Vallomások

Szétcsúsztam. Nem tudom, hogy bírom ki a jövő hetet.

Hisztis viselkedésének tartom, hogy az SM miatt receg valaki, akin igazából nem is látszik a dolog.

Nem hittem volna, hogy nyugdíjmizériás fórum is lesz valaha :( Nagyon sajnálom, ha valakinek nincs ennivalóra pénze. :(

Durva pigmenthiány (vitiglió) jelentkezett a szerte a testemen az utolsó fél évben. Először azt gondoltam, hogy nincs tovább ezzel a testtel...ám most beiratkozom az agykontroll tanfolyamra, és megváltoztatom a gondolkodásomat.

Nincs kivel megbeszéljem a fájdalmaimat.

Másik fogorvost keresek, mert akinél voltam, annak nagyon nem szépek a fogai.

Csak vasárnap fürdök. Más napokon megmosom a hónaljam és az intim részt. Nem tudom, hogy minek áztatni a bőrt.

Szeretek itt játszani,minden játékkal,de nem tudnék éjjel nappal várakozni a jó lapjárásra.(Nem irigység,nekem is jól megy)

Nem szeretem azokat az embereket, akik lenéznek valakit, csak mert az a valaki szereti a kutyákat, talán jobban is, mint az embereket.

Mióta ezen az oldalon fent vagyok; írogatok a naplómba, olvasgatok, azóta jobban érzem magam lelkileg egy picit!

Azon gondolkodom, hogy vajon az első szerelmem édesanyja akkor is ennyire sajnálná, hogy nem én lettem a menye, ha tudná, milyen betegségeim vannak..?

Az exemmel csak pár hónapig jártunk anno. Fél év után most beszélünk ismét, pedig egy helyen melózunk. Nem tudom hova tenni a köztünk vibráló, kimondatlan kémiát. Nem is voltam belé szerelmes, de valami vonz benne... S ez tuti kölcsönös.

A fönököm 1hónapja furcsán kedves velem (eddig undok volt),pedig kapcsolatban él. Egyetlen alkalmazottja vagyok. Bókol, vigasztalna, amikor betegen dolgoztam teát főzött volna nekem, megvéd ha baj van stb. Az a gyanúm, hogy érez irántam valamit.

Felnőttként távoktatásban tanulok érettségire, még csak az első évnél tartok, de félek, hogy sem az év végi beszámoló, az érettségi vizsga pedig végképp nem sikerülne.

Megtetszett egy ruha, ami egy olyan csajon volt, akit soha nem kedveltem, s végül azon kaptam magam, hogy vettem egy pont olyan ruhát én is.

Mióta megjöttek az eredményeim,hogy minden rendben van,mindennap bőgök egy jó nagyot titokban,mert annyira boldog és hálás vagyok!

Soha nem értettem, hogy az emberek miért hiszik azt, hogy a gyermektelenek rabolnak gyerekeket az utcán!? :)

Imádom az embereket provokálni, mert ilyenkor jön elő az igazi énjük!

Ebben az évben az életemnek főszereplője leszek és semmiképpen nem csak statisztája.

Szerintem attól, hogy egy nő eljár körmöshöz, festeti a haját, esetleg szolizik, még nem cicababa, csak igényes.

Annyira felszínesek és primitívek az emberek, hogy többre tartom a saját kutyámat az emberek nagy részénél.

Fáradt a lelkem.

Csaj létemre, amint leesik a hó, megyek én is a lezárt parkolókba driftelgetni meg csúszkálni a BMW-vel. Imádom a srácok arcán a döbbenetet, amikor meglátják hogy csaj vagyok 😄

Súlyos beteg vagyok mégsem adom fel. Meg fogok gyógyulni és családot alapítok a párommal. A mostani állapotom pedig csak egy emlék marad...

Az ápolt, hosszú hajú férfiak a gyengéim.

Egyedül maradtam pocakomban az ikrekkel, így a szülőknél élek. Mióta újra itt lakom csak a pénz miatt megy a vita, pedig mindenbe ugyanúgy beleadok/fizetek. Szeretnek, de sok a konfliktus. Mennem kell, de egyedül félek költözni...

Nem tetszenek a kopasz pasik. :)

Családom elszakított a szerelememtől, nem tudom, hogy valaha is túl leszek-e rajta és leszek-e boldog úgy igazán másvalakivel.

Képtelen lennék pórázra kötni a gyerekem. Megalázó, csak szakadékot teremt a gyerek és a szülő között. Inkább fogom a kezét és megtanítom neki, hogy mi az, amit nem szabad.

Az egyik férfi kollégám igazi nagy dumás csajozógép, hiába van felesége. Fűzi az agyamat, én elpoénkodom a dolgot, sosem kezdenék vele. De bevallom veszettül szép a szája meg a mosolya... tegnap eljátszottam a gondolattal hogy csókolhat.