Ti is érzitek ezt? (beszélgetés)

Szia Vanilia!

Tökéletesen megértelek a leírtak alapján.

Másrészt tökéletesen hülyeségeket mondasz. (Elnézést, így utólag.)

Hm.. szóval az elet 80szazalekat mar kiismerted ugyan de az meg nem esett le hogyha untatnak az emberek korulotted, keress olyan embereket akik nem untatnak; ha untat amivel foglakozol, keress valami elfoglaltsagot ami nem untat.

Na most allok ertetlenul a dolog elott. Azert ez common sense, nem?

Igen, a pszichopatáknak is vannak érzelmeik, de nekik is kiváltotta ezt vmi. Visszavezethető egy korábbi történésre, traumára, amitől ilyenné válnak.

De én értem a poént amúgy. :))

Igen, lehet nézni ezt több szemszögből is. Lehetsz stratéga, de lehetsz olyan, aki mindig rácsodálkozik vmire.

Az ókori filozófusoknak túl sok idejük volt gondolkodni. :D

Én akkor is azt mondom, h a szemléletmódod az, ami meghatározza, h így vélekedsz a dolgokról. Így nézed a világot, h minden fekete vagy fehér, hogy minden ismétlődik. Belekerültél egy mókuskerékbe és mintha nem látnád, h mi folyik az élet napos oldalán. ( Az élet habos oldalán. :D) Mindenben csak a logikát keresed és h mindennek ugyanaz a lényege. Pedig minden embernek más célja van, mást akar az élettől.

És jól írják itt, h vmi ezt kiváltotta belőled, h így nézel a világra és talán ha lesz vki más, aki elűzi ezeket a gondolatokat, akkor majd szebbnek és érdekesebbnek látod a dolgokat. :) Kívánom, h így legyen! :)

Persze ne értsd félre, értékelem a válaszod és tudom, hogy az érzelmek is sokat hozzátesznek az emberi személyiséghez. Azaz gondolom, mert látom ezt az engem körülvevő embereknél.

Végtére is, még a legnagyobb pszichopatáknak is vannak érzelmeik, idézve az egyiket : " Az egyetlen érzelem amit érzek, az az undor és a megvetés. " :-D

Ok , ez lehet nem a legjobb poén, de valóban elhangzott.

Ez igaz. Az EQ is nagyon fontos.

Azt valóban elhamarkodott volt írni, hogy már mindent átéltem volna, mert ez nincs így. De nem is teljesen így értettem, csak azt, hogy van egy alapmechanizmusa mindennek és ez ismétlődik mindenhol, mindig. Csak a részletek, a formák és a helyzetek különböznek, de a lényeg nem. És ezt nem én, hanem már az ókorban is felfedezték a filozófusok, illetve a stratégák is. Egy régi bölcsesség, hogy " Csak a kérdések változnak, a válaszok ugyanazok maradnak. " - Ezzel szemléltetve az örök emberi kíváncsiságot, amely viszont mindig ugyanabba a mederbe folyik.

Mondhatnám, hogy amióta vége lett a 12.osztálynak, de ez csak egy időbeli koordináta.

Azt, hogy milyen események hatására alakult ez ki...nehéz volna megmondani.

Volt egy barátom még évekkel ezelőtt és a szakításunk után ő nagyon közrejátszott abban a változásban, amin akkor keresztülmentem ( nem pozitív irányba ). Viszont én nem akarok mindent erre az eseményre fogni. Valahogy irreálisnak tűnik számomra, hogy egyetlen ember ilyen módon megváltoztatta volna az életemet és önmagamat is.

Érdekes, h erre a hozzászólásra senki nem reagált. Pedig igazad van! Magában az IQ kevés...szükség van érzelmi intelligenciára is!

Kedves fórumindító!

Szerintem is elhamarkodottan írtad azt, h te már kiismertél mindent, hiszen annyi minden előtted van még. A környezetednek megvannak a szokásai, amit már kiismerhettél, de mindig van vmi új! 50évesek azért nem mondják azt, h kiismertek és tudnak mindent, mert tudják, h nem így van! Jó pap is holtáig tanul.

Inkább itt azon van a hangsúly, h te mindent hidegfejjel és logikusan akarsz megélni. Mintha félnél az érzelmektől, pedig az érzelmek többféle perspektívából engedik láttatni a dolgokat. Lehet a pofonokat hidegfejjel és rezzenéstelen arccal venni, de meg is lehet élni azokat! Lehet szenvedni, sírni, aztán továbblépni! Ez is hozzátesz a személyiségedhez!

Nekem ez a véleményem. :)

Ez is lehet gond. A mindennapos robot unalmas, kell valami, amit azért csinálsz, mert élvezed. Nem azért, mert kell, mert majd hasznos lesz, hanem magáért a tevékenységért.

Ha időt szakítasz rá meghálálja, mert a mindennapokban is hatékonyabb leszel.

Ja , értem.

Őszintén minden , ami érdekelt, idővel elmaradt a tanulás, az edzések és a szociális tevékenységek miatt.

Zongoráztam is régen, táncoltam is, írtam, stb. - De mondhatni már egyiket sem sikerül beintegrálnom a programomba.

De mondjuk abban igazad lehet, hogy nem értékelek mindent. Sokszor elvagyok a saját fejemben és nem jut épp eszembe, hogy most örülnöm kellene azért, mert lyuk van a hátsómon, ahogyan globus fogalmazott.

Hát Istenem, nekem se juthat minden eszembe...

Attól, hogy elfoglalt vagy, még unatkozhatsz. Ha nem köt le, nem érekel, akkor ez előfordul.

Van valami, ami komolyan érdekel?