Trambulin a kertben - Meddig mehet el a szomszéd? (beszélgetés)

Nem. Már nagyon régen nem időhöz, hanem zajszinthez van kötve.

Vannak emberek, akiknek annyira fáj az élet, hogy minden zavarja őket. Ez is ilyen lehet :S

Persze, vannak vadállati gyerekek. De ezeknél általában már a szülők magatartásával is eleve gond van, némi alkohollal fűszerezve.

Bár azért van egy nehéz korszak, főként a fiúknál, amikor ahhoz már nagyok, hogy nagyon tudjanak üvölteni, ahhoz meg még kicsik, hogy érezzék. Pláne, ha többen vannak. Az én gyerekeimet nagyon dicsérik a pedagógusaik, néha már kellemetlenül érzem magam, annyira. Tehát azért valószínűleg nem annyira gáz gyerekek. Mégis tudnak néha üvölteni, nagyon nehezen leállíthatóak, főleg, ha együtt vannak. Vagy éppen van, hogy a 4 éves egész nap hisztizik. Volt ilyen kor mindegyiknél, aztán szép szoktatással elmúlt. Szóval valóban, meg lehet tanítani őket, de általában pont a tanítás ideje a hangos. Az a 3-4 éves kor, 1-2 év időtartam.

Természetesen rájuk szólok, ha kell beállok játszani, hogy mutassam, hogy nem csak üvöltéssel lehet, sőt, ha nagyon kell még a szájukra is legyintek. De öt perc múlva ugyanolyan a hangerő. Persze megint szólok, de valahogy az ember érzi, hogy "ezek ilyenek", egy négy meg egy hét éves gyerek játéka nehezen tud más lenni, hacsak nem a számítógép elé, vagy a tv elé vannak szoktatva. Akkor meg persze az a baj, hogy miért ülnek a mai gyerekek ott. Szóval nehéz korszak ez a szülőnek is, ha nem a falu szélén lakik valaki, vagy tanyán. Én se örülök, ha bárkit zavarunk, de ugyanakkor azt is látom a gyereken, hogy ki kell valahol jöjjön a gőz, meg kell a mozgás, és vannak dolgok, amikre egy bizonyos kor előtt nemigen képesek. Én nem azt mondom, hogy ne korlátozzuk a gyereket, dehogy nem. De azt meg másoknak kell elfogadni, hogy meg kell egyezni egy olyan időben, amikor lehessen egy kicsit zajongani.

Tehát más egy kislány pillangóéneke, meg más két-három fiú. Úgy általában, persze kivételek vannak.

Ezt meg valaki vagy tudja, és elfogadja, vagy balhézik miatta. Mert azt nagyon nehéz megmondani, hogy hol a határ, meg azt is, hogy valóban az adott génállományú gyerek mire és hány évesen képes.

A lányom képes volt másfél évesen kifújni az orrát. A fiamnak ez 7 évesen sikerült.

Egyébként pont ebben más a felújítási, vagy a bulizási zaj, mert az előre tervezhető, lehet szólni, egyeztetni.

Arról meg azért elég nehezen, hogy mikor kattan meg kissé a gyerek még a legjobb nevelés mellett is. (Netán, mint nálunk némi autizmussal is fűszerezve van a nép.)

Hát igen, jogos.

A bulizásról szerintem is illő értesíteni a szomszédságot. Akkor nem érint olyan rosszul.

Ó szegények! Jól kifogtátok a szomszédot.

Nekünk is van trambulin a kertben, sőt másnak is a környező szomszédságban. Ez senkit nem zavar. Szerintem mehet nyugodtan rendőrségre vele,hátha kiröhögik ezért. :)

Talán ha még lehet beszélni vele, akkor abban kéne megegyezni, hogy legyen délelőtt 1-1,5 óra, délután meg 2 óra, amikor gond nélkül hangoskodhatnak a gyerekek. És akkor te voltál nagyon jó fej...

Jogilag nem valószínű, hogy ebbe bele lehet kötni.

Egyébként most foglalkozom ezzel a problémával jogász, gyermekpszichológus segítségével. Mert pont érdekel, hogy hol ebben a határ akár pro, akár kontra.

Mert ez az a téma, amire nem alkalmazható a normál jogrend.

Egyrészt azért, mert a még nem befolyásolható kisbaba akár éjjel is ordít, ha van joga hozzá, ha nem.

Akár azért, mert bizonyos mozgásra, meg egészséges, hangoskodós játékra, éneklésre, zenélésre az egészséges fejlődéshez szüksége van a gyereknek, ez ma deklarált tény. És a törvény nem csak azt mondja ki, hogy "joga van mindenkinek a nyugalomhoz", hanem azt is, hogy a szülőnek joga és elsődleges kötelessége a gyermek fejlődésének érdekében mindent megtenni.

Az a szomorú, hogy régen ez nem volt kérdés, mindenki tudomásul vette, hogy a gyerekek felnövekedése az zajjal jár. Az én gyerekkoromben annak kellett pironkodni, aki ilyenért szólt, mert még az is a gyerekesek védelmére kelt, akinek nem volt gyerek. Ma meg pont fordítva van.

Ezzel együtt azért fennál az is, hogy van, ahol tényleg gáz dolgokat engednek meg családok a gyerekre hivatkozva. No nyilván azt se lehet hagyni.

De nyugi, a trambulin nem az.

Nekünk is volt olyan szomszéd hogy évtizedekig ( több mint 30 évig)semmiért se szóltunk viszont mikor olyat alkotottak be ami már túlzás volt szóltunk na azóta mi vagyunk a rosszak és örök harag :) Először elfelejtettek köszönni aztán mi is leszoktunk róla.

Különben szerintem jobb ez az állapot. Nem bennetek van a hiba nem kell velük foglalkozni.A helyedbe én nem is köszönnék nekik soha többé és kész.

Én a helyedbe vennék neki egy ajándékot.

70ft a gyógyszertárba a füldugó.

Beleraknám egy borítékba és ráírnám:

Kedves szomszéd,használja egészséggel.