Vallomások

Minden alkalommal, amikor úgy érzem, hogy az igazságérzetem csorbát szenved, óriási erőfeszítésbe kerül lakatot tenni a számra, pedig többször is pórul jártam már emiatt.

Beteg voltam, de már jól vagyok. Nem mehetek sehová, benn vagyok a lakásban. Vannak, akik segítenek nekem. Ennek örülök.

A csicseriborsóval pont ugyanaz a gondom, mint a lencsével, babbal, zöldborsóval. Ezért nem fogyasztom, bármennyire is egészséges. Legalábbis azt olvasom róla, hogy az.

Voltam vérvételen. Kicsit kevesebb a fehérvérsejtem, mint kellene. Bepánikoltam miatta, de ma már helyreráztam magam.

Elegem van, hogy olyan árakon mennek az albérletek, hogy kettőnk fizetése pont arra elég hogy éhen haljunk.

Gyűlölöm a csókolózó szerelmes párokat, és jön nemsokára a tavasz, egyedül vagyok, nem kellek senkinek. Önbecsülés: 0

PÉNZ, fizetés jöjjön már, hogy legalább egy turiba tudjak venni magamnak valamit.:((((((((((

Ha a barátnőm meglátogat sohasem hallja hogy mit mondok neki. Mert az a szokása, ha meglát egy gyógyszer reklámot a tévében, mindig a fülére teszi a kezét így állandóan a fülén van a keze.

Diagnosztikai cikkek. Azt hiszem többre nem kattintok, mert mindig lever a halál vize, hogy ezek alapján nagyon beteg vagyok.

Nem szeretem az olyan embereket, akik többnek, jobbnak érzik/hiszik magukat másnál. Valószínű az ilyen emberek, elfelejtették honnan indultak, vagy épp még egyhelyben toporognak és ezzel leplezik bukásukat. 🤔

Olyan szeretethiányom van. Az este megöleltem a párnát és azt mondtam: szeretlek párna.

Nagy baj lehet a humorérzékemmel! Nem tudtam nevetni kicsit sem a Lidl húsgolyó reklámján. A kommentek sem hoztak változást.

Nem bírom az olyan embereket, akik a hiányosságaikat okoskodással leplezik.

Gyakran úgy érzem, hogy a kutyámmal sokkal jobban érzem magam, mint emberek társaságában. Pedig van férjem, vannak rokonaink, barátaink, kollégáim. És mégis inkább a kutya.

Sokszor úgy érzem, képtelen vagyok barátkozni vagy ismerkedni, pedig nagyon szeretnék. Vannak barátaim, de kevés, és lehetőségem sincs nagyon emberek közt lenni. Legtöbbször magamat hibáztatom emiatt.

A férjem miatt megharagudott ránk a lányom. Úgy ment el, hogy míg nem változunk nem jön hozzánk. De mi ilyenek vagyunk/voltunk, így ismer mióta megszületett. Belehalok, ha emiatt elveszítem Őt/Őket! Hisz a kis unokámat is a szíve alatt hordja már!

Elegem van abból, hogy anyaközpontú, anyapárti és igazságtalan a rendszer az apákkal szemben! Amit az anyának évekig elnéznek, ha az apához kerülnek a gyerekek már nem!

Direkt kerülöm a celeb híreket. Hidegen hagy a sok kirakat ember.

Még soha nem tudtam úgy reform ételt készíteni, hogy a család ne vette volna észre egyből, hogy valami nem a megszokott. Még a zabpehellyel készített, de cukros palacsintát is egyből kiszúrták, anya, ez nem olyan, mint kellene. Ez volt a reakciójuk.

Egy hónapja szakított velem a párom. Próbáltam megbeszélni vele, de végleg lemondott rólam, nem kellek neki. Úgy döntöttem elég a depiből, ma kávézom az egyik pasi ismerősömmel. Nem randi, de nyitok mások felé, ki tudja mit hoz a sors...

Már harmadik hete 16 órázok a munkahelyemen! Már lassan állva alszom...😩😩😩

Szerdán lesz a szülinapom. Nekem csak négy évente van szülinapom! Este 7-től nagy buli lesz otthon, legalább 20 vendéget várok.

Munkatárs megszült. Saját elmondása szerint őrjöngött. Nem is csodálkozom, mert annyira fél mindentől és annyira nem volt fájdalomban része. Amiről azt hitte eddig hogy nagy dolog, az nem volt az.

Kicsit sem félek a koronavírustól. Szerintem felesleges pánikolni.

Ha ebédre jön, mindig kérdezi, milyen hús, mert utálja a pulykát. Tegnap mondtam, hogy borjú - simán megette a pulykát!:)

Úgy tűnik, hogy hipohonder vagyok. Minden kis tünetről egyből valami súlyos betegségre következtetek. A legrosszabb, hogy nem az orvoshoz fordulok, hanem minden tünetre előbb rákeresek a neten.

Lebontották a házat ahová születtem, gyermekkorom töltöttem. Sokat álmodom vele. A szívem szakad meg, hogy csak az üres telek van már csak.

Nem szeretem a magas nőket. A kicsi, törékeny hölgyek sokkal szebbek.

Én: *vissza kéne térni a természetközeli életvitelhez, ahogy nagyanyáink tették* Ugyancsak én: *utálom, hogy nincs a közelben egy normális bolt, ahol mindent beszerezhetek, és amúgy is vennem kéne egy mosogatógépet, mert nem bírok ennyi mosatlannal*

Imádok meztelenül aludni. Kényelmes és szexi.