Vallomások

Egy kis házikóra vágyom, gyerekekre, családra, nyugodt életre, szerető férjre...

A férjem kérte, hogy tegyük ki az anyja képét. Hogy is ne! Örülök, hogy végre nem látom az anyóst amióta meghalt, nemhogy a képét nézegessem.

Nem kellek mint anya, mint nő, mint feleség. Mi értelme az életemnek?

Ha kiderülne, hogy halálos beteg vagyok, nem árulnám el senkinek, mert nem akarom, hogy szánakozzanak rajtam...

Holnap lesz a névnapja. Nem tudom írjak-e neki? Nem szeretnék nyomulósnak tűnni. Ha szerinted írjak: nem baj, ha ne írjak: térdepelj.

Évekig azt hittem kapcsolatom van.. Kitettem a fotóját, erre megkaptam, hogy ő nem az a pasi az életemben, akinek a fényképét a szekrényre kell tenni... Szakítottam, de fáj...

Nehéz a szívem. Összeszorul a gyomrom. Azt hiszem az uram szeretőt tart. Visszacsábítom. Ma lakodalomba megyünk. Akkor is gyönyörű, vidám és kedves leszek. Erős nő vagyok. Én irányítom az életem.

Facebookon mindenki szép és csak a pozitívat osztja meg. Élőben se filter a selfie mellé, se esemény szelektálás nincs. Akár tetszik, akár nem.

Belezúgtam az egyik csoporttársamba az egyetemen, akivel minden órám közös és mindennap beszélgetünk. Annyira tud látszani rajtam, ha tetszik valaki, hogy szerintem már rég feltűnt neki. :( Cikinek érzem, mert szerintem nem viszonozza az érzéseimet.

Hazafelé a buszon hánytam. Rosszul lettem az út miatt, nem bírtam a következő megállóig.

10 éves kislány fúl sminkben a fb-n...felbosszantott.

Ma végre meg mertem mondani a kolléganőmnek, hogy nem szeretem, hogy mindig a gyerekeiről, unokáiról beszél, engem ez a téma egyszerűen nem érdekel. A napi ötszáz képpel, és történetekkel már torkig vagyok. :(

Elszomorít, hogy még mindig vannak emberek, akik gúnyolódnak a pszichés betegségeken.

A naplómat sokkal jobb volt olvasni, kimondottan szórakoztató volt még nyílt napló volt. Amióta zárt, nem figyelek annyira a stílusára, de azért nem tartozik minden mindenkire...

Nem szeretem, mikor a szemészeten belenyúlnak géppel vagy kézzel a szemembe. Nem tudom elviselni, pedig muszáj!

Tízmilliószoros napon (ma) adtam ajándékot a kolléganőmnek, egy aranyozott láncot.

Legfőképp csak azért szeretnénk családi házat a férjemmel, hogy lehessen kutyánk.

Szeretnék meghalni és szellemként nézni az ismerőseimet..

A keresztnevem és vezetéknevem nagyon egybevág. Hülyén hangzik.

Tegnap kaptam a hírt, hogy az első szerelmem-aki felől 15 éve nem hallottam semmit-pár hónapja elhunyt tüdőrákban. Nem is gondoltam rá már egy ideje, de most magam alatt vagyok.

Zavaróan hangosan nyírta a szomszéd a füvet. Azt kívántam, bárcsak romlana el a gép. Két perc múlva hallom a káromkodását, mert füstölni kezdett a fűnyíró aztán le is állt, a kert fel volt csak kész. Furdal a lelkiismeret.

Az én lányom is nagyon szép, de nagyon hisztis, követelőző, rondán beszélő kamasz. Tanulni se tanul jól. Sokszor azt kívánom, bárcsak lenne egy átlagos vagy csúnyácska gyerekem, aki amúgy rendes és szorgalmas.

Utálom, hogy oda kell figyelni az étkezésre! Csokit akarok! 🍫🍫🍫🍫🍫

Gyönyörű 18 éves lányom van, aki indult egy megyei szépségversenyen. Messze a legszebb volt ott, de csak második lett. Érdekes, hogy a nyertes lány szülei 1 orvosnő és 1 ügyvéd. Gondolom lefizették a versenyt.

Pánikbeteg vagyok, szociális és agorafóbiával. Hamarosan osztályozóvizsgát kell tennem, és fogalmam sincs hogyan fogom túlélni, mert eddig itthon tanultam.

Lusta vagyok füvet nyírni.

Munkahelyen, mikor valaki "nyal" a feljebbvalójának és mindenkivel jópofizik, gusztustalan!

Mikor 14 éves voltam, még közös szobám volt a nővéremmel. A mai napig emlékszem, hogy egyik reggel kielégítette magát, miközben azt hitte, hogy alszok.

Otthon vagyok a babámmal, de néha csak arra vágyom valaki totál más témával keressen fel, csevegni egy csajosat. Nem akarok egész nap szoptatásról és altatásról beszélni, hisz azt csinálom napi 24-ben. De a barátnőim csak a gyerekükről beszélnek.

Nem szeretem, ha abajgatnak, amikor beteg vagyok.