel, beszéltem anyámékkal, tudnak-e segíteni.

Beszéltem az iskolával, gyes-es, fogyatékos gyereket nevelő nagycsaládosnak mennyit akarnak fizetni, ha hajlandó vagyok elmenni a tanfolyamukra?? :-)) Vette a lapot az ember, mondta, hogy majd "kiszámolják"..

Nem bántásból, de legalább azt el kell hitetni a munkaadókkal, hogy te akarsz..

Nem hiszem, hogy értéktelen ember vagy, - bár értem az elkeseredésedet - tessék kihúzni magad. Nem csak a top-managereknek van joguk az élethez..

Nagyon nehéz ez, és tényleg megtöri a lelket, de nem szabad hagyni magad.

Kapcsolatokat meg tessék építeni.. Egyházközségben, a pártházban, a kocsmában, a színházban, a moziban, a boltban, a kuplerájban...

Nem vagyok az a típus, aki bármit is tudna, amit kevesen tudnak.

Ráadásul pénzem nincs tandíjra, kapcsolataim sincsennek.

Mi a szakmád?

Tanulj, képezd magad, specializálódj. Tudj olyasmit, amit kevesen, és szükség van rá.

Köszönöm.

Akkor mit jó tenni? Hogyan lehetne elérni, hogy ezekkel a paraméterekkel sikeres legyen a munkakeresés?

Teljes mértékben egyetértek.

A másik: az, hogy a nők hátrányban vannak a gyerek miatt a munkaerőpiacon jelentős mértékben hozzájárul a női elszegényedéshez is.

Igen, az jó volt, hogy 23 meg 25 évesen szültem, közben csináltam a mérnöki diplomámat.

Ha bármi más szakot végeztem volna, és nem az építészt, akkor talán nekem sikerült volna... Amire a kezembe kaptam a diplomámat, 28 évesen, addigra volt két beszokott ovis gyerekem, diplomám, nyelvvizsgám, sőt, még némi nevem is, mert anno az első fővárosi panelszigetelések a nevemhez kötődtek...

De ugye Psota Irén is megénekelte így öregkorában.. Ha az a volna, ne lett volna....

Ha ugye nem jött volna 2007, majd 2008. Ezekben az években az Épkar zrt nekem könyörgött, hogy hagyjam a diplomát, menjek már dolgozni, mert várnak. Én nem hagytam, mondván józanul, hogy azért az fontos. 2009-ben én könyörögtem nekik hogy megvan a diploma, mennék.. Akkor meg már ők mondták, hogy épp most küldtek el 30 embert. Bálint Imre, Budapest akkori főépítésze is megmutatta az asztalomat.. Ahol ülnék, ha lenne meló..

És ez nálunk sajna azóta tart.

Azóta szültem még két gyereket, ősztől meg megyek suliba. Bizony, szakmunkás leszek.. Az ám.. És dolgozni fogok, addigra talán a másik kettő is megnő... Jobbat nem tudok.

Viszont amíg volt munka, és hívtak, addig senkit sem érdekelt, hogy hány gyerekem van. Sőt, volt olyan tárgyalásom, amikor is a lányom végig az asztal alatt volt. Az ott ülő illusztris urak nem is tudtak róla... De volt a fiam cumisüvege a festékes vízben hűtve, amikor tervezői művezettem, stb..

Tehát igazában piacképes tudás kell, és akkor még a gyereket is megbocsátják.

Persze az is igaz, hogy ahhoz a lelkesedéshez még 25 évesnek kellett lenni. Már ma, 34 évesen is más, egyszerűen az ember nem ugyanolyan.

Bár azért azt gondolom, hogy aki 40 éves koráig dolgozott, van 15-18 év munkatapasztalata, meg két keze, meg egy feje, az azért vissza fog tudni kapaszkodni valahogy. Pláne, ha "csak" egy gyerek van.

