Vallomások

Inkább a kisebb anyagiakat és ezzel az alacsonyabb életszínvonalat választom, de nem adom el a lelkem és az életem egy munkahelynek.

Bevallom tetszik, ha egy pasi nem csak érzelmes, hanem érzelgős is.

A harmadik hónap végére szerintem bárki lelkét eladnám egy tál friss zöldségért vagy gyümölcsért.

Nem tudom elfogadni ezt a betegséget. Küzdök vele, hogy elfogadjam, de sikertelenül. Holott másoknak is van komoly bajuk.

Én azért szoktam utálni magam, mert minden kimerít. Tegnap például 12 óra irodai munka teljesen kikészített.

Utálom magam, mikor azért nem állok neki a dolgaimnak, mert nem tudom eldönteni, melyiket kezdjem el!

Nyomaszt valami, alig várom, hogy mit találnak ki az orvosok a problémámra. Remélem, rendesek lesznek nem durvák.

A családom nem tudja, hogy idén leérettségizem.

Irritál hallani, mikor a pizza-t valaki pizzának ejti.

Igyekszem megérteni, de nem nagyon sikerül, hogy valaki miért cseréli le naponta többször is a profiképét...? Nem zavar, csak nem értem...Több ilyen ismerősöm is van, és eszembe jutott, hogy mi lehet az oka...?

Egyik éjjel nagyon igyekeztem a dolgomra, de valamelyik ádáz lakó lecsukta a WC fedelét. Kómásan rá se néztem csak ledobtam magam, majd... takarítottam, tusoltam és közben felébredtem. Annyira kínos, de ez van. :D

Utálom, ha azt mondják nekem, hogy mindenkinek arra van ideje, amire szakít. Ezekkel az emberekkel szívesen cserélnék egy napot, hetet, hónapot...

Már füstöl az agyam... Mivel én is ezt műveltem, hasonló megcsalásos sztori egyik áldozataként megértem, de annyira nehéz hallgatni és már nem tudom "becsomagolni" a mondandómat. Tényleg igaz a mondás: A róka ravaszságához a tyúkok butasága is kell!

Utálok ajándékokat kapni, mert nem szeretek örömöt hazudni. 10-ből 9-szer nem találják el, mit szeretnék.

Megint elkezdtem a FoE-t játszani.

Minden tekintetben durván feszegetem a saját határaimat.

Nem bízok már meg senkiben se.

22 éves hosszú hajú, alacsony lányka nyomul énrám. Már-már megszállott módon. Ma hazakísért a melóhelyről, ilyet se éltem még :D nagyon szemrevaló ez a lány, legszívesebben magamhoz édesgetném (nem lenne nehéz dolgom), de mégis csak kolléganőm...

Én nem lennék jó tűzoltó, mert az olyan embert, aki felmászik kedvtelésből a Szabadság hídra, hogy aztán a fél fővárost megbénítsa az ő mentése forgalom szempontjából, nem akarnám megmenteni.

Remélem, nem leszek OLYAN rigolyás öregasszony. :(

Tegnap irodában dolgoztam, ma fáj a torkom. Csütörtökön ugyan nem kellene bemenni irodába, de kezd elegem lenni, hogy mindig hazahordom tőlük a vírusokat, így most szeretettel visszaviszem.

Mennyire tud fájni egy illúzió elvesztése is . Annyira valóságosnak éreztem. A gyász miatta, elő eleven..

Nagyon finom volt az orgonafagylalt. A kiindulás orgonalekvár és azt lehet tovább feldolgozni, így lesz belőle orgonafagylalt. Mindegyik nagyon ízlett.

Könnybe lábad a szemem, mikor meghallom Whitney Houstont énekelni. Nagyon sajnálom, hogy már nincs közöttünk, csodás hangja volt.

Jobb kedvem lesz, ha (kis mennyiségben) "Barbie" rózsaszín tárgyak vesznek körül. Ma is csak a színe miatt vettem meg egy mosogatószert. Még csillámos gyöngyök is vannak benne. 😄 Azért használni is fogom. 😁

Szörnyen fáj a fejem, kb. egy hete. Akkor is, ha épp jó a vérnyomásom. Félek, szűkült vagy tágult az agykamrám. De egy másik műtétig már nem jutok ezzel orvoshoz és félek késő lesz. Elkeserítő... :(

A hétvégéim nem valami energikusak, de nem miattam, hanem a párom miatt.

Lassan megértem a megkeseredő, féltékenyé váló anyósokat. Évekig küzdöttem a fiam motiválásával. Most már első szóra csinálja a jó dolgokat, csak most már nem én kérem. De nem leszek olyan!

Szerdán lejárt a káposztasaláta, ma megettem.

Úgy kivoltam este az egész napi pakolástól, hogy a hűtő előtt ettem lábasból a paprikás krumplit :D' pedig nem szokásom, sőt a páromra rászólok, hogy ne hidegen.