Terhességem és a covid (beszélgetés)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Terhességem és a covid
Ez azért csak a magyar egészségügyre igaz...
Franciaországban például szerencsére ennél sokkal jobb az arány.
Az mondjuk érdekes infó lenne, hogy ha pontosítanák, hogy hogyan kell érteni azt, hogy a hetedik tesztje lett pozitív.
Egymás után csináltak neki teszteket, vagy naponta, félnaponta? Ebből azért arra is lehet következtetni, hogy szegény a kórházban kapta el….
Nyilván a buszon, a boltban találkozhatok beoltatlannal, de ott ugye maszkot hordunk, kezet fertőtlenítünk, szóval jóval kisebb az esélye megfertőződni, mintha maszk nélkül például beengedem az otthonunkba.
Egyébként a dadusfinanszírozáshoz visszatérve, el kell menni a CAF - hoz és csinaltatni az ügyintézővel egy szimulációt.
A cotisationt ugyanis mindenkinek fizeti az állam a gyerekek 6 éves koráig (az két gyerekre már egy ezres) és a plafon még plusz gyermekenként 470 euró, aminek alapja a két évvel ezelőtti keresetetek. Szóval ha van munkahelyed és találsz egy megbízható assmatot, akkor lehet, hogy jobban jársz. Ráadásul akkor jogosult leszel megint prime d'activitére is. Amúgy egy vicc, minden hónapban látom, hogy az, hogy visszamentem dolgozni a francia államnak kb 2 ezer eurójába fáj. Hogy ebben mi a nemzetgazdasági előny, azt ha két életem lenne se érteném.
Itt Franciaországban nincs GYES, GYED, szóval ez rövidre zárta nálunk a közösség kérdését, 4 hónapos kora óta családi napközibe jár. Egy dadus vigyáz 4 gyerekre, plusz másik két dadussal viszik őket közösen mindenfelé sétálni, így egyszerre van, hogy 12 gyerek van. De ez azért jobb, mintha egy 40-50 fős bölcsibe járna.
Az meg egy vicc, hogy én semmit nem kapok, ha itthon akarok maradni vele, de a dadust meg fizeti az állam.
Hát, engem a nagy pofám miatt senki nem mer a családból a fb-on letiltani, de kerülnek, mint a véres rongyot, úgy fosnak.
Egyik rokon megkérdezte, tényleg csak oltott emberrel vagyok hajlandó találkozni. Mondom neki, remélem van védettségi kártyád, mert elkérem, mielőtt a közelembe jössz. (Azt hiszik, viccelek...)
A nővéremmel 11 hónapja nem beszélek. Letiltott fb-on... az egész onnan indult, hogy nem találkoztam vele(sem) terhesség alatt, és nem értette meg, hogy veszélyes. Oltás nélkül ment 20-ban nyáron tánctáborba, mint utólag kiderült, de azt kommunikálta, ő elzárva él és csak oda megy, ahova szükséges. Maszk nélkül, kb 40-en voltak egy zárt teremben... utána jött volna hozzám, terheshez. Császár után 1 hónappal 20 okt-ben a férje konkrétan letolt, hogy nem foglalkozom a nővéremmel és a gyerekkel takarózom. Totál segítség nélkül csináltam műtve a férjemmel mindent...
No hát kisfiamnak nem ilyen tesót szánok. :)
Nem mondom, hogy rossz szándékú emberek, csak buták. Nem lehet mást tenni csak radikálisan a saját szabályok szerint élni.
Én a vírus megjelenése előtt nem sokkal estem teherbe. Amikor kiderült a járvány, bezárkóztunk. Mindent fertőtlenítettem, ami bejött a lakásba. Azóta is ezt teszem. Páromnak dolgoznia kellett, ő ment ki és vásárolt be. Akkor is hordta a maszkot, amikor mások nem.
Felemésztő volt mindenkitől elzárva élni. A családdal sem találkoztunk. Megszületett a fiam, és folytatni kellett, mert begorombult a vírus. Most duplán be vagyunk oltva, megyünk harmadszor is. Kisfiam talán az anyatejen keresztül kapott némi védetséget. 42 vagyok, egy rakás betegséggel. Szeretnék testvért a fiamnak, és ha most nem próbáljuk meg talán nem is lehet már. Ez kb 19-re lapot húzni. Nehéz dilemma.
Szeretném sanytol és gumikesztyű nélkül élni a napjaimat, szeretném, ha gondtalanul hívhatnánk vendégeket... ma lett 1 éves, de hármasban ünneplünk.
Viszont inkább sterilizálok még két évig, de testvért szeretnék a gyerek mellé, akire akkor is számíthat, ha én már nem leszek.
Oh, Drága Babesz ! Én már úgy belefáradtam a papolásba... Már egyszerűen ultimátumot adtam mindenkinek, vagy beoltatják magukat vagy no kapcsolat.
Mi egyébként Franciaországban pont így éltük meg a terhességem második felét, pont akkor kezdődött ez az őrület. Éppen csak az ablakokat nem deszkázta be a párom...
Nagyon jó egészséget kívánok Nektek,az egész családnak!
Rengetegen aggódtunk értetek,szorítottunk,hogy mihamarabb felépülj!
Szörnyű,hogy vannak,akik még tényleg nem hiszik el,hogy egyesek egyszerűen ,mások nehezen,és van aki nem vészeli át ezt a betegséget!
Azt gondolom Ti vagytok az ékes példái,hogy bizony léteznek csodák!
Örülök hogy hallattál magadról. Én nem olvasom a naplód, de olvasom másét aki akkoriban megemlített a sajàtjában, hogy izgulnak, drukkolnak értetek.
Kisfiad jól van?
Szívből gratuálok a picihez! Nagyon jó egészséget kívánok az egész családnak!!!
Sajnos, ez a nyavalya nem válogat, ezt én is tapasztaltam. Ezek szerint Neked van még bőven dolgod az életben.
Fertőzöttség alatt estem teherbe (nem tervezetten) és sajnos elveszítettük az embriót.
Igen, most már ott tart ez az egész, hogy meg kell tanulni együtt élni vele mert ha azt várjuk, hogy mikor lesz vége, akkor nem kell gyereket szülni...
És valóban inkább felelősséggel kellene viselkedni. Teljesen megdöbbentem azon ahogy az emberek Mo-n viselkednek. Nincs maszk, a boltban mindenki a nyakamban lihegett, a szórakozóhelyek tele emberrel...