Tavaszi méregtelenítés

Mi a méregtelenítő kúra? Immunrendszerünk normál körülmények között minden kiválasztásra alkalmas szervünket felhasználva egészséges, kiegyensúlyozott belső környezetet képes fenntartani. Azonban számos hatás éri szervezetünket nap, mint nap, hisz senki sem él elszigetelten. Felveszünk nem megfelelő táplálkozási szokásokat, keveset alszunk, és annál kevesebbet mozgunk.

Az egészségtelen életmód és a méreganyagok szervezetbe való bevitele által, szerveinket elárasztják a mérgek, melyekkel ha túlterhelődünk, egyre több baktérium, mikroorganizmus elszaporodását segítjük elő, ami gyulladásokhoz és más betegségekhez vezet. Elég csak a fejfájást, fáradékonyságot, problémás bőrt, rendszertelen menstruációt, koncentrációnk csökkenését, a túlsúlyt említenem, melyek kiváltó okai többek között a vegyszerekkel kezelt élelmiszerek, dohányzás, a testmozgás hiánya, alkoholfogyasztás, a stresszes életmód szerepel. A méregtelenítő kúra alapvető célja, a test belső ökoszisztémájának helyreállítása, anyagcsere hulladékoktól való megszabadítása, melyek nem ürülnek ki a szervezetből, hanem fokozatosan elérik a mérgező szintet. Gyakran használt formula, hogy „az vagy amit megeszel”, mégis igaz…előfordulhat, hogy betegre esszük magunkat! Hiába fogyasztjuk a félkész, mindenféle mesterséges, tartósítószerrel, szintetikus adalékanyagokkal teli ételeket, jóllakottság érzetünk meglesz tőlük, de nem jutunk hozzá a megfelelő, valóban tápláló energiához. Ilyen kémiai szerek az emulgeálószerek, tartósítószerek, színezékek, ízesítők, melyeket E-számmal jelölünk. Az E 100-tól kezdődnek a természetes és mesterséges színezékek. Az E 200-tól induló számok a tartósítószereket jelölik, az E 300-tól az antioxidánsok, emulgeátorok, savanyító szerek jönnek, az E 400-tól pedig a sűrítőanyagok és zselésítő szerek.

Emulgeálószerek:

Lehetővé teszik, hogy az olaj és víz keveredjenek egymással. Alkalmazzák a feldolgozott, bolti sütemények állagának javítására, fagylaltokban, mindenben amiben keveredett állapotban szeretnék tartani az ilyen folyadékokat. A legmegfelelőbb emulgeálószer a lecitin, melyet szójababból készítenek, káros viszont az acetát, diacetát és a kalciumsók.

Tartósítószerek:

Szerepük a penészgombák, baktériumok képződésének megakadályozása. Néhány a szulfit hatóanyagú csoportba tartozóknál – köztük számos szervetlen szulfit adalékanyagnál (E220-228), a benzoésavnál és származékainál (E210-213)- számoltak be arról, hogy ártalmas reakciókat okoztak. Ezek légzési nehézséggel, dyspnoeval, zihálással és köhögéssel jellemezhető asztmás reakciót válthatnak ki érzékeny (asztmatikus) egyéneknél. A boltokban egyre több helyen látni a termékek csomagolásán feltüntetve, hogy "tartósítószert nem tartalmaz" vagy "garantáltan génmanipuláció-mentes". Tehát van lehetőségünk arra, hogy a hatalmas választékból kiszűrjük azokat az élelmiszereket, amelyekben sok a mesterséges adalékanyag vagy a tartósítószer. Az is igaz, hogy bizonyos készítményekhez muszáj mesterséges anyagot használni. Kis mennyiségben ez nem káros, de túlzott fogyasztása valóban nem egészséges.

Színezékek:

Az élelmiszerek színfokozására, megjelenésének javítására az élelmiszerbe keverve vagy felületén alkalmazott adalékok. Étvágykeltésre az eladhatóság növelésére alkalmazzák. Édességekben hamisan magas gyümölcs tartalmat, a majonézben magas tojássárgája tartalmat sugallnak. Színezékeket használnak többek között a süteményekben, üdítőitalokban, pudingokban, jégkrémekben, likőrökben, margarinokban, sajtokban és tengeri élelmiszerekben. A legjobb színezékek – és nem is jelölik a termékeken E számmal – a természetes eredetű céklalé, pirosszőlőlé, paprikakivonat.

Ízesítők:

Az ízesítők olyan anyagok, amely az ételhez adva megváltoztatják annak ízét és illatát.

Leggyakrabban használt ízesítők a só és a cukor. Az ízkiemelők (ízfokozók) pl. a nátrium-glutamát, kihangsúlyozzák pl. a hús ízét.

A természetes ízeket utánzó mesterséges ízesítők is elterjedtek. Az ízesítők elnyomják az ízbeli hibákat és állandósítják az élelmiszer ízét.

Növelhetik az élvezeti értékét, de túlfogyasztásra is ingerelhetnek. Ezek az adalékanyagok főleg olyan termékek eladhatóságát segítik, amelyek ízét, aromáját kedvezőtlenül befolyásoló (rossz) nyersanyagból vagy technológiával készítettek. Sok készételnél az aromák és ízfokozók használata gyakorlatilag elengedhetetlen.

Mivel az aromákat a könnyebb kezelhetőség kedvéért általában oldószerekkel és hordozóanyagokkal kell vegyíteni, így azok még számos egyéb anyagot is juttatnak az élelmiszerekbe. Élelmiszeradalékként E600-E699 közötti kódokkal szerepelnek.

Mérgező anyag azonban nem csak a táplálkozással kerülhet szervezetünkbe. Ritkán vesszük számításba, ám a rossz egészségügyi állapot egyik lehetséges oka a házon belüli szennyeződés. Gondoljunk csak a rovarírtó szerekre, hajlakkra, fertőtlenítőszerekre, ragasztószerekre, vagy akár a cipőfényezőre. Ezek mind allergiás reakciókat válthatnak ki, belélegezve terhelik szervezetünket.