Vallomások

Jó újra itthon lenni...

Párom Covidos lett. Nem lehetek vele. Féltem, mert szívproblémái vannak.😪 Istenem, segíts kérlek.

Imádom az itteni tagokat!!

Pénteken lemosom a cipőket, mosok, vasalok, megcsinálom a takarítás egy részét, szombaton folytatom a mosást, vasalást, befejezem a takarítást és főzök, így szombat délutántól vasárnap estig szabad a program a lányaimmal és a családdal.

Kimostam a fehér függönyt, a konyhait és a fehér blúzaimat, és belekerült véletlenül egy fekete szoknya. Azóta sírok.

Bevallom unatkozom!

Annál jobb nincs is mint egy finom reggeli után ledőlsz és a macskád megmasszírozza a hasadat. 🙄😄

Mindig vágytam olyan ablakban üldögélni, ami magasan van és esetleg folyóra, vagy felhőkarcolóra néz.

Bevallom, hogy egy bizonyos fórumon én adok mindenkinek szívecskét, aki a korábbi kérésemnek eleget tesz! Cukik vagytok! 😘💖😊

Szeretem a bort.

Azon tűnődöm, hogy milyen ember az, aki a terhes feleségét megcsalja és a felségének mondja, hogy te vagy életem szerelme. Az meg el is hiszi.

Ma délután estefelé elmegyek szokott helyünkre és várni fogom.

Úgy gondolom túl rövid az élet ahhoz, hogy elfecséreljuk.

Mindig nagy jelentőséget tulajdonítok a szolgáltatók (víz, gáz, villany, Vodafone, Telekom) által kapott számláknak és leellenőrzöm, hogy jól számláztak-e. Sok időt elvesz sajnos.

Szeretem amikor kukoricát kapok, amikor van már körülbelül 25, nem baj. 😄

Szeretem a kihívásokat újabban.

Nem félek a haláltól. Néha még vágyom is rá.

Eddig nem tudtam, hogy a krimpelő fogó tud blankolni is.

Szerintem azért vagyunk ezen a világon, hogy szeressük egymást és minél jobb hellyé tegyük ezt a bolygót. 🙂😊🤗💛

Imádom az új munkahelyem, ismét azt csinálom, amit nagyon szeretek! Boldog vagyok és kiegyensúlyozott!

Körülbelül úgy kívánom a rakott kelt, mint ahogyan az ölelését.

Nem érdekel az idő begyógyulása...

Milyen butaság az, hogy " csak a jók mennek el "?

FacePapi Imádjuk nézni!

Tudom mit akarok! Azt is tudom, hogy mit nem akarok! De hogy hogyan fogom megvalósítani, az még titok! 🌥️

Az önsajnálatot ki kell gyomlálnom magamból. Sok embert csak elűzök ezzel és sokan energiavámpírnak tartanak emiatt. Nem akarok panaszláda lenni! Panaszkodó emberek csak elűzik a barátaikat. Szerencsére vannak jó pillanataim is. 😊🌞🌞

Szerintem fiatalként az ember még naiv, boldog, jóhiszemű és mindenkiről a jót feltételezi. Aztán, ahogy múlik az idő és csalódások érik, falat épít magának, hogy ne sérüljön tovább, a lelke ép részét legalább még megvédhesse.

Megtaláltam a lelkem másik felét. Aki szerintem már azt sem tudja, hogy létezem.. olyan szomorú dolgok ezek 😌

Néha úgy érzem nem bírom elviselni magam körül az embereket, főleg a kollégáimat. De ha nem törődnek velem attól megsértődök, habár kifele nem mutatom, csak ritkán.

Hogy mit kérnék az aranyhaltól? Intelligenciát mindenkinek!