Új kapcsolat változókorban

Kétszer elváltam már és bár párkapcsolatban éltem, az idő múlásával a kapcsolatunk átalakult, inkább már csak lakótársak voltunk. Éreztem, hogy nekem ez már nagyon kevés. Egyre romlott a régi összhang, tudtam, hogy muszáj lépnem, ha valóban boldog akarok még lenni.

Akartam és újra vágytam a szerelem érzésére. Arra az érzésre ami kárpótol az elmúlt, elfecsérelt éveimért.

Adtam magamnak esélyt arra, hogy így az életem 'felén', megérezzem ismét a szex és vágyakozás ízét.

Olyan nagyon sokat nem is váratott magára az ismerkedés.

Facebook társkeresőn meg is történt.

Az SMS-váltások, messenger üzenetek, videóhívások tömkelege izgalmassá tette a napjainkat.

Az érzelmek fellobbanása fantasztikus érzés volt, újra átélni azt az izgalmat, vágyat, amit legutóbb fiatalkoromban éreztem még anno.

Amikor találkoztunk, a szexuális életünk is egyből virágzásnak indult, ami óriási löketet adott a változókori hormonális változásaimnak. Az önbizalmam is újra a teljes fényében pompázott - így 55. évem derekán.

Gyorsan történt minden, 2 hónap alatt. Úgy éreztem, már nincs elvesztegetni való időm! "Itt az idő, most vagy soha!"

Azóta már együtt is élünk, élvezzük az életet, 'amíg' lehet.

Azt hiszem, nem bántam meg. Sosem késő, a változás lehetősége rajtunk múlik...

"A nagyobb változások kis pillanatokból erednek, mikor megállunk, és megnézzük, kik vagyunk. Mivel valahányszor rájövünk, mekkora utat tettünk meg, azt is látjuk, hogy milyen nagy út vár még ránk.

Hogy teljesen átváltozzunk, talán fel kell szabadítanunk magunkat minden kötöttség alól, hogy új útra léphessünk, a helyes útra.

De ha a végén rájössz, hogy az, akivé lettél, még nem az, akivé lenni akarsz; még mindig visszafordulhatsz és megpróbálhatod újra."