Szerintetek mi a helyes sorrend? (beszélgetés)
Szerintem attól függ, kinek, mi a fontos. Nekem az is fontos volt, hogy jól éljek és normális munkám legyen, legyen felsőfokú végzettségem, de szerettem volna fiatalon anya lenni.
Nekem fontos volt, hogy fiatalon legyek anyuka, mert egyrészt szeretném látni az unokáimat is, meg szeretném ha a gyerekem érettségién azért még ne legyek ősz öregnéni és szeretnék fiatalos anya lenni, aki barátnője is a gyerekeinek nem csak anyja. Meg szeretném, ha a gyerekeim sokáig számíthatnának rám és nem akarom, hogy a gyerkőceim azzal töltsék a fiatal éveiket, hogy engem ápolnak, mert már öreg vagyok.
Nekünk egy pici, 47nm-es lakásunk volt, amikor megszületett az első gyerekünk, én 22 voltam, aztán szép fokozatosan cseréltük egyre nagyobbra a lakásunkat és született még egy aztán még egy gyerekünk és a gyerkőcök mellett gyes alatt végeztem a főiskolákat levelezőn. Szépen, fokozatosan meglett mindenünk. Most 32 évesen van 3 gyönyörű gyerekem, jó állásom, imádott férjem szép helyen szép lakásunk,szép autónk. És már nem kell gyessel megszakítanom a munkámban az előmenetelemet sem, dolgozhatok megszakítás nélkül a nyugdíjig :). Szóval szerintem lehet párhuzamosan építeni a jövőt és nevelni a gyerekeket. Most mindenem megvan, amire vágytam.
A nővérem ugyanígy csinálta, gyes alaltt járta ki az egyetemet, megszerezte a doktoriját,pont mire befejezte a tanulmányait, a gyerkőcök mentek oviba, suliba, ő meg elkezdhetett dolgozni, szép fokozatosan meglett mindenük és van 3 jóképű nagyfia, gyönyörű ház, két autó és 36 éves.
Persze nagyon szuper, ha van saját ház, autó, stb. és úgy alapít az ember családot. Viszont abban van valami iszonyatosan nagy összetartó erő amikor a pároddal együtt küzdetek meg ezért, és minden egyes "téglának" nagyon tudtok együtt örülni.
Én 30 felett szültem, van saját házunk. A munkahely az ugye sohasem biztos, tehát azt nem mondhatom ki, hogy 10 év múlva is legalább így tudunk majd élni, de így visszagondolva jöhetett volna hamarabb is a baba.
Egyik barátnőm fiatalon, 3 családos anya lett. Ő így is tervezte és boldog.
Mind a kettőre van jó és rossz példa is.
Te tervezel, de nem biztos, hogy úgy is lesz.
Az a helyes sorrend amit Te annak érzel!
Nekem nagyon sok barátnőm van aki már most tudja mi lesz a gyerekei neve,tervezgeti az esküvőjét,még csak most végeznek/jövőre végeznek a fősulin de 2-3 év múlva családot szeretnének.Nem rossz ez,mert ők erre vágynak!
Én viszont nem tudnám így csinálni.
Nekem fontosabb a karrier,az egzisztencia,mert amíg nem érzem magam ilyen tekintetben biztonságban addig a gyerekemet sem tudnám felhőtlen örömmel és nyugalommal nevelni.Nekik ez nem annyira számít,mások is megéltek már a férj fizetéséből,meg gyesből,gyedből nekik többet ér,hogy fiatalon lehetnek család anyák és sok gyerekük is lehet akár.Nekem más az értékrendem és én inkább lemondok arról,hogy fiatalon legyek anya,de szeretnék egy bizonyos anyagi szintet megteremteni.És ha nem sikerülne megteremteni valószínű gyereket sem fogok vállalni,mert én nem tartom jó dolognak,hogy valaki azért szül,mert vágyik rá,de anyagilag nem tudja ellátni a gyereket.De ez csak az én magán véleményem,nem gondolom,hogy helyesebb/helytelenebb a másik álláspontnál.Szerintem Te is csak azzal foglalkozz,Te hogy érzed a legjobban magad...
Szerintem helyes a sorrend.
Én vagy jó szülő leszek, vagy semmilyen.
Jó szülő alatt meg többek között azt értem, hogy fel tudom öltöztetni, ki tudom taníttatni, stb. Sajnos nem csak a gondoskodás meg szeretet számít (persze az a legfontosabb), de én szeretném ha boldog, okos gyerkőc lenne. Szeretném ha járna külön órákra, zenét tanulna, ha lennének lehetőségei. Nekem meg előbb ezért meg kell dolgozni, szerintem így helyes.
konkrétan mit értesz egzisztencia alatt? Hogy legyen munkád? Autód? Házad?
Valamilyen szinten kell az egzisztencia, bár ez relatív, mindenkinek más az igénye.
Mindketten dolgoztunk, gyereket terveztünk, szüleimnél laktunk közös udvaron.
Baba születése után vettünk autót, aztán kaptunk államilag támogatott lakást, bár saját házunk most sincs.
szerintem nincs helyes sorrend, azaz nem biztos, hogy ugyanaz a helyes sorrend az egyik embernek, mint a másiknak.
a legjobb, ha mindenki úgy csinálja, ahogy neki jó!
Barátaid között gondolják így?
nem hiszem, hogy mindenki így gondolja.
egzisztencia,házasság,család
vagy
család,gyerek,és semmi?