És kedves apukák!! Nektek nagyon nagy szerepetek lenne ebben, hogy ne mindig CSAK az anyukának kelljen otthon maradni, meg felállni előbb, hogy odaérjen a bölcsibe, meg szülőire járni, meg ilyenek.. Legalább 1/3-ot tessék átvállalni. Tudom, hogy a férfiak meg féltik azt az "egy biztos" keresetet a családban.

Csakhogy hosszú távon meg magatokkal szúrtok ki, kedves pasik, hogyha - akármilyen áron is, nem segítitek vissza a nőt a munkaerőpiacra, mert akkor meglehet, hogy egy életen át tarthatjátok el mind a kettőt.. A gyerek megnő hamar, azt az 1-2-3 necces évet tessék valahogy túlélni.

És erre nem jó verzió az, hogy addig maradjon otthon anyuka, mert ha valamit még a gyereknél is jobban utál a szent PIAC az a kihagyás..

pedig így van sajnos. Ma a nőknek olyan elvárásoknak kellene megfelelni, ami igazából sci-fi. legyen huszonéves, több diplomás, beszéljen egy, de inkább két idegen nyelvet (mondjuk eddig nem sci-fi), már van minimum két gyereke akik már nagyok, minimum 0 évesek, és persze 5 év munkatapasztalata is van ez mellé :)

A kérdésed teljesen jogos, miért nem jó egy negyven éves nő, miért számít öregnek? Ahogy te is írod, még van 25 éve hátra a nyugdíjig, vagyis bőven van számolni való vele a munkaerő piacon

határozott idejű szerződést kapott ilyen uniós pályázatos munka, csak reméli hogy meghosszabbítják.

tanulni, tanulni, tanulni, ez a lényeg...ja és nyelveken beszélni.

Ugyanakkor normális dolog ez? A társadalom akkor még inkább 25 évig tartsa segélyen?

Aki mondjuk 38 éves koráig felépít egy karriert, aztán szüle egy gyereket, az 40 évesen mitől rosszabb ügyvéd, vagy vegyész, vagy fodrász, vagy akármi?

Azért nemá... Már ami a kort illeti.

Persze aki akkor kezd neki, az már neccesebb.

Az felügyelet nem kifejezetten korfüggő, az vagy van, vagy nincs..

Egész pontosan már a gyerekvállalás előtt tisztázandó kérdésnek kellene lennie, mert szinte fontosabb, mint bármi. Persze aztán sok függ attól, hogy milyen lesz a gyerek, mennyire bírja, stb..

Elvben igen. Gyakorlatban nem.

De részemről kívánom, hogy sikerüljön.

Én még nem tartok itt, de majdnem (kb. 1.5-2 év).

Nem akarok visszatérni a mostani helyemre, mert szeretnék váltani és mással foglalkozni (szakmán belül).

Azt tervezem, hogy a gyerek mellett (kb 6-9-12 hónapos korától) próbálok egy céget találni, ahol kb. fél évig mint gyakornok dolgozzak, itthonról, fél munkaidőben (fizetés nélkül). Ez alatt beletanúlnék és ők is látnák mennyit érek.

Nem tudom találok-e ilyen céget, vagy egyáltalán reális-e az ötlet.

Az unokatesóm felesége most 45 évesen keresett állást, váltani szeretett volna. Az ő gyereke már 22 éves, tehát nemigen nevezhető kisgyerekesnek.:-) (Bár mivel fia van, azért nem vagyok biztos benne.)

És bizony a legtöbb helyen azt kapta, hogy már öreg.. Pedig nem sztriptíztáncosnő akart lenni.

Hülye ez a mai világ, sokáig kell keresgélni, és nem magunkravenni a gonoszságot, meg a butaságot.

A kérdésre meg a válaszom annyi, hogy még legalább 25 éved van a nyugdíjig, ameddig az állam számít a munkádra, az adódra, a gyereked meg a fizetésedre..

Szerinted?

Köszönöm.

Miért nem vett vissza a munkahelyed? Miért írtad alá a közös megegyezést, tudtak többet adni, mintha nem írod alá?