Vallomások

Az elhatározás megszületése lassú... De meglesz! Csupa öröm és várakozás a lelkem. Angyalok!!!!!

Megint rosszabbul van. Lassan megőrülök a tehetetlenségtől. ...és ügyeletes szakorvos sincs bent. Egy rezidens sem. A nagyok is visszaestek, őket én ápolom itthon. Ma 4 órát utaztam egy táska ennivalóval a kórházig. Üvegen át 2 perc...

Nem emlékszem, mikor volt utoljára, mikor nem fájt semmim. Miért nem jár nekem is normális élet?! :(

Nincs jó megoldás, nem találom, maradok a társadalom száműzött, kirekesztett tagja, mint egy kivert kutya

Olyan nehéz néha eldönteni egy-egy választ. Amikor azt akarom jelezni, hogy ne aggódjon, mert a kicsike meggyógyul és azt jelölöm, térdepelj kukoricára(az aggódás miatt), a jóindulat vezetett és a kicsinek pedig mielőbbi gyógyulást kívánok!

Meghallgattatott. Javul a kicsikém, de nagyon gyenge és fáradékony. Pár óra és láthatom pár percre üvegen keresztül. Még mindig rettegek a következő 48 órától...

Úgy tűnik terhes vagyok. A párom biztos nem szeretne most apa lenni, de semmi esetre sem vetetném el a picit.

Szerintem igénytelenek azok a nők, akik úgy fekszenek össze egy pasival, hogy nem szőrtelenek mindenhol.

Szeretem a hétvégéket, érzem, hogy nagyon kell a pihenés.

Már nem szeretem a férjem, csak a gyerekek miatt és anyagi okokból maradtam vele.

Zavar, ha rákeresek egy bizonyos naplótémára és tök más dologról írnak benne, pl. diétás naplóban írnak virágokról, gyereknevelésről, házasságról... Engem ez idegesít, hogy nem vág össze a téma a tartalommal!

Borzasztóan érzem magam. Hirtelen fellángolásból megcsaltam, azt akit szeretek. Muszáj lenne valakivel beszélnem róla, mert a lelkiismeret-furdalás megöl. :-(

Ma kettesben megyünk Pestre a lányommal 😊 csak úgy csavarogni... Nagyon várom. De csak induláskor mondom el neki, mert akkor addig hisztizni fog induljunk már 😁

Ágytálcát venni zseniális ötlet volt!

Én az anyukámért rettegek. Nagyon beteg, csak ő maradt nekem. Én neki.

Rettegek a picimért, aki kórházban van influenza szövődményével. &,(((

Metálisten hangjának párja nincsen, hiába közelít a hetvenhez. Nagyon sajnálom, hogy nem hallhatom élőben februárban. :(

A sok csalódás csak erősebbé tett, ma is csalódtam, de mégis jól érzem magamat. Az életkedvem senki se tudja elvenni!!

Imádom a latin pasikat!:)

Számomra Gyuri bácsi a kohóból volt a "metálisten". Azóta nem láttam, mióta elment sörözni Szent Péterrel.

Számomra Peter Steele a “metálisten”.

Azon gondolkodom, ki lehet az a "metálisten"?!? 🙄

Elfordult tőlem a családom, amióta új párkapcsolatom van, nem akarják elfogadni őt. Mondjuk azelőtt sem szerettek nagyon. A régit emlegetik. Ez az én életem, és én most nagyon boldog vagyok. Végre tudom, hogy milyen szeretve, megbecsülve lenni. :)

Elszomorít, hogy nem láthatom februárban a metálistent. :(

Az egyik barátnőm állandóan elhalmoz kéretlen holmikkal, a másik utána jár olyan dolgoknak amiket én is tudok, sok energiát/pénzt fektetnek ebbe, hiába mondom, hogy nem kell. Cserébe mindig agyalhatok, hogy mivel viszonozzam a kéretlen szívességeket.

Egyre inkább nehéz azoknak akik igazán bajban vannak, mert a csalók az utolsó reményüket is elveszik. 😞 Gyűlölöm ezt.

Sosem értettem, hogy egyes emberek miért nem képesek a hűségre.

Együtt voltam egy házas férfival és nem éreztem bűntudatot.

Nem tudom sajnálni azokat, akik folyamatosan csak panaszkodnak, de nem tesznek semmit, hogy jobb legyen a helyzetük. Mindenki maga tehet a legtöbbet saját magáért, a sírás nem old meg semmit...

Akárhányszor belémrúgnak, felállok és továbbmegyek